„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”
Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között
1. táblázat
|
|
|
|
|
RMK
|
RMNY
|
Példány
|
|
|
Culmann-kiadás
|
|
1.
|
Kolozsvár
|
1552
|
Heltai et Hoffg- reff
|
II. 312a
|
97
|
OSZK FM2/2860
|
|
4 levél töredék
|
feltételezhető
|
|
2.
|
Kolozsvár
|
1554
|
Hoffgreff
|
II. 56
|
107
|
OSZK FM2/2816
|
fotó
|
csonka
|
a címlapon szerepel
|
|
3.
|
Kolozsvár
|
1565
|
Heltai
|
II. 95
|
210
|
OSZK FM2/1951
|
fotó
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
|
4.
|
Kolozsvár
|
1566
|
Heltai
|
II. 312
|
217
|
|
|
nincs példány
|
lehetséges
|
|
5.
|
Bártfa
|
1578
|
Gutgesell
|
|
398
|
|
|
nincs példány
|
lehetséges
|
|
6.
|
Kolozsvár
|
1581
|
Heltai Gáspárné
|
II. 164
|
489
|
MTAK
A 249/III.
|
fotó
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
|
7.
|
Kolozsvár
|
1583
|
Gaspar Schespurgensis
|
II. 174
|
527
|
OSZK FM2/3448
|
fotó
|
csonka
|
a címlapon szerepel
|
|
8.
|
Kolozsvár
|
1595
|
typ. Heltai
|
|
761
|
MTAK
A 9087/III.
|
|
6 levél töredék
|
nincs címlap
|
|
9.
|
Kolozsvár
|
1600
|
in aedibus Helthi
|
|
866
|
OSZK FM2/2818
|
fotó
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
|
10.
|
Bártfa
|
1638
|
Jakob Klöss
|
II. 521b
|
1708A
|
OSZK
|
fotó
|
töredék
|
nincs címlap
|
|
11.
|
Gyulafehérvár
|
1644
|
typ. principis
|
II. 643a
|
2058
|
OSZK
|
|
2 levélpár töredék
|
a címlapon szerepel
|
|
12.
|
Szeben
|
1663
|
Szenci Kertész Á.
|
I. 1005
|
|
|
|
|
lehetséges
|
|
13.
|
Lőcse
|
1678
|
Samuel Brewer
|
II. 1420
|
|
OSZK FM2/375
|
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
|
14.
|
Kolozsvár
|
1697
|
Michael Liszkai
|
II. 1880
|
|
OSZK FM2/4380
|
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
|
15.
|
Zsolna?
|
1697
|
Michael Missovicz
|
II. 1913
|
|
OSZK
|
semmi nincs
|
csonka
|
lehetséges
|
|
16.
|
Kolozsvár
|
1698
|
[Tótfalusi Kis Miklós]
|
II. 1920
|
|
Kvár
|
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
|
17.
|
Lőcse
|
1700
|
özv. Brewer Sámuelné
|
II. 2004a
|
|
Lőcse
|
|
csonka
|
a címlapon szerepel
|
|
18.
|
Kolozsvár
|
1701
|
Tótfalusi Kis Miklós
|
I. 1623a
|
|
OSZK– PDF
|
|
teljes
|
a címlapon szerepel
|
Tartalomjegyzék
- „Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Adalék a vizsgált korszak előzményeihez
- 2. Újabb adalékok a Sylvester-kutatáshoz
- 2.1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526
- 2.2. Sylvester első verse, 1527
- 2.3. Puerilium colloquiorum formulae, 1527
- 2.4. Grammatica hungarolatina, 1539
- 2.4.1. Glóttomakhia és mataiotekhnia
- 2.4.2. A körtvilytől a figéig: a Grammatica Hungarolatina szaknyelvi jelentősége
- 2.4.3. A Grammatica Hungarolatina utóélete
- 2.4.1. Glóttomakhia és mataiotekhnia
- 2.5. Új Testamentum, 1541
- 2.5.1. Milyen fára mászott fel Zakeus?
- 2.5.2. „Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és és meg ßakattanak vala”: betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában
- 2.5.3. Az Újszövetség-fordítás utóélete – a második kiadás és a későbbi idézések
- 2.5.1. Milyen fára mászott fel Zakeus?
- 2.6. Egy feltételezhető Sylvester-fordítás
- 2.1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526
- 3. Grammatikai és poétikai irodalom
- 3.1. A héber nyelv tanítása
- 3.2. Görög grammatikák
- 3.2.1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában
- 3.2.2. Nyugat-európai görög nyelvtanok hazai használata
- 3.2.3. Hazai kiadású görög grammatikák
- 3.2.4. A görög nyelv elsajátításához kapcsolódó egyéb hazai kiadású nyomtatványok
- 3.2.5. Külföldön kiadott magyar vonatkozású, a görög nyelv tanulásához kapcsolható nyomtatványok
- 3.2.1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában
- 3.3. Latin grammatikák és poétikák
- 3.3.1. Bevezetés a latin grammatikákba: nyelvtanok a humanizmus korában
- 3.3.2. Molnár Gergely kolozsvári tankönyvprogramja
- 3.3.3. Molnár Gergely Donatus–Culmann-kiadásai
- 3.3.4. Melanchthon
- 3.3.5. Linacre
- 3.3.6. Johann Honter
- 3.3.7. Károlyi Péter
- 3.4. „Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek”
- 3.4.1. Források
- 3.4.2. „Ad Bibliothecam pertinentia”: kritikatörténeti vonatkozású fogalomcsoportok
- 3.4.3. „Okossagomual igyekezem ualamit meg bizonjttanj”: a magyar értelmezések típusai
- 3.4.4. „Kechkekrül auagy pasztorsagrul valo beszed”: az irodalmi gondolkodás szempontjából különösen fontos példák
- 3.5. „Atyám tyúkja”: az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században
- 3.1. A héber nyelv tanítása
- 4. Retorikai irodalom
- 4.1. Világi retorikák
- 4.2. Egyházi retorikák
- 4.2.1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból
- 4.2.1.1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben
- 4.2.1.2. „Kik az diák írást nem tudgyák”: az anyanyelvű irodalom és közönsége
- 4.2.1.3. „Nem mint prédikációt, hanem mint magadban olvashatót”: szóbeliség és az írásbeliség
- 4.2.1.4. „Tisztán és igazán kérdezkedvén”: a bizonyítás és a cáfolás retorikája
- 4.2.1.5. „A közönséges magyarok nyelvén”: a prédikációk szerkezeti és stiláris követelményei
- 4.2.1.1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben
- 4.2.2. Imádság
- 4.2.1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból
- 5. Logikai irodalom
- Összegzés
- A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1993–2022)
- Források
- Irodalom
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 210 5
Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk. A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.
Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero