MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tripliciter dicere
Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
A műfordítás gazdaságtana: elmélet és bizonyítás
Fordította: Vezsenyi Zoltán és Lovik Anikó
Lektorálta: Sellei Iván és Bodrogai Dóra
Szakmai lektor: Lovik Anikó
Az eredeti tanulmány címe: The economics of literary translation: Some theory and evidence
Forrás: Poetics, 39: 228–246.
Az eredeti tanulmány közzétételének időpontja: 2011.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. A modell és adatok
2.1. A lefordított művek száma
2.2. Forrásnyelven íródott művek száma
2.3. A célnyelvi ország olvasóinak száma
2.4. A kultúrák közötti távolság
3. Empirikus kutatások eredményei
4. Összegzés
Köszönetnyilvánítás
A függelék. Vizsgált nyelvek
B függelék. Elméleti modell
C függelék. Egyéb adatok
Hivatkozások
A szerzőkről
Victor Ginsburgh a közgazdaságtan címzetes egyetemi tanára. A kutatását a brüsszeli ECARES és a Louvain-la-Neuve-i CORE kutatóközpontokban folytatja. Több mint egy tucat könyvet írt és szerkesztett, valamint 180-nál is több tanulmányt készített az alkalmazott és elméleti közgazdaságtan területén, például ipari szervezetekről és általános egyensúlyelemzésekről. Legújabb kutatása a művészetek és a nyelvek gazdaságtanával foglalkozik. Már több mint 60 tanulmányt jelentetett meg, amelyekben ezeket a témákat járja körül. A Handbook of the Economics of Art and Culture (Elsevier, Amsterdam, 2006) első kötetének társszerzője (D. Throsbyval együtt), és már a második köteten dolgoznak. Legújabb könyve a How Many Languages Do We Need? The Economics of Linguistic Diversity című munka – amelyet S. Weberrel együtt írt – s nemrég jelentette meg a Princeton University Press.
Shlomo Weber a dallasi Southern Methodist University közgazdasági tanszékének Dedman Trustee-professzora, valamint a moszkvai Új Gazdasági Iskola közgazdászprofesszora. Matematikából szerzett mesterdiplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, majd a Jeruzsálemi Héber Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Weber professzor különböző észak-amerikai, európai és ázsiai egyetemeken töltött be különféle pozíciókat. Megkapta a kiváló külföldi kutatóknak járó Humboldt-díjat. Fő kutatási területe a politikai gazdaságtan, illetve a játékelmélet, és több mint 100 tudományos cikke jelent meg vezető gazdaságtudományi és politikatudományi szaklapokban. Legújabb könyve a How Many Languages Do We Need? The Economics of Linguistic Diversity című munka – amelyet V. Ginsburgh-gel együtt írt – s nemrég jelentette meg a Princeton University Press.
Sheila Weyers filozófiából diplomázott, érdeklődési körébe tartozik az esztétika, valamint annak művészettörténeti vonatkozása. Publikált már filmekről, művészettörténetről, flamand és olasz reneszánsz festők kánonjairól, illetve különböző díjakról. Tanulmányai megjelentek az Artibus Historiae, a Journal of Cultural Economics, illetve az Empirical Studies of Arts and Poetics című szaklapokban.
Összefoglalás
A könyvek a kultúraközvetítés fontos elemei, ám e cél elérése érdekében gyakran le kell őket fordítani. Időnként elhangoznak olyan vádak, hogy az angol dominálja a fordítási piacot. Megalkottunk az UNESCO által gyűjtött fordítási adatok alapján egy elméleti modellt s ezt alkalmazzuk. Látni fogjuk, hogy angolról arányaiban véve kevesebbet fordítanak, mint más nyelvekről (pl. skandináv nyelvekről vagy franciáról), ha figyelembe veszünk olyan tényezőket, mint a forrás- és célnyelven történő szövegalkotás, illetve a kultúrák közötti távolság. Ugyanakkor a műfordítás szempontjából ezeknek a nyelveknek a célnyelvi szerepe elhanyagolható.
Ⓒ 2011 Elsevier B.V. Minden jog fenntartva.
Tartalomjegyzék
- Tripliciter dicere. Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
- Impresszum
- Hálás köszönet a bírálóknak és a lektoroknak / Our heartfelt thanks to the reviewers and revisers
- Varietas Delectat 2. Bevezető a kötet tanulmányaihoz
- 1. rész. Fordítás és egyetem háromféleképp
- Get Geist. Interszemiotikus fordítási kísérlet
- A kánonban maradás ára: Chaucer esete Peter Ackroyddal
- Pályakövetési felmérés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakán végzettek körében
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 4.2. Az átvihető készségekre (transferable skills) és a horizontbővítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a képzőintézményeknek
- 4.3. A kommunikációs készségek kiemelt fejlesztése
- 4.4. Az angol nyelv dominanciája
- 4.5. Változatos munkanyelvek
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 5. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- 2. rész. Fordítástudományi elemzések háromféleképp
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- 2. Releváns intézmények kialakulása és a Kiadói Főigazgatóság
- 3. A könyvkiadás mozgatórugói a Kádár-korszakban
- 4. Műfordítói munkakörülmények
- 5. A fordítók anyagi helyzete
- 6. A műfordítók megbecsültsége
- 7. Mi változott a rendszerváltással?
- 8. A szépirodalmi könyvkiadás változásai és állandóságai
- 9. A műfordítók helyzete a rendszerváltás utáni évtizedben
- 10. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Rendeletek
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- The visibility of French and Hungarian literary translators. A comparative analysis
- Typical and atypical in language mediation
- 1 Introduction
- 2 Typical and atypical based on the translator and interpreter
- 3 Typical and atypical based on the source text
- 4 Typical and atypical based on the target text
- 5 Typical and atypical based on target text function
- 6 Typical and atypical in certain modes of language mediation
- 7 Conclusions
- References
- 1 Introduction
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 3. rész. Műfordításokról háromféleképp
- 4. rész. Műfordítás-tudomány magyar fordításban
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
- 0. Bevezetés
- 1. A műfordítás mint empirikus jelenség
- 2. A „fordítási ekvivalencia” fogalma
- 3. A forrásorientált fordításelméletek alkalmatlansága a műfordítás vizsgálatára
- 4. Keretrendszer a műfordítás célorientált megközelítéséhez
- Felhasznált irodalom
- 0. Bevezetés
- A műfordítás gazdaságtana: elmélet és bizonyítás
- Hogyan (nem) lépik át az irodalmi művek a határokat? A világirodalom szociológiai szempontú megközelítése
- Kulturális transzfer és fordításszociológia. Folyamatalapú megközelítés
- A műfordító mint szerző: az elképzelés filozófiai vizsgálata
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 228 0
A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
