Habár mindenképpen előny több idegen nyelv ismerete, az angol kikerülhetetlenné vált. Jelenleg a magyarországi fordító-tolmácsképzés csak két idegen nyelvvel végezhető, ahol ezeket az EU-s terminológia alapján B és C nyelvként rangsorolják, miszerint valaki anyanyelvről (A nyelv) idegen nyelvre (B nyelv) és ugyanerről az idegen nyelvről anyanyelvre tud dolgozni, vagy az adott idegen nyelvről (C nyelv) anyanyelvre, ellenkező irányba azonban nem (a nyelvi készségek hiányában). Erősen kétséges azonban ennek az életképessége – fordítóként még talán egyszerűbb, sok tolmácsolási munka azonban nem a klasszikus konferencia-felállásban zajlik, az adott nyelven bizony oda-vissza kellene biztosítani a kommunikációt. Emellett nem elhanyagolható, hogy számtalan vállalatnál, üzleti helyzetben az angol nyelv a lingua franca, az angol nyelv kommunikációs szintű ismerete szóban és írásban egyaránt kikerülhetetlen. Mindez felveti a kérdést, hogy miért ne lehetne egy idegen nyelves, csak angol–magyar nyelvkombinációjú képzést elvégezni. Arról nem is beszélve, hogy a második idegen nyelv megfelelő szintű korai elsajátítása számos okból kifolyólag egyre bajosabb. Bármilyen alapképzésből érkeznek a hallgatók, már az angol megfelelő szintű ismerete is kihívás, tekintve, hogy az oktatási rendszerből számtalan, az idegen nyelv tanulását érintő lehetőség és inszentíva tűnt el az elmúlt évek során. Ugyan a fordító-tolmácsmesterképzés hallgatói jellemzően bölcsész alapképzésből érkeznek, tehát elvileg akár rendelkezhetnének is a legalább egy nyelvhez kötődő szükséges nyelvi és kulturális ismeretekkel, egyre több esetben anglisztika/amerikanisztika diplomával lépnek be a képzésbe. A második idegen nyelv egy „kisebb” nyelv szokott lenni, amelynek megfelelő szintű elsajátítása a középiskolai tanulmányok során még ritkább, az egyetemi nyelvoktatás nagyon régen megszűnt, jelenleg pedig éppen a kisebb nyelvszakok módszeres felszámolása folyik – az alacsony jelentkezői létszám miatt, ami részben szintén a megfelelő nyelvtudás hiányára vezethető vissza; ezt valamennyire orvosolja, hogy újabban ezekre a szakokra nyelvtudás nélkül is be lehet kerülni. Tehát az angol nyelv dominanciáját kimeneti oldalon a munkaerőpiac elvárásai erősítik, bemeneti oldalon pedig a közép- és felsőfokú oktatási intézmények kínálati szűkössége.