Lám Frigyes munkásságának egyik kiemelkedő célja a magyar szerzők verseinek németre fordítása volt (Berzeviczy 2024a), közel 300 műfordítása jelent meg az Oedenburger Zeitungban, illetve antológiái könyv formában (Hárs 1988; Lám 1942a, Lám 1942b, Lám 1944; Veres 1958). Mintegy ars poeticájának tekinthetők a Zipser Leute (Cipszerek) című regényében a két főhős beszélgetésében elhangzó szavak, melyeket a késmárki líceum tanára, Schwarz professzor mond kedves tanítványának, Edelényi Árpádnak: „természetesen hazafias, ha az ősök nyelvét őrizzük. Az ember, aki nem tiszteli őseit, megbízhatatlan. […] Ha jól beszél németül, lefordíthatja a magyar költészet és tudomány műveit és ezáltal nagyobb szolgálatot tesz a hazafiságnak …” (Lám 2021: 113).3

A Lám által legtöbbet fordított művek egyik fontos csoportját képezték barátja, Harsányi Lajos versei. A fordító Lám és a költő Harsányi kapcsolata 1912-ben adja általunk ismert első irodalmi gyümölcsét, de az 1940-es és az 1950-es években bontakozott ki igazán. A fordítások vizsgálatának két korlátja ismert, ugyanis Lám budapesti lakásának (II. kerület, Bimbó út) dolgozószobáját a második világháborúban majdnem elpusztította egy bomba (Szabó 1972: 82), így csak a fennmaradt anyag kerülhetett később az Országos Széchenyi Könyvtárba. Ezenkívül a Lám Frigyes hagyatékában fennmaradt Harsányi-versek német fordításainak magyar eredetije nem mindig lelhető fel Harsányi Lajos Összes verseinek 1943-as kiadásában, illetve a 2015-ben megjelent önéletrajzi írása mellékleteként megjelent válogatásban (Bors 2015, Harsányi 1943). Ahogy önéletrajzi művének szerkesztői írják: „Harsányi számos műve kötetben való megjelenésük előtt egyesével, újságokban vagy folyóiratokban jelentek meg, ezek számbavételét azonban elhagytuk, hiszen az életmű értékeléséhez várhatóan aránytalanul sok munka ellenére alig-alig járult volna hozzá ennek eredménye” (Bors 2015: 493). Jelen dolgozat korlátait túlfeszítette volna Harsányinak a II. világháború utáni folyóiratokban megjelent verseinek megkeresése, így a fordítások kiválasztása során az volt a döntő szempont, hogy fellelhető-e hozzájuk a magyar nyelvű Harsányi vers. A Vigilia esetében szerencsénkre a folyóirat honlapja segítséget nyújt a versek felleléséhez.4 Lám számos olyan Harsányi-verset fordított le, melyeket a költő az 1943-as kötet összeállítása után írt: idetartozik például a szentekről szóló, száz szonettből álló ciklus lefordítása, melyet Harsányi először Szonettek könyve, majd később Csillagos ég címen emlegetett, és csak az 1950-es években állított össze. Harsányi Lám Frigyesnek írt levelei közül az 1952. december 28-i levél említ 30 szonettet, melyekkel a tervezett kötetből már elkészült.5