Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek


Felhasznált irodalom

Acocella, Joan (2009). All England: The Canterbury Tales Retold. The New Yorker, 13 December.
Ackroyd, Peter (2003). The Clerkenwell Tales. London: Chatto and Windus.
Ackroyd, Peter (2004). Chaucer. London: Chatto and Windus.
Ackroyd, Peter (2009). The Canterbury Tales: A Retelling. London: Penguin Books.
Barna Imre (2017). Lectura. Dante Alighieri: Isteni színjáték, Nádasdy Ádám fordítása. Revizor: a kritikai portál. https://revizoronline.com/dante-alighieri-isteni-szinjatek-nadasdy-adam-forditasa/
Bloom, Harold (2009). Road Trip. New York Times, 11 November. https://www.nytimes.com/2009/11/15/books/review/Bloom-t.html
Bona, Mary Jo (2017). The Culture Wars and the Canon Debate. In: D. Quentin Miller (ed.), American Literature in Transition, 1980–1990. Cambridge: Cambridge University Press, 225–238.
Britannica, The Editors of Encyclopaedia (2021). Peter Ackroyd. Encyclopaedia Britannica. https://www.britannica.com/biography/Peter-Ackroyd
Chaucer, Geoffrey (2007). The Canterbury Tales: A Complete Modernisation. (Ford. A. S. Kline.) Poetry in Translation. https://www.poetryintranslation.com/klineascant.php
Chaucer, Geoffrey (2008). The Canterbury Tales. In: Larry D. Benson & F. N. Robinson (eds), The Riverside Chaucer, 3. kiadás. Oxford: Oxford University Press, 3–328.
Chaucer, Geoffrey (1987). Canterbury mesék. (Ford. Benjámin László et al., az utószót írta Nádasdy Ádám, a jegyzeteket készítette Vajda Miklós & Ferencz Győző.) Budapest: Európa.
Dryden, John (2025). Preface to the Fables (1700). Harvard Geoffrey Chaucer Website. https://chaucer.fas.harvard.edu/preface-fables-1700
Edwards, A. S. G. & Jill Mann (2021). Chaucer Today. The Times Literary Supplement, 23 July.
Elliott, Victoria (2021). Knowledge in English: Canon, Curriculum and Cultural Literacy. London: Routledge.
Gárdos Bálint (2021). A személyes esszé a romantikában. In: Komáromy Zsolt, Gárdos Bálint & Péti Miklós (szerk.), Az angol irodalom története 4. 1640–1830. Második rész. Budapest: Kijárat, 134–138.
Gibson, Jeremy & Julian Wolfreys (2000). Introduction: the ‘ludicrous’ Text of Peter Ackroyd. In: Peter Ackroyd: The Ludic and Labyrinthine Text. London: Palgrave Macmillan, 1–34.
Gregor, Keith (2019). Canonization and Obsolescence: Classic Translations versus Retranslations. In: Bruce R. Smith (ed.), The Cambridge Guide to the Worlds of Shakespeare. XIX: Translation, Cambridge: Cambridge University Press, 1352–1357.
Higdon, David Leon (2005). Colonizing the Past: The Novels of Peter Ackroyd. In: James Acheson & Sarah C. E. Ross (eds), Contemporary British Novel. Edinburgh: Edinburgh University Press, 217–228.
Kappanyos András (2018a). Szellem a dobozban. Jelenkor, 61(3): 282–287.
Kappanyos András (2018b). Szép hűtlenek és derék tramplik. Jelenkor, 61(7–8): 884–887.
Klaudy Kinga (2018). Az átváltási műveletek rendszere. Modern Nyelvoktatás, 24(2–3): 5–15.
Kőrizs Imre (2016). Isteni játék. Műút, október 2. https://muut.hu/archivum/21485
Mátyus Norbert (2021). A betontemplomban is ott lakik a jóisten (Beszélgetés Nádasdy Ádámmal). 1749.hu. https://1749.hu/flow/interju/a-betontemplomban-is-ott-lakik-a-joisten-beszelgetes-nadasdy-adammal.html
McCrum, Robert (2009). Let Chaucer put a spring in your step. The Guardian, 29 March. https://www.theguardian.com/books/2009/mar/29/robert-mccrum-books-chaucer
Mitgang, Herbert (1984). Shakespeare’s Language Is Updated. New York Times, 23 April, C, 11. https://www.nytimes.com/1984/04/23/books/shakespeare-s-language-is-updated.html
Nádasdy Ádám (1987). Utószó: Geoffrey Chaucer. In: Geoffrey Chaucer. Canterbury mesék. (Ford. Benjámin László et al., az utószót írta Nádasdy Ádám, a jegyzeteket készítette Vajda Miklós & Ferencz Győző). Budapest: Európa, 683–699.
Nádasdy Ádám (2018). Gombhoz a kabátot. Jelenkor, 61(4): 406–408.
Nádasdy Ádám (2019). Miért prózában? A Bánk bán mai magyar fordításáról. 2000. Irodalmi és társadalmi havi lap. https://ketezer.hu/2020/12/nadasdy-adam-miert-prozaban/
Nádasdy Ádám (2021). A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról. Budapest: Magvető.
Onega, Susana (1996). Interview with Peter Ackroyd. Twentieth Century Literature, 42(2): 208–220.
Péri-Nagy Zsuzsanna (2020). Canterbury mesék. In: Karáth Tamás & Halácsy Katalin (szerk.), Az angol irodalom története 1. A középkor, Budapest: Kijárat. 244–269.
Péti Miklós (2020). Középkori hatások a kora újkori költészetben. In: Kiss Attila Atilla & Szőnyi György Endre (szerk.), Az angol irodalom története 2. A kora újkor, Budapest: Kijárat, 131–135.
Sasvári Anna (2023). Fordítástudomány mindenkinek (Recenzió: Nádasdy Ádám. A csökkenő költőiség: Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról). Literatura, 50(4): 96–102.
 

Tripliciter dicere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave