Dienes Zoltán

Mitől tudomány a pszichológia?


A konfidenciaintervallumok

A Neyman–Pearson-féle megközelítés nemcsak a hipotézisvizsgálatról szól. Neyman kidolgozta a konfidenciaintervallum fogalmát is, mely nem más, mint azon lehetséges populációértékek halmaza, melyekkel adataink összeegyeztethetőek. Ahelyett, hogy mindössze annyit mondanánk, hogy egy értéket elutasítunk („elutasítom a nullát”), közöljük az elutasított értékeket, és a megmaradó lehetséges értékek halmazát. Ahhoz, hogy kiszámolhassuk a 95%-os konfidenciaintervallumot, meg kell találnunk a függő változó azon értékeinek halmazát, melyek az 5%-os szignifikanciaszintet alkalmazva nem különböznek szignifikánsan a minta által szolgáltatott értéktől. Például mérhetek vérnyomást egy gyógyszer beszedése előtt és után. A minta alapján az átlagkülönbség +4 egység. Ez lehet, hogy épp szignifikánsan különbözik (az 5%-os szintet használva) a –1 és a +9 egységtől. Így a 95%-os konfidenciaintervallum a –1 és a +9 közötti értékeket foglalja magában. Ezen belül egyik adatpont sem különbözik szignifikánsan a minta átlagától. Az intervallumon kívül eső, és mindkét irányban a végtelenbe tartó értékek mindegyike szignifikánsan különbözik az átlagtól (az 5%-os szintet használva), ezért mint lehetséges populációértékeket ezeket el is utasíthatjuk. Ezzel szemben az intervallumon belül eső értékeket mint lehetséges populációértékeket nem zárhatjuk ki. Az eredményeim összeegyeztethetőek egy –1 és +9 egység közé eső populációértékkel. Ebből az következik, hogy az adataim összeegyeztethetőek azzal, hogy a gyógyszer hatástalan, ÉS azzal is, hogy a gyógyszernek majdnem 9 egységnyi a hatása. Tudom, hogy kísérletem elég érzékeny-e ahhoz, hogy képes legyen azt a hatást kimutatni, ami érdekelne. Mondjuk, hogy azt szeretném tudni, hogy a gyógyszer hatása eléri-e az 5 egységet, esetleg többet! A tény, hogy a 0 is beleesik a konfidenciaintervallumba, azt jelenti, hogy a mintám átlaga nem különbözik szignifikánsan a nullától; de mivel a konfidenciaintervallumnak a +5 is tagja, az eredmények nem tesznek különbséget az érdekes lehetőségek között. Lehet, hogy a gyógyszer hatásos. Ahhoz, hogy ezt megtudjam, több adatra van szükségem.

Mitől tudomány a pszichológia?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 843 9

Mitől tudomány a pszichológia? Milyen logika húzódik meg a pszichológiai kutatások mögött?

Alapvető fontosságú könyvében Dienes Zoltán a tudományfilozófia és a statisztika kulcsproblémáit mutatja be, melyek közvetlenül és húsba vágóan érintik a pszichológiai kutatás gyakorlatát. A könyv a kutatás és pszichológiaoktatás szempontjából megkerülhetetlen, a hallgatók számára mindeddig nem vagy nehezen hozzáférhető elméleti viták és nagy hatású gondolkodók köré épül. Dienes világos és gördülékeny stílusban ismerteti Popper, Kuhn és Lakatos, Neyman és Pearson, Bayes, Fisher és Royall elképzeléseit.

Széles körű tanítási tapasztalatából kiindulva a szerző példáit a pszichológia tudományos gyakorlatából meríti, így a könyv mind a pszichológiai kutatásmódszertan, mind pedig az elméleti és történeti témákkal foglalkozó szemináriumok és előadások ideális segédkönyve.

Azoknak az érdeklődő haladó tanulóknak és kutatóknak, akik használni szeretnék a könyvben bemutatott statisztikai megközelítéseket, a következő internetes oldalt javasoljuk: http://www.lifesci.sussex.ac.uk/home/Zoltan_Dienes/inference/.

"Egy jó tankönyv legyen jól tanulható, tanítható és számon kérhető. Ez a könyv mindhárom követelményt maximálisan kielégíti, ezenkívül nemcsak tanulságos, hanem szórakoztató olvasmány is: a klasszikus angol humor legkiválóbb hagyományaira épül." (Mérő László)

Hivatkozás: https://mersz.hu/dienes-mitol-tudomany-a-pszichologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave