Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


„Klasszikus” lézer-atomabszorpciós spektrometria

Az LAAS-mérések dinamikus tartománya jelentősen nagyobb lehet, mint a klasszikus AAS-technikára jellemző mindössze 2–3 koncentráció-nagyságrend érték. Mint ismeretes, a hagyományos fényforrásokkal történő abszorpciómérés kielégítő pontossággal csak a kb. 0,01–2 abszorbancia tartományban végezhető el, mivel az ennél kisebb abszorpciók esetén a fényintenzitás gyengülésének mértéke, míg nagy abszorpciók esetén a transzmittált fényintenzitás értéke detektálható nehezen. A nagy fényintenzitású lézerfényforrások használatakor a detektálhatóság jóval könnyebben biztosítható, így akár 10−8 nagyságrendű abszorbanciák is mérhetőkké válnak, különösen a következő fejezetben ismertetett hullámhossz modulációs technika segítségével [24]. A lézerfény intenzitása valójában annyira nagy, hogy különösen folyamatos üzemű lézerekkel a rezonancia vonalak könnyen telítésbe vihetők (lásd 8.1.2. fejezet), ami azzal a nemkívánatos hatással jár, hogy a kalibrációs görbék már kis koncentrációknál is telítésbe hajlanak. Emiatt az LAAS-kísérleteknél általában a lézerfény gyengítésére van szükség (pl. neutrális szűrővel), vagy a lézer hullámhosszának elhangolásával a spektrumvonal oldalán is mérhetünk, ahol az abszorpciós koefficiens kisebb értékű.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave