Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

5. Megbeszélés

Az ID első nemzetközi leírása (Pope és mtsai, 1993) után nem sokkal megszületett az első hazai esetismertetés (Túry és Gyenis, 1997), majd felmérés is készült testépítő férfiak között, s ez azt igazolta, hogy nálunk is megjelent az ID (Túry és mtsai, 2001).

A fent bemutatott eset szintén a zavar jellegzetes vonásait mutatja be. Az esetismertetésben kitűnik az anya központi szerepe, mely az ödipális kapcsolatban is megnyilvánul. Az anya domináns szerepe mellett az apa a családi perifériára szorult, így az apával való azonosulás valószínűleg nehezített volt. Ez önértékelési problémák alapja is lehet, továbbá a páciens a gyerek- és serdülőkori soványságért elszenvedett gúnyolódások hatására később az önbizalom fejlesztésének lehetőségét a teste radikális mértékű átalakításában látta. A szexualitás fejletlensége az ID egyik tényezőjeként és következményeként is megnevezhető. A partner- és baráti kapcsolatok hiánya, illetve a túlzott anyai kötődés miatt az élettér beszűkül, a kényszeres testedzés tölti ki az életet, emiatt főiskolai tanulmányait is abbahagyta.

Az eset jól szemlélteti a zavar rejtett voltát, a páciens másodlagos tünetek – pánikrohamok – miatt került pszichoterápiás ellátásba, az ID-ra nézve nem volt betegségtudata. Végül ez vezetett az adekvát terápia elkerüléséhez, a beteg megelégedett a számára panaszt okozó pániktünetek csökkenésével.

Az ID-ban szenvedő férfiak arányát a zavar rejtettségéből adódóan csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni. Annyi azonban bizonyos, hogy a férfiak körében manapság egyre növekvő testi elégedetlenség miatt számítani lehet az újonnan megjelenő evés- és testképzavarokra. Mindemellett az ID szubklinikai formái valószínűleg számos férfit érintenek, jelentős romlást okozva az interperszonális és foglalkozási területen. A terapeutáknak tehát fel kell készülniük a testképzavarok újabb formáinak kezelésére, továbbá arra, hogy egyre több férfit érint a testképpel és az izmossággal kapcsolatos problémakör. Bár az ID kezelésére vonatkozóan még nem végeztek kontrollált vizsgálatokat, szerencsére számos, ígéretesnek tűnő terápiás intervenció áll rendelkezésre a zavar kezelésében. További kutatások szükségesek, amelyek hozzájárulhatnak a zavar mélyebb megértéséhez, valamint segíthetik a háttértényezők jobb megközelítését és a további terápiás lehetőségek kidolgozását.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero