A képzésen használt B és C nyelv (3.2. ábra), valamint a munkában alkalmazott munkanyelv (3.3. ábra) viszonylata alapján az angol nyelv dominanciája egyértelmű. 42 válaszadó jelölte meg az angolt B nyelvként a képzés során, 9 fő pedig az olaszt. C nyelvként 23 válaszadó adta meg a német nyelvet, 11 az olaszt, 5 az angolt, egy a franciát, 11 fő pedig egy idegen nyelven végezte tanulmányait (ebből 4 főnek olasz, 7 főnek az angol volt a B nyelve).

A munkahelyen használt idegen nyelv esetében ketten nem jelöltek meg másik nyelvet, azaz csak a magyart használják. A többiek mindannyian megjelölték az angolt, 23 fő adta meg csak az angolt, mások egyéb nyelvet vagy nyelveket is használnak az angol mellett: 15 fő a németet is megjelölte, 10 fő az olaszt, 2 fő a franciát, 2 fő a spanyolt, egy fő a dánt, egy pedig a svédet.

Foglalkoztatottság szempontjából a szektorok megoszlása (3.4. ábra) a következő: 14 fő dolgozik a nyelvi szolgáltatás területén, 9 fő IT-szektorban, 3 fő SSC-ben (Shared Service Center), 2 fő a gyógyszeriparban, 2 fő nemzetközi szervezetnél, 2 fő az oktatásban, 2 fő a pénzügy, 2 fő a technológia, 2 fő a telekommunikáció területén, 12 fő pedig az egyéb kategóriába került, mivel egyedüliként dolgoznak az adott szektorban (például energia, élelmiszeripar, gasztronómia, idegenforgalom, kutatás-fejlesztés, média) vagy nem besorolható módon adták meg a tevékenységüket (jellemzően munkakört és nem szektort írtak). Többen (jellemzően a nyelvi szolgáltatásban dolgozók) két, esetleg három szektort is megjelöltek, azonban a nyelvi szolgáltatás területén dolgozókat külön csoportban vizsgálom.

A kommunikációs/mediációs készségek (3.2. táblázat) kérdésnél nem voltak példák megadva a kérdésben, mégis felfedezhetők egyértelmű tendenciák. Tíz fő erre a kérdésre nem válaszolt, közülük kettőnél a többi készségre vonatkozó kérdésre sem szerepel válasz, a többieknél azonban igen. Az előadói készségeket emelték ki a legtöbben (8 fő), ezt követte az írásbeli kommunikáció, az interkulturális kommunikáció, a beszédtechnika, az idegen nyelvű kommunikáció (értés és beszéd), a hatékony kommunikáció/fogalmazás (mindegyik készség esetében 6 fő), majd a tárgyalási készség (5 fő). A tolmácsolásórákon elsajátított készségeket 4 fő említette. Ebben a kategóriában mutatták a felsorolt készségek a legnagyobb szórást és összetettséget. Nagy vonalakban ezek is csoportosíthatók a beszédtechnika (artikuláció, helyes levegővétel, saját beszédhang elfogadása, a „szoba betöltése” a saját hanggal), a stilisztika vagy a nyelvi szintek (megfelelő regiszter használata, választékosság, az üzenet a befogadó tudás- és nyelvi szintjének megfelelő megfogalmazása, megbeszélések összefoglalása), illetve az interakció köré (kérdésfeltevés, követelmények tisztázása, kapcsolatfelvétel és -tartás, segítségkérés). Továbbá megjelentek olyan egyedi tulajdonságok is, amelyek valószínűleg közvetve alakultak ki (magabiztosság, türelem, alkalmazkodókészség, előzékenység, konklúziók gyors levonása, diplomatikus hozzáállás, érdekérvényesítés, asszertivitás).