Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek

1 Translator visibility

Many works in Translation Studies (Venuti 1995; Simeoni 1998; Dam and Zethsen 2009) have examined the subordinate and often “invisible” position of translators and literary translators, both socially and professionally. Yet, as Dam and Ruokonen (2019) note, discussions of translator status and visibility frequently rely on assumptions rather than data, and only recently have empirical studies begun to investigate these questions systematically. Among the most comprehensive earlier contributions are Dam and Zethsen’s (2009) study of Danish translators—structured around four status parameters: income, education/experience, visibility, power/influence—and Sela-Sheffy’s (2008) research on Israeli literary translators.

In the past decade, research has increasingly turned toward empirical, networked, and digital perspectives on translator visibility and professional identity. For instance, van Egdom and Declercq (2024) explore how literary translators construct and experience digital visibility through online profiles and social media, revealing new forms of symbolic capital in the digital field. Similarly, Dam et al. (2023) foreground translators’ own perspectives on their (in)visibility, highlighting how professional recognition and self-perception intersect. Studies such as Mapping Salience and Trajectory (Ni & Lijun 2024)1 employ mixed methods to examine translators’ positions within publishing networks, while Spezzatti (2025) takes an archival approach to uncover how translator agency and status evolve historically. Comparative research has also broadened geographically: for example, recent corpus-based work on Chinese literary translation (Luo 2023) sheds light on how visibility is negotiated across linguistic and cultural contexts.

Viewed through Bourdieu’s concept of habitus, these newer studies suggest that literary translators—both individually and collectively—strive to construct professional identities that distinguish them from other social classes or creative agents. Yet achieving this differentiation requires a degree of collective professional self-awareness and a reflexive understanding of one’s own position within the evolving field of translation, where new forms of visibility (digital, networked) increasingly reshape traditional hierarchies and perceptions of status.

1	Research project combining bibliometric, network, and qualitative methods.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

Irodalom Nyelvészet

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero