Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Irodalomjegyzék

Andersen, A. E. (1986): Males with eating disorders. New Directions for Mental Health Services, 31: 39–46.

Babusa B., Túry F. (2007): Az izomdiszmorfia szelf-fejlődési megközelítése. Pszichoterápia, 16: 290–295.

Babusa B., Túry F. (2010): Izomdiszmorfia. In Demetrovics Zs., Kun B. (szerk.): Az addiktológia alapjai IV. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 481–499.

Brower, K. J. (2002): Anabolic steroid abuse and dependence. Current Psychiatry Reports, 4: 377–383.

Cole, J. C., Smith, R., Halford, J. C. G., Wagstaff, G. F. (2003): A preliminary investigation into the relationship between anabolic androgenic steroid use and the symptoms of reverse anorexia in both current and ex users. Psychopharmacology, 166: 222–226.

Fonagy, P. (1998): A reménytelen eset: határeseti betegek analitikus kezelésének lehetőségei. Pszichoterápia, 7: 331–342.

Fonagy, P., Target, M., Gergely Gy. (2001): A kötődés és a borderline személyiségzavar. Thalassa, 1: 21–49.

Greenberg, S. T., Schoen, E. G. (2008): Males and eating disorders: gender-based therapy for eating disorder and recovery. Professional Psychology: Research and Practice, 39: 464–471.

Hildebrandt, T., Langenbucher, J., Schlundt, D. G. (2004): Muscularity concerns among men: development of attitudinal and perceptual measures. Body Image, 1: 169–181.

Hrust, R., Hale, B., Smith, D., Collins, D. (2000): Exercise dependence, social physique anxiety, and social support in experienced and inexperienced bodybuilders and weight lifters. British Journal of Sports Medicine, 34: 431–435.

Kanayama, G., Pope, H. G., Cohane, G., Hudson, J. I. (2003): Risk factors for anabolic-androgenic steroid use among weightlifters: a case-control study. Drug and Alcohol Dependence, 71: 77–86.

Mahalik, J. R., Good, G. E., Englar-Carlson, M. (2003): Masculinity scripts, presenting concerns, and help-seeking: Implications for practice and training. Professional Psychology: Research and Practice, 34: 123–131.

Mayville, S. B., Williamson, D. A., Netemeyer, R. G., Drab, D. L. (2002): Development of the Muscle Appearance

Satisfaction Scale: a self-report measure for the assessment of muscle dysmorphia symptoms. Assessment, 9: 351–60.

McCreary, D. R., Saucier, D. M., Courtenay, W. H. (2005): The drive for muscularity and masculinity: testing the associations among gender-role traits, behaviour, attitudes, and conflict. Psychology of Men and Masculinity, 6: 83–94.

Olivardia, R., Pope, H. G. Jr., Hudson, J. I. (2000): Muscle dysmorphia in male weight lifters: a case-control study. American Journal of Psychiatry, 157: 1291–1296.

Olivardia, R. (2007): Muscle dysmorphia: Characteristics, assessment, and treatment. In Thompson J. K., Cafri G.: The muscular ideal: psychological, social and medical perspectives. American Psychiatric Association, Washington, D.C., 123–139.

Phillips, K. A, O’Sullivan, R. L., Pope, H. G. Jr. (1997): Muscle dysmorphia. J. Clin. Psychiatry, 58: 361.

Pope, H. G. Jr., Katz, D. L., Hudson, J. I. (1993): Anorexia nervosa and „reverse anorexia” among 108 male bodybuilders. Compr. Psychiatry, 34: 406–409.

Pope, H. G. Jr., Katz, D. L. (1994): Psychiatric and medical effects of anabolic androgenic steroid use: a controlled study of 160 athletes. Archives of General Psychiatry, 51: 375–382.

Pope, H. G. Jr., Gruber, A. J., Choi, P., Olivardia, R., Phillips, K. A. (1997): Muscle dysmorphia: an underrecognized form of body dysmorphic disorder. Psychosomatics, 38: 548–557.

Pope, C. G., Pope, H. G., Menard, W., Fay, C., Olivardia, R., Phillips, K. A. (2005): Clinical features of muscle dysmorphia among males with body dysmorphic disorder. Body Image, 2: 395–400.

Rhea, D. J., Lantz, C. D., Cornelius, A. E. (2004): Development of the Muscle Dysmorphia Inventory (MDI). Journal of Sports Medicine and Physical Fitness, 44: 428–435.

Robertson, J. M., Fitzgerald, L. F. (1992): Overcoming the masculine mystique: preferences for alternative forms of assistance among men who avoid counseling. Journal of Counseling Psychology, 39: 240–246.

Rosen, J. C., Reiter, J., Orosan, P. (1995): Cognitive-behavioral body image therapy for body dysmorphic disorder. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 63: 263–269.

Smith, D. K., Hale, B. D. (2005): Exercise-dependence in bodybuilders: antecedents and reliability of measurement. Journal of Sports Medicine and Physical Fitness, 45: 401–408.

Túry F., Gyenis M. (1997): Inverz anorexia nervosa: a férfiak speciális testképzavara. Psychiatria Hungarica, 12: 589–594.

Túry F., Kovács Sz., Gyenis M. (2001): Az izomdiszmorfia (inverz anorexia) hazai gyakorisága testépítők között. Szenvedélybetegségek, 9: 326–330.

Túry F., Lukács L., Rácz O., Horváth K. (2003): Az evés- és a testképzavarok újabb megnyilvánulásai. Lege Artis Medicinae, 13: 642–647.

Tylka, T. L., Bergeron, D., Schwartz, J. P. (2005): Development and psychometric evaluation of the Male Body Attitude Scale (MBAS). Body Image, 2: 161–175.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero