Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Atomabszorpció

A megelőző alfejezetben tárgyaltak szerint, mind az emissziós, mind az atomabszorpciós vonalak véges szélességgel rendelkeznek, aminek figyelembevétele meglehetősen bonyolult összefüggésre vezet az atomabszorpció és az atomkoncentráció között. Az összefüggés kétféle esetben válik viszonylag egyszerűvé: (1) folytonos színképű megvilágító fényforrást alkalmazunk és a megfelelő spektrális felbontásban nyert abszorpciós vonalprofilra integrált abszorbancia mérést végzünk, vagy pedig (2) olyan megvilágító fényforrást alkalmazunk, melynek az atomabszorpciós méréshez felhasznált színképvonala sokkal kisebb szélességű, mint az abszorpciós vonal szélessége az atomforrás körülményei mellett. Az utóbbi módszert Walsh, az analitikai atomabszorpciós módszer feltalálója, vezette be 1955-ben. Az előbbi módszer elve régóta ismert, az analitikai gyakorlatba történő átviteléhez szükséges készülékek kifejlesztése azonban csak a 2000-es években valósult meg, a félvezető detektoros echelle-rendszerű spektrométerek bevezetésével (2. fejezet). Az (1) mérési elv alkalmazásának előnye, hogy sokelemes (szimultán) atomabszorpciós elemzést tesz lehetővé (4. fejezet).

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave