Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek


Felhasznált irodalom

Agárdi Péter (1997). A kultúra sorsa Magyarországon, 1985–1996: történeti és kronológiai bevezető a „Magyarország kulturális állapota” című komplex szociológiai felméréshez és elemzéshez. Budapest: Új Mandátum.
Bart István (1995). A nagy visszavonulás. Kritika 24(6): 28–32.
Bart István (2002). Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban. Budapest: Osiris.
Béládi Miklós & Rónay László (szerk.) (1971). A könyvkiadás története. In: A magyar irodalom története 1945–1975, VII. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Spenot-a-magyar-irodalom-tortenete-1/vii-kotet-a-magyar-irodalom-tortenete-19451975-i-irodalmi-elet-es-irodalomkritika-740F/
Bella Katalin (2016). A Szépirodalmi Könyvkiadó története, 1950–1956. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Bozai Ágota (2021). »Fordítókat a címlapra!« – a rendszerváltás óta egyre kevésbé éri meg magyar műfordítónak lenni. Magyarnarancs.hu, november 1. https://magyarnarancs.hu/sorkoz/forditokat-a-cimlapra-a-rendszervaltas-ota-egyre-kevesbe-eri-meg-magyar-muforditonak-lenni-243056
Drabancz M. Róbert & Fónai Mihály (2005). A magyar kultúrpolitika története: 1920–1990. Budapest: Csokonai Kiadó.
Jackson, Matthew O. (2019). The Human Network: How Your Social Position Determines Your Power, Beliefs, and Behaviors. New York: Pantheon.
Kőszeg Ferenc (2009). K. történetei. Budapest: Magvető.
Lator László (2011). A megmaradt világ. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Márványi Judit, Csalog Zsolt & Soltész Márton (2017). Kapaszkodók: egy szerkesztő emlékei: esszék és beszélgetések. Tények és tanúk. Budapest: Magvető.
Mikoly Zoltán (2014). A könyvkiadás és a fordítás múltja és jelene. KULTer.hu. https://www.kulter.hu/2014/11/a-konyvkiadas-es-a-forditas-multja-es-jelene/
Olasz István (1993). A sajátosság öntudata. Új Dunántúli Napló, 4: 84, március 27.
Petrus Szabolcs (2017). A műfordítás alkotás és nem másolás. Könyvtacskó. http://konyvtacsko.blog.hu/2017/10/29/_a_muforditas_alkotas_es_nem_masolas.
Romsics Ignác (2010). Magyarország története a XX. században. 4. javított, bővített kiadás. Budapest: Osiris Kiadó.
Sohár Anikó (2022). Magad, uram, ha szolgád nincsen. Tiszatáj online, január 29. https://tiszatajonline.hu/irodalom/magad-uram-ha-szolgad-nincsen/
Sohár Anikó (2023). Working for peanuts. The economic situation of Hungarian literary translators. Parallèles, 35(2): 25–43. https://doi.org/10.17462/para.2023.02.06
Tóth Gyula (szerk.) (1992). Írók pórázon: a Kiadói Főigazgatóság irataiból, 1961–1970. Dokumentumválogatás, Irányított irodalom. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet.
Végvári András (1990). Visszapillantás a magyar eladósodás történetére. Aula, 12(4): 54–65.
Zentai Péter László (1996). A magyar könyvipar helyzete. Kritika, 25(9): 26–28.

Tripliciter dicere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave