A műfordítás itt javasolt célorientált megközelítésének célkitűzése az, hogy elméleti keretet és alkalmazási eszközöket biztosítson, de ne csak az elszigetelt fordítások vizsgálatához (a „műfordítás” általános kategóriájának puszta megvalósulásaiként), hanem a lefordított szövegek és szövegkorpuszok saját környezetükben, tehát a célnyelvi irodalom többrendszerében és az ebben foglalt rendszerekben és alrendszerekben (kanonizált vs. nem kanonizált irodalom, különböző irodalmi műfajok és alműfajok stb.) történő leíró vizsgálatához. Ebben a tekintetben nemcsak a forrásorientált megközelítésektől különbözik, amelyek teljesen alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy a valódi fordításokat empirikus, megfigyelhető jelenségekként tanulmányozzák, hanem más, múltban javasolt, a célpólust figyelembe vevő elméletektől is, nevezetesen a csehszlovákiai Nyitrán Anton Popovič és munkatársai által kidolgozott „metatextus”-elmélettől is (vö. pl. Popovič 1976. Valójában ezen elmélet létezése James S. Holmes egyik hipotézisének [Holmes, 1970] köszönhető, de véleményem szerint ez a hipotézis eredetileg sem volt rendesen kidolgozva.) Bár Popovič elmélete nagy figyelmet szentel nemcsak a célszövegnek mint szövegnek, hanem a célnyelvi irodalmi rendszer által annak megformálásában és strukturálásában közrejátszó megkötéseknek is, ennek ellenére (a) ez mégis alapvetően „prototextus”, azaz forrásorientált; (b) nem úgy van kidolgozva, hogy a fordítás példáit közvetlen környezetükben vegye figyelembe, hanem hogy a „fordítás” általános kategóriáját és ennek elemeit a „metatextus” általánosabb fogalmának egy lehetséges megvalósulásaként értelmezze; tehát ahogy a különböző szövegfajták különféle módon további, már létező szövegekhez kapcsolódnak; (c) felsorol bizonyos tulajdonságokat, amelyek birtoklása szükséges feltétele annak, hogy egy korábban „metatextusként” elismert szöveg fordításként kerüljön besorolásra, azaz hogy „a proto- és a metatextus közötti kapcsolat [vagy kötés] textuális hatásköre” a „szöveg egésze” és hogy „egy szöveg másik szöveghez való kapcsolásának módja” „tényleges” és „nyilvánvaló” (Popovič [1976]: 30–31, illetve lásd még Van Gorp 1978).