Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek

4.2.6. Az ekvivalencia mint normavezérelt fogalom

Az a megállapítás, hogy a célszöveg–forrásszöveg kapcsolat lehet funkcionális értelemben vett fordítási ekvivalencia (vö. 4.2.3. alfejezet), nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy minden kapcsolat mindig, feltétel nélkül ekvivalencia. Ezért világos, hogy a fordítástudományban a nyelvészethez hasonlóan (vö. pl. Coseriu 1962, Coseriu 1973: 41–48) a kompetencia(rendszer)/performancia dichotómia nem elég alap a performancia példáinak leíró vizsgálatához; ki kell egészíteni azt a norma fogalmával (vö. jelen tanulmány 4. lábjegyzete). A fordítási normák így tulajdonképpen közvetítő tényezők a potenciális ekvivalenciakapcsolatok rendszere és a valódi performancia között, azaz annak okozói, hogy bizonyos kapcsolatok fordítási ekvivalenciaként működnek.

Más szóval: a normák határozzák meg a fordítás vagy egy bizonyos fordításkorpusz valódi helyét az adekvátság és elfogadhatóság között, illetve a vizsgált (szöveg- vagy társadalmi) csoport számára releváns műfordításfogalom egészét is. Mivel mind az elfogadhatóság és az adekvátság, mind a performancia (a célszöveg és a konkrét, létező cél- és forrásszöveg-kapcsolatok) és a kompetencia (a lehetséges cél- és forrásszöveg kapcsolatainak rendszere) adott tulajdonságok, az egyetlen nem ismert faktor a fordítási norma, amelynek ezáltal bármilyen műfordításvizsgálat központi fogalmának (és jelen tanulmány fő céljának) kell lennie. (A műfordítás normáinak szerepéről és természetéről, illetve az ezek vizsgálatához és leírásához használt módszerekről vö. Toury 1978, Toury 1977: 6–34, 102–107. Az 1930–1945 között angolról és németről héberre történt szépirodalmi műfordítások normáiról írt első gyakorlati tanulmány kísérleti következtetéseiért lásd Toury 1977: 113–236.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

Irodalom Nyelvészet

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero