MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tripliciter dicere
Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
A műfordító mint szerző: az elképzelés filozófiai vizsgálata
Katerina Bantinaki
Fordította: Szathmári Andrea
Lektorálta: Sellei Iván és Bodrogai Dóra
Az eredeti tanulmány címe: The literary translator as author: A philosophical assessment of the idea
Szerző: Katerina Bantinaki
E-mail: bantinaki@uoc.gr
Forrás: Translation Studies, 13(3): 306–317. https://doi.org/10.1080/14781700.2019.1668841
Az eredeti tanulmány közzétételének időpontja: 2019. október 4.
Tartalomjegyzék
A szerzőről
Összefoglalás
Kulcsszavak
A fordító mint szerző: az elképzelés eredete
A szerzőségről
A fordítás és az irodalmi művek ontológiája
A fordítói szerzőség elképzelésének vizsgálata
Megjegyzések
Közzétételi nyilatkozat
Felhasznált irodalom
A szerzőről
Katerina Bantinaki 2005-ben szerezte meg doktori fokozatát a Londoni Egyetemen a King’s College-ban, utána a Manchesteri Egyetemen dolgozott 2008-ig, majd a Krétai Egyetemen folytatta pályafutását, ahol adjunktusként jelenleg is esztétikát és művészetfilozófiát oktat. Kutatási területei a képi ábrázolás jellege és értéke, az esztétikai felfogás, a szerzőséget érintő kérdések és a hitelesség a művészetben, valamint az olyan témák, amelyek a művészet- és az elmefilozófia határterületén találhatók.
Összefoglalás
A fordításról szóló kortárs szakirodalomban újra és újra felmerül, hogy a műfordítót az általa megalkotott művek szerzőjeként kellene elismerni (fordítói szerzőség): ezt számos teoretikus helyesli, mások viszont elutasítják. Ebben a cikkben részletesen utánajárok az analitikus művészetfilozófia szerzőségről és irodalmi művek ontológiájáról fennálló elméleteinek és tanulmányainak, hogy megvizsgáljam a fordítói szerzőség fogalmát a műfordítások esetében. A vizsgálatom a fordítói szerzőséggel kapcsolatos jelenlegi, egymással ellentétes állásfoglalások egyikét sem erősíti meg: érvelésem alapján a fordítókat jogosan hívhatják szerzőknek, de nem úgy, ahogy azt a fordítói szerzőség mellett érvelők általában feltételezik: nem a szoros értelemben vett, akár a származtatott típusú irodalmi művek, hanem azok korlátozott reprezentációinak szerzői.
Kulcsszavak: műfordítás, szerzőség, az irodalmi művek ontológiája, a fordítás mint reprezentáció, kisajátítás
A fordításról szóló kortárs szakirodalomban újra és újra felmerül, hogy a műfordítókat az általuk megalkotott művek szerzőiként kellene elismerni (erre a fogalomra a továbbiakban fordítói szerzőségként fogok utalni): ezt számos teoretikus többnyire helyesli, mások viszont elutasítják. Habár a cél nemes – elismerni a fordítók hozzájárulását a kultúra megalkotásához –, az elképzelés jogosultságát általában a szerzőségről és/vagy az irodalmi mű jellegéről alkotott, bevett megközelítésekre alapozzák, amelyek túl szűk értelemben használják ezeket a fogalmakat. Emellett nem térnek ki a műfordítás különféle típusai közötti különbségekre, valamint az azokon belül megnyilvánuló különböző fordítói funkciókra. Azonban bármilyen műről legyen is szó, fontos, hogy megalapozott elméletek alapján fogjuk fel annak a) szerzőségét, vagyis azt, hogy milyen konkrét szerepet tölt be a szerző a mű megalkotásában, valamint b) jellegét. Kizárólag ezek ismeretében tudjuk megállapítani, hogy a kérdéses személy a szóban forgó mű (egyik) szerzője-e.
Jelen tanulmány célja kialakítani ezt a kettős megközelítést, hogy létrejöhessen a fordítói szerzőség érvekkel alaposan alátámasztott vizsgálata. E célból részletesen áttekintem az analitikus művészetfilozófia szerzőségről és irodalmi művek ontológiájáról fennálló legújabb elméleteit és vizsgálatait. Az analitikus művészetfilozófia és a fordításelmélet szakértői általában nem folytatnak párbeszédet egymással, még akkor sem, amikor ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak, én azonban úgy gondolom, hogy az eszmecsere mindkét szakterület számára termékeny lenne.
Tartalomjegyzék
- Tripliciter dicere. Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
- Impresszum
- Hálás köszönet a bírálóknak és a lektoroknak / Our heartfelt thanks to the reviewers and revisers
- Varietas Delectat 2. Bevezető a kötet tanulmányaihoz
- 1. rész. Fordítás és egyetem háromféleképp
- Get Geist. Interszemiotikus fordítási kísérlet
- A kánonban maradás ára: Chaucer esete Peter Ackroyddal
- Pályakövetési felmérés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakán végzettek körében
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 4.2. Az átvihető készségekre (transferable skills) és a horizontbővítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a képzőintézményeknek
- 4.3. A kommunikációs készségek kiemelt fejlesztése
- 4.4. Az angol nyelv dominanciája
- 4.5. Változatos munkanyelvek
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 5. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- 2. rész. Fordítástudományi elemzések háromféleképp
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- 2. Releváns intézmények kialakulása és a Kiadói Főigazgatóság
- 3. A könyvkiadás mozgatórugói a Kádár-korszakban
- 4. Műfordítói munkakörülmények
- 5. A fordítók anyagi helyzete
- 6. A műfordítók megbecsültsége
- 7. Mi változott a rendszerváltással?
- 8. A szépirodalmi könyvkiadás változásai és állandóságai
- 9. A műfordítók helyzete a rendszerváltás utáni évtizedben
- 10. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Rendeletek
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- The visibility of French and Hungarian literary translators. A comparative analysis
- Typical and atypical in language mediation
- 1 Introduction
- 2 Typical and atypical based on the translator and interpreter
- 3 Typical and atypical based on the source text
- 4 Typical and atypical based on the target text
- 5 Typical and atypical based on target text function
- 6 Typical and atypical in certain modes of language mediation
- 7 Conclusions
- References
- 1 Introduction
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 3. rész. Műfordításokról háromféleképp
- 4. rész. Műfordítás-tudomány magyar fordításban
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
- 0. Bevezetés
- 1. A műfordítás mint empirikus jelenség
- 2. A „fordítási ekvivalencia” fogalma
- 3. A forrásorientált fordításelméletek alkalmatlansága a műfordítás vizsgálatára
- 4. Keretrendszer a műfordítás célorientált megközelítéséhez
- Felhasznált irodalom
- 0. Bevezetés
- A műfordítás gazdaságtana: elmélet és bizonyítás
- Hogyan (nem) lépik át az irodalmi művek a határokat? A világirodalom szociológiai szempontú megközelítése
- Kulturális transzfer és fordításszociológia. Folyamatalapú megközelítés
- A műfordító mint szerző: az elképzelés filozófiai vizsgálata
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 228 0
A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
