Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Kognitív-viselkedésterápia

A kognitív-viselkedésterápia bizonyítottan az egyik leghatékonyabb módszer az evészavarok, a testdiszmorfiás zavar és az obszesszív-kompulzív zavar kezelésében (Rosen és mtsai, 1995). Ezért feltételezhetjük, hogy az izomdiszmorfia kezelésében szintén segíthet.

A kognitív stratégiák általános célja az a torzult gondolkodási minták azonosítá sa és megváltoztatása. A torz minták egyik fajtája a „minden vagy semmi” típusú gondolkodás; például az ID-s páciens úgy gondolhatja, hogy amennyiben teste nem tökéletes és kiválóan izmolt, akkor az vézna és visszataszító. Az ilyen típusú torzítások nemcsak a saját testre, hanem az edzésre is kiterjednek. Elég gyakoriak az olyan gondolatok, hogy ha kimarad egy edzés, akkor az izomtömeg jelentős csökkenésére lehet számítani. Ez esetben a páciensnek meg kell tanulnia, hogyan ismerje fel és kérdőjelezze meg ezeket a torzításokat.

A torzult gondolkodási minták másik fajtája a „szűrés”, melynek használatával kizárólag a dolgok negatív oldalát látjuk meg, figyelmen kívül hagyva a pozitív oldalt. Ez esetben például az ID-s páciens teste egyetlen, általa kritikusnak tartott területére (például a hasizmára) fókuszál, és figyelmen kívül hagyja a teste pozitív, előnyös aspektusait.

A kognitív torzítások harmadik fajtája a „gondolatolvasás”, melynek során feltételezéseket gyártunk arról, hogy mások mit gondolnak rólunk. Ez esetben az ID-ban szenvedőnek meggyőződése, hogy mások kicsinek és véznának tartják annak ellenére, hogy hatalmas izomtömeggel rendelkezik.

A kognitív torzítások negyedik típusa a „túláltalánosítás”, vagyis általános szabályt alkotunk egyetlen esemény alapján. Így például a páciens úgy gondolhatja, hogy amikor átlagos testalkatú volt, akkor nem volt boldog; ha tehát veszít az izomtömegéből, akkor nem fogja jól érezni magát.

A kognitív torzítások ötödik típusát a „kell” állítások jelentik, melyek során elvárásokat fogalmazunk meg, mint elsődleges motivációt. Például az ID-s páciens elsődleges motivációja, hogy izmosabbnak és nagyobbnak kell lennie.

A kognitív terápiás technikák közé tartozik az önmegfigyelési napló vezetése és az érzések monitorozása, ami ID esetén a hangulati labilitás és az érzelmek kifejezésének nehézsége miatt szintén hasznos lehet.

A viselkedésterápiás technikák közül azok, melyek a maladaptív viselkedések – például az izomzat ellenőrizgetése a tükörben, túlzott testedzés – csökkentését célozzák, szintén hatásosak lehetnek az ID kezelése során. Ebben sokat segíthet az önmonitorozás, a maladaptív viselkedést kiváltó helyzetek megértése és felülvizsgálása.

Az ingerexpozíciós és válaszprevenciós technikák célravezetőek lehetnek a szociális helyzeteknek való kitettségből vagy az edzés kihagyásából származó szorongás csökkentésében. Így például az edzés kihagyása után egy társas összejövetelen való részvétel viselkedésterápiás házi feladat lehet.

A szteroidhasználat csökkentése vagy abbahagyása a kognitív-viselkedésterápia egyik fő célja lehet.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero