Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek

4.3. Fridolin Hoffer, bányamérnök

Hoffer mérnök nyelvezete további szintet ad hozzá a regény amúgy is bonyolult nyelvi egyvelegéhez, hiszen itt nem olasz dialektusról van szó, hanem egy másik nyelvcsoportból származó nyelvről, a németről. Hoffer mérnök az, aki kifejlesztette a tűz eloltásához használt gépet, illetve az ő fia, Gerd lesz majd az „Első (technikailag utolsó) fejezet” narrátora, a hivatalos események papírra vetője.

Gerd és édesapja feltehetőleg németül és olaszul is beszélnek, de az olvasó kedvéért az eredeti szövegben a nem kikövetkeztethető német részeket Camilleri megismételte olaszul is (Was ist denn? Che c’è?). Gerd nyelvhasználatán nem érződik németsége, feltételezhető, hogy Olaszországban nőtt fel, ezért az apjánál meglévő hang- és szótévesztéseket ő egyáltalán nem mutatja. Emellett Fridolin Hoffer a cselekmény több részében is feltűnik, ezért jobban megfigyelhető nyelvhasználata.

« Vater » mormorò Gerd.

« Was ist denn? Che c’è? » spiò l’ingegnere strofinando un fiammifero e accendendo il lume sul comodino.

« C’è che questa notte fa luce da Vigàta ».

« Luce? Quale luce? Alba di mattino? ».

« Sì, vater ».

[…]

« Sissignore, vater, fa alba di mattino a Vigàta ».

« Fai subito in kamera tua! » ordinò l’ingegnere che mai si sarebbe mostrato, levandosi dal letto, in camicia da notte agli occhi che supponeva innocenti del figlio (Il birraio di Preston, 11–12).

– Vater – dadogta Gerd.

– Was ist denn? Mi fan? – kérdezte a mérnök, miközben gyufát sercintett és meggyújtotta a mécsest az éjjeliszekrényén.

– Az van, hogy máma éjjel Vigàta felől jön a világosság.

– Világosság? Miféle világosság? Hajnali fény?

– Igen, Vater.

[…]

– Igenis, Vater, hajnalodik Vigàta felett.

– Eriggy a szopádba! – parancsolt rá a mérnök, aki az ágyból kikelve a világ minden kincséért sem mutatkozott volna hálóingben a fia ártatlannak feltételezett tekintete előtt (A prestoni serfőző, 7).

»Vater«, murmelte Gerd.

»Was ist denn? Was gibt’s?« fragte der Ingenieur und zündete ein Streichholz für die Lampe auf der Kommode an.

»Heute nacht kommt Licht aus Vigàta.«

»Licht? Was für ein Licht denn? Morgenröte?«

»Ja, Vater.«

[…]

»Ja, Herr Vater, in Vigàta dämmert es.«

»Geh sofort auf dein Zimmer!« herrschte der Ingenieur ihn an, der sich niemals unter den vermeintlich unschuldigen Augen des Sohnes im Nachtgewand zeigen würde (Die sizilianische Oper, 7–8).

“Vater,” Gerd muttered. “Father”.

“Was ist denn? What’s wrong?” asked the engineer, striking a match and lightning the lamp on his nightstand.

“The night’s making light over Vigàta.”

“Light? What light? Morning light?”

“Yes, Vater.”

[…]

“That’s right, Vater, it’s making morning light over Vigàta.”

“Ko at vunce to your room!” the engineer ordered him. Never would he let his son’s eyes—which he presumed to be innocent—see him get out of bed in his nightshirt (The Brewer of Preston, 3–4).

Az idézett rész a regény legelső fejezetében található, amikor Gerd észreveszi, hogy tűz ütött ki a városban. Apját németül, Vaterként szólítja meg, amely az alapszókincs részeként valószínűleg ismert az olvasók számára, ezért magyarul és németül is így tűnik fel, míg Sartarelli a biztonság kedvéért hozzáfűzte a szó angol megfelelőjét is az első alkalommal. Az angolban emellett dőlttel is jelezve vannak a más nyelvből vett szavak. A német fordító egyáltalán nem érzékeltette, hogy a szövegben két nyelven zajlik a párbeszéd. Egyetlen dolgot tartott fontosnak megjeleníteni: hogy Hoffer mérnök és fia között tekintélyelvű viszony van, a Sissignore [Igen, uram] kifejezést a Herr Vater [apámuram] veszi át. Az angolban és a magyarban is megjelenik a német anyanyelvűek tipikus zöngés-zöngétlen tévesztése (szobádba-szopádba, ko-go), ami az eredeti olaszban is látható (fai-vai), illetve angolban a [w] félhangzó mássalhangzóként való kiejtése (vunce-once). A magyar emellett régies és népies szavakat is használ: „slafrok”, „Eriggy”.

« Kvi, kvi, da kvesta parte! » gridò l’ingegnere ai suoi uomini che arrivarono in un fiat con la màchina spegnivampe.

[...]

« Io essere e sono ingegnere Hoffer. Ingegnere di miniera. Ho kvi makinario di me inventato che speghne foco. Lei aiuta me? ».

[…]

« Pene. Lei fa fare katena di omini da kvi a mare con tanti secchi. Loro pighlia acva di mare e mettono dentro makinario. Makinario pisogno sempre acva nova ».

[…]

« Foi apitare in kvesta kasa? » spiò l’ingegnere al gruppo immobile.

[…]

« Fermi! Stop! Halt! » gridò improvvisamente l’ingegnere ai suoi e Nardo chiuse la manopola.[…]

« Schnell! Presto! Fare più presto! Acva, Acva! Più acva! » […]

« Schnell! Presto! » fece a gran voce Hoffer esaltato. « Pisoghna salfare vecchia tonna! ».

Vide che l’indicatore del livello d’acqua ora era a buon punto, forse sarebbe stato meglio aspettare ancora tanticchia, ma non c’era tempo da perdere. La gioia che in quel momento provava nel poter salvare una vita umana con la sua invenzione, gli fece commettere un fatale errore. Per un attimo infatto Hoffer dimenticò che si trovava a Vigàta, in Sicilia, e non riuscì a controllare la continua traduzione che era costretto a fare dal tedesco in italiano.

« Schnell! Kaltes wasser! » fece.

Nardo Sciascia, che già stava per raprìre la manopola dell’acqua fredda, si fermò di botto, taliandolo stunato.

« Kaltes wasser! Kalt! Kalt! » ruggì l’ingegnere. [...]

« Calda! Vuole quella calda! La pressione » gridò allora Sciascia a Cecè Cònsolo che se ne stava vicino alla parte di darrè della machina. […]

« Errore! Errore! Acva fredda! Fredda! » si sgolò Hoffer (Il birraio di Preston, 65–69).

– Ide, ide, erre az oldalra! – kiáltott a mérnök az emberei után, akik már ott is voltak a tűzoltó masinával.

[…]

– Én lenni fagyok Hoffer mérnök. Bányamérnök. Itten fan a masinám, én találtam ki, tüzeket olt. Maga segít engem?

[…]

– Remek. Maga láncot csinál emberekből innen a tengerig, sok födörrel. Az emberek fizet hoznak a tengerből és beleteszik a masinába. Masinának mindig új fíz kell. (61)

[…]

– Maguk eppen a házpan lakni? - kérdezte a mérnök a mozdulatlan csoporttól. (61)

[…]

–Állj! Stop! Halt! - kiáltott rá embereire hirtelen a mérnök, mire Nardo el is zárta a csapot. […]

– Schnell! Gyorsan! Gyerünk, gyorsabban! Fizet, fizet! Még töpp fizet!

– Schnell! Gyorsan! – üvöltötte Hoffer magán kívül. – Meg kell menteni az öreg nőt!

Úgy látta, hogy a vízszintjelző most kedvező értéket mutat, bár lehet, hogy érdemesebb volna még egy kicsit várni, de nincs vesztegetni való idő. Afölötti örömében, hogy találmánya révén most megmenthet egy emberi életet, végzetes hibát követett el. Hoffer egy pillanatra megfeledkezett róla, hogy a szicíliai Vigàtában van, és elméjével nem volt képes követni a folytonos németből olaszra való fordítást.

– Schnell! Kaltes wasser! – ordította.

Nardo Sciascia, aki már éppen a hideg vizes csapot készült megnyitni, hirtelen megdermedt és döbbenten nézett vissza rá.

– Kaltes wasser! Kalt! Kalt! – üvöltötte a mérnök. […]

– Meleget! Meleget akar! A nyomás – kiáltotta Sciascia Cecè Cònsolónak, aki a masina hátsó fertálya mellett állt. […]

– Téfedés! Téfedés! Hideg vizet! Hideget! - kiáltotta Hoffer torkaszakadtából (A prestoni serfőző, 61–65).

»Hier, hier, hierher!« brüllte der Ingenieur seinen Männern zu, die im Handumdrehen mit dem Feuerlöschgerät vor ihm standen.

[…]

»Ich sein und bin Ingenieur Hoffer. Bergbauingenieur. Ich habe hier eine Maschine, von mir erfunden, die Feuer löscht. Sie helfen mir?«

[…]

»Kut. Sie lassen eine Kette von Männern von hier bis zum Meer bilden, die viele Eimer haben. Sie nehmen Wasser vom Meer und schütten es in Maschine. Maschine braucht immer neues Wasser.«

[…]

»Ihr wohnen in diesem Haus?« fragte der Ingenieur die reglose Gruppe.

[…]

»Stehenbleiben! Stopp! Halt!« schrie plötzlich der Ingenieur seine Männer an, und Nardo drehte den Hahn zu. […]

»Schnell! Presto! Schneller machen! Wasser, Wasser! Mehr Wasser!« […]

»Schnell! Presto!« rief Hoffer mit sich überschlagender Stimme. »Die alte Frau retten!«

Er konnte sehen, daß der Wasserstandsanzeiger hetzt einen guten Punkt erreicht hatte, auch wenn es vielleicht besser gewesen wäre, noch ein wenig zu warten. Doch es war keine Zeit zu verlieren. Die große Freude, mit seiner Erfindung ein Menschenleben retten zu können, ließ ihn in diesem Augenblick einen verhängnisvollen Irrtum begehen. Für eine kleine Weile vergaß Hoffer, daß er sich in Vigàta, in Sizilien, befand. Er hatte es einfach nicht mehr im Griff, ständig aus dem Deutschen ins Italienische zu übersetzen, wie er es normalerweise tat.

»Schnell! Kaltes Wasser!« rief er auf Deutsch [sic!].

Nardo Sciascia, der sich anschickte, die Kaltwasserdüse aufzudrehen, hielt mit einem Ruck inne und sah ihn wie vor den Kopf geschlagen an.

»Kaltes Wasser! Kalt! Kalt!« röhrte der Ingenieur, nicht bedenkend, daß er damit heißes Wasser anforderte.

»Er will acqua calda! Calda! Der Druck!« schrie Sciascia zu Cecè Consolo, der an der hinteren Seite des Feuerlöschgeräts stand. […]

»Fehler! Fehler! Acva fredda! Fredda!« schrie Hoffer aus vollem Hals (Die sizilianische Oper, 67–72).

“Uber hier! Dis way” Hoffer cried to his men, who arrived in a flash with the fire-extinguishing machine.

[…]

“Mein name ist Hoffer, I been ein engineer. Minink engineer. I haff a machine I infented to outputten fires hier. Will you helf me?”

[…]

“Goot. You must ko and make a chain of men vit buckets von hier to the sea. They take the sea vater and put it in the machine. The machine alvays neets new vater.”

[…]

“You liff in dis haus?” the engineer asked the motionless group.

[…]

“Stop! Halt!” the engineer suddenly shouted at his men, and Nardo closed the valve. […]

“Schnell! Qvick! You must verk fester! Vater, vater! More vater!” […]

“Schnell! Qvick!” an excited Hoffer cried loudly. “Ve must safe dis olt voman!”

He noticed that the water-level gauge was now where it was supposed to be. Perhaps it would have been best to wait just a little longer, but there was no time to lose. The joy he felt at that moment at being able to save a human life with his invention made him commit a fatal mistake. Indeed, for a brief moment Hoffer forgot he was in Vigàta, Sicily, and lost control of the mechanism in his brain that was constantly translating his thoughts from German into Italian.

“Schnell! Kaltes Wasser!” he cried.

Nardo Sciascia, who was about to reopen the cold-water valve, stopped in midmotion and gave him a puzzled look.

“Kaltes Wasser! Kalt! Kalt!” roared the engineer.

Now, since the Italian word for “hot” is caldo, an inevitable misunderstanding occured.

“He wants the hot water! Pressure!” Sciascia cried to Cecè Consolo, who was at the back of the machine. […]

“Mistake! Mistake! I vant colt vater! Colt!” Hoffer screamed (The Brewer of Preston, 59–63).

A színpadias jelenetben Hoffer és emberei próbálják eloltani a színházban keletkezett tüzet, de Hoffer mérnök az olasz és német nyelv közötti „hamis barát” szópár miatt nem hideg, hanem meleg vízért kiált a tűz oltásához. Érdekesség, hogy Camilleri híres, Szicíliához köthető írók neveit adta néhány szereplőnek, az idézett jelenetben például feltűnik Nardo (Leonardo) Sciascia és Cecè (Vincenzo) Consolo, de a történet során találkozhatunk még Gegè (Gesualdo) Bufalino és G. (Giovanni) Verga nevével is.

Az eredeti olasz szövegben több helyen megjelenik a fentebb is említett zöngés-zöngétlen tévesztés (pene-bene, pisoghna-bisogna), a félhangzó mássalhangzósítása (kvi-qui, kvesta-questa), a németben nem létező mássalhangzók rossz ejtése (ghli-gli, pisoghna-bisogna), illetve kimaradnak névelők (fare katena, Ho kvi makinario, mettono dentro makinario). Vannak olyan szavak, amelyek eleve németül szerepelnek a szövegben (schnell, halt, stop). Előfordul szórendtévesztés is (Lei aiuta me?), a ragozatlan ige (io essere sono) pedig a külföldiek sztereotípia szerinti beszédmódját tükrözi.

A magyar fordítás szintén megjeleníti a mássalhangzótévesztést, a ragozatlan igét, a szórendtévesztés helyett viszont esettévesztést alkalmaz (Maga segít engem?). Az eredetileg német szavak németül köszönnek vissza a szövegben.

A német fordításban is megjelenik, ugyan csak egy helyen, a zöngétlenedés (Kut), a ragozatlan ige (Ich sein und bin), hiányoznak itt is a névelők, a német helyett viszont olasz szavakat találunk a szövegben (presto, acva fredda, acqua calda). A szórend téves használatából szintén következtethet az olvasó arra, hogy idegennel van dolga, illetve a betoldások is (rief er auf Deutsch [kiáltotta németül], wie er es normalerweise tat [ahogy általában tette], nicht bedenkend, dass er damit heißes Wasser anforderte [nem gondolva arra, hogy ezzel meleg vizet követelt]).

Az angolban az előbb említett jelenségek mellett a fordító megtartotta a német részeket, de saját maga is betoldott olyat (ráadásul helytelenül, bár ez lehet, hogy szándékos részéről, hiszen angol tükörfordításról van szó), amely az eredetiben nincs benne (Uber hier). Hoffer mérnök mondataiba német szavak keverednek (mein my helyett, ein an helyett, hier here helyett, utóbbi inkább írásban értelmezhető), és még egy német igét is képez az angolból (outputten). A német részeket továbbra is dőltezéssel különíti el a szöveg többi részétől. Egy mondatot is betold: Now, since the Italian word for „hot” is caldo, an inevitable misunderstanding occured [Mivel olaszul a „hot”-ot caldónak mondják, elkerülhetetlenül bekövetkezett a félreértés].

A caldo-kalt tévesztés a narrációban is meg van magyarázva, nem szükséges az olvasóközönségnek külön tudni németül és olaszul is. A szükséghelyzetek megoldásait, a fordítói leleményességet leginkább a betoldások tükrözik, illetve a német szövegben az olasz részekre váltás.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

Irodalom Nyelvészet

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero