Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek


3.3. A kísérlet anglisztika alapszakos mű- és szakfordító-specializációra járó hallgatókkal

Ugyanezt a kísérletet megismételtem tizenegy másodéves, anglisztika alapszakos, műfordítókurzusra járó hallgatóval. Ők házi feladatként, egyhetes határidővel kapták meg ezt az interszemiotikus fordítást nagyjából a szemeszter közepén, amikor már túl voltak néhány műfordításon, de még nem csontosodtak bele semmilyen rutinba, és a fordításról hozott társadalmi előfeltevéseiket, előítéleteiket még csak kismértékben sikerült megingatni. Ezért esetükben, nem lévén jól bevált kerékvágás, különösen érdekelt, milyen megoldáshoz folyamodnak. Előzetesen azt tételeztem föl, hogy ők is inkább óvatosan fogják kezelni a feladatot, nem mernek majd aprólékos, esetleg művészi leírásnál többet papírra vetni. Ám nem egészen ez történt.
Az anglisztika alapszakos hallgatók közül négy fő kreatív művészi megoldással állt elő (verssel, villámprózával, rövid elbeszéléssel), négyen felsorolták az általuk észlelt tulajdonságokat, illetve asszociációikat, amivel óhatatlanul interpretálták is a látottakat, mindössze hárman választották a leírást, de csak egyikük kerülte az értelmezést és értékítéletet (eltekintve a kézírásra vonatkozó szép jelzőtől). Kilencen magyarul írták meg a szövegüket (egyben szerepel a Día de Muertos, a halottak napja spanyolul), egyvalaki angolul, egyvalaki pedig keverte az angolt és a magyart.1 A get Geist felszólítást öt fordítás tartalmazza (45%), közülük kettő megmagyarázza a jelentését, másik kettő csak a Geist szóét (szellem/lélek/értelem), míg az ötödik csak a felirat külalakját taglalja, az értelmével nem foglalkozik.
A leggyakoribb asszociáció az árnyék (hétszer), a korábban már említett tükröződés gondolata is előkerül (a versben, az egyik leírásban és az angol nyelvű felsorolásban), ahogy a víz, a tűz és a pokol is. Talán a legérdekesebb az, hogy a kép homlokegyenest ellenkező gondolattársításokat ébresztett: az egyik interpretálásban az elfogadást ábrázolja, míg egy másikban a leszámolást a múlttal és új élet elkezdését gyújtogatás és gyilkosság árán. Van, akiben a kép negatív érzelmeket kelt, más ambivalenciát érzékel a láttán, megint másnak pozitív az összbenyomása róla; az a legritkább eset, hogy valakit nem késztet állásfoglalásra. A fordítások terjedelme itt is nagy szórást mutat (7–422 szó), bár a legterjedelmesebb fordítás a feladatra adott megoldás magyarázatát, egy elbeszélést és a kép értelmezését is tartalmazza. Ebben az esetben is nyilvánvaló, hogy a terjedelem leginkább a befogadóra gyakorolt hatással függ össze.
 
1 Figyelemre méltó, hogy a kódváltás ilyen kevés fordítási tapasztalat után már megjelent egy nyelvszakos hallgatónál.

Tripliciter dicere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave