MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tripliciter dicere
Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
Kulturális transzfer és fordításszociológia. Folyamatalapú megközelítés
Anja van de Pol-Tegge
Fordította: Putyera Laura és Vértesi Alexa
Lektorálta: Burkus Dóra és Bodrogai Dóra
Az eredeti tanulmány címe: Cultural transfer and the sociology of translation. A processual approach
Szerző: Anja van de Pol-Tegge (Brüsszeli Szabadegyetem / Heinrich Heine Egyetem Düsseldorf)
Email: anjayandepol@gmx.com
Forrás: Translation in Society, 2(2): 146–166. https://doi.org/10.1075/tris.23005.van
Az eredeti tanulmány közzétételének időpontja: 2023. augusztus 3.
Befogadás dátuma: 2023. február 27.
Elfogadás dátuma: 2023. június 26.
Online megjelenés: 2023. augusztus 3.
Összefoglalás
Az utóbbi években a fordításszociológia új kutatási területet nyitott meg. A tudományág függetlenségét azonban megkérdőjelezik, mivel a fordítástudományban a „kulturális fordulat” megelőzte a „szociológiai fordulatot”. Ebből következik, hogy a fordítástudomány szociológiai aspektusainak elemzése során a kutatásoknak a fordítás és a kultúra kölcsönhatásaira kellene összpontosítaniuk. Ezért jelen tanulmányban az irodalomközvetítés szociológiai aspektusait folyamatalapú megközelítésben, a kulturális transzfer koncepciójából kiindulva vizsgálom, valamint azt is elemzem, hogy a célkultúra hogyan befolyásolja és hogyan alakítja saját képére a fordítást. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a folyamat összes szereplőjének munkáját a célkultúra szempontjából értelmezzük. A kutatás arra összpontosít, hogyan fogadták a kortárs holland és belga irodalmat Németországban. Az irodalomközvetítés tanulmányozásában az említett megközelítés innovatív megoldásokat kínál, ugyanakkor a módszertani kihívásokat is elismeri.
Kulcsszavak: kulturális transzfer, fordításszociológia, kulturális fordulat, szociológiai fordulat, imagológia, holland irodalom, belga irodalmak, német műfordítás
A kulturális transzfer folyamatait általában nehéz észlelni és leírni, mivel azok magukban foglalják a szimbolikus formák teljes komplexumát, azaz „az eszmék, kulturális alkotások, gyakorlatok és intézmények átvitelét egy adott társadalmi cselekvési, viselkedési és értelmezési rendszerből egy másikba” (Lüsebrink 2016: 143).1 Ezzel szemben a műfordítás viszonylag kedvező keretfeltételeket kínál a kulturális transzferfolyamatok észleléséhez, amelyek a könyvben mint termékben közvetlenül nyomon követhetők és konkrét formát öltenek (lásd ibid.). Ez főként mennyiségi értelemben igaz, amit jól szemléltetnek a nemzetközi könyvvásárok, például a Frankfurti Könyvvásár. Évről évre számos műfordítást értékesítenek ilyen vásárokon. De mi az oka annak, hogy a fordításokat egy bizonyos formában adják ki? A lefordított művek kiadványai általában alapinformációkat tartalmaznak a közreműködőkről: természetesen megnevezik a kiadót, és legtöbb esetben a fordítót is. Emellett a könyvben előfordulhatnak utalások, mint például „támogatta az XY irodalmi alap”, ami azt jelzi, hogy az irodalmi közvetítés folyamata több érdekelt fél számára kínál lehetőségeket.
Ennek megfelelően az az állítás, miszerint a fordítás olyan tevékenység, amelyet több különböző szereplő alakít, egy olyan kutatási irányzat előtt nyitotta meg az utat, amely elismeri a fordítástudományban bekövetkező „szociológiai fordulatot” (vö. Wolf 2010). Azonban néhány tudós megkérdőjelezi a tudományág függetlenségét, és a „kulturális fordulattal” hozzák többé-kevésbé összefüggésbe (vö. van Doorslaer & McMartin 2022: 2). A Translation, History and Culture [Fordítás, történelem és kultúra] (1990) című könyvük bevezetőjében Susan Bassnett és André Lefevere valóban úgy írják le a fordítástudományt, mint ami a fordítás és a kultúra közötti kölcsönhatásra összpontosít, vagyis arra, hogy a célkultúra hogyan befolyásolja és hogyan veti alá saját elképzeléseinek a fordítást. Következésképpen a kutatóknak az irodalmi transzfer szociológiai aspektusait a célnyelvi környezet észlelési és értelmezési potenciáljával együtt kell figyelembe venniük.
Ezért a következőkben nemcsak azt vizsgálom, milyen közreműködők vesznek részt az irodalmi transzferben, hanem fényt derítek arra is, hogyan értékelhetjük a célnyelvi környezet kulturális jelentésmezejéhez viszonyítva az adott szereplők tevékenységét ebben a folyamatban.2 Ezáltal a „kulturális fordulat” és a „szociológiai fordulat” szempontjai egyesülnek: mivel ezeket a kérdéseket folyamatalapú megközelítésben elemzem, a kulturális transzfer fogalmát a szociológiai tényezők tükreként használom. Mivel a kortárs holland és belga irodalmak németországi recepciója szemléletesen mutatja be a célnyelvi kontextus kulturális jelenségei és társadalmi gyakorlatai közötti kölcsönös összefüggéseket, a tanulmány ezekre a példákra összpontosít.
| 1 | A szerző saját fordítása. Eredeti: „die Übertragung von Ideen, kulturellen Artefakten, Praktiken und Institutionen aus einem spezifischen System gesellschaftlicher Handlungs-, Verhaltens- und Deutungsmuster in ein anderes”. |
| 2 | Michel Foucault (1974: 24) alkotta meg az „episztémé” kifejezést a kulturális jelentésmező struktúráinak leírására, és a tudás „történeti a priori” formájaként határozta meg. Ennek megfelelően a befogadó környezet gondolkodásmódját, elvárásait és érdekeit diskurzusok, azaz bizonyos felfogásrendszerek irányítják, amelyek kontingensek, ennélfogva történeti változásoknak vannak kitéve. |
Tartalomjegyzék
- Tripliciter dicere. Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
- Impresszum
- Hálás köszönet a bírálóknak és a lektoroknak / Our heartfelt thanks to the reviewers and revisers
- Varietas Delectat 2. Bevezető a kötet tanulmányaihoz
- 1. rész. Fordítás és egyetem háromféleképp
- Get Geist. Interszemiotikus fordítási kísérlet
- A kánonban maradás ára: Chaucer esete Peter Ackroyddal
- Pályakövetési felmérés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakán végzettek körében
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 4.2. Az átvihető készségekre (transferable skills) és a horizontbővítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a képzőintézményeknek
- 4.3. A kommunikációs készségek kiemelt fejlesztése
- 4.4. Az angol nyelv dominanciája
- 4.5. Változatos munkanyelvek
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 5. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- 2. rész. Fordítástudományi elemzések háromféleképp
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- 2. Releváns intézmények kialakulása és a Kiadói Főigazgatóság
- 3. A könyvkiadás mozgatórugói a Kádár-korszakban
- 4. Műfordítói munkakörülmények
- 5. A fordítók anyagi helyzete
- 6. A műfordítók megbecsültsége
- 7. Mi változott a rendszerváltással?
- 8. A szépirodalmi könyvkiadás változásai és állandóságai
- 9. A műfordítók helyzete a rendszerváltás utáni évtizedben
- 10. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Rendeletek
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- The visibility of French and Hungarian literary translators. A comparative analysis
- Typical and atypical in language mediation
- 1 Introduction
- 2 Typical and atypical based on the translator and interpreter
- 3 Typical and atypical based on the source text
- 4 Typical and atypical based on the target text
- 5 Typical and atypical based on target text function
- 6 Typical and atypical in certain modes of language mediation
- 7 Conclusions
- References
- 1 Introduction
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 3. rész. Műfordításokról háromféleképp
- 4. rész. Műfordítás-tudomány magyar fordításban
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
- 0. Bevezetés
- 1. A műfordítás mint empirikus jelenség
- 2. A „fordítási ekvivalencia” fogalma
- 3. A forrásorientált fordításelméletek alkalmatlansága a műfordítás vizsgálatára
- 4. Keretrendszer a műfordítás célorientált megközelítéséhez
- Felhasznált irodalom
- 0. Bevezetés
- A műfordítás gazdaságtana: elmélet és bizonyítás
- Hogyan (nem) lépik át az irodalmi művek a határokat? A világirodalom szociológiai szempontú megközelítése
- Kulturális transzfer és fordításszociológia. Folyamatalapú megközelítés
- A műfordító mint szerző: az elképzelés filozófiai vizsgálata
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 228 0
A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
