Tartalomjegyzék

• AZ ELEMANALITIKA KORSZERŰ MÓDSZEREI
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Optikai atomspektroszkópiai módszerek elméleti alapjai
  • 1.1. Bevezetés
  • chevron_right1.2. Az atomszínképek sajátságai
    • 1.2.1. Atomszerkezet és atomszínkép
    • 1.2.2. Színképparaméterek
    • 1.2.3. A hidrogénatomok színképe
    • 1.2.4. A hidrogénizotópok és hidrogénszerű ionok színképe
    • 1.2.5. A hidrogénvonalak finomszerkezete
    • 1.2.6. A kvantummechanika elemei
    • 1.2.7. A kvantumszámok értelmezése és lehetséges értéke
    • 1.2.8. A többelektronos atomok színképe általában
    • 1.2.9. Alkáli- és alkáliszerű atomok és ionok színképe. Dublett felhasadás
    • 1.2.10. Kettő és három külső elektronos atomok színképe. Metastabil szintek
    • 1.2.11. A színképek vonalsűrűsége
    • 1.2.12. Rezonáns vonalak és nemrezonáns alapvonalak
    • 1.2.13. Atomfluoreszcens átmenetek
    • 1.2.14. Gerjesztési és ionizációs energia. Atomvonalak és ionvonalak
    • 1.2.15. A vonalak mágneses felhasadása. Normális és anomális Zeeman-effektus
    • 1.2.16. A spektroszkópiai átmenetek valószínűsége és a szintek statisztikus súlya
    • 1.2.17. A színképvonalak kiszélesedése
    • chevron_right1.2.18. A vonalak elméleti intenzitása (emisszió, abszorpció, fluoreszcencia)
      • (A) Atomemisszió
      • (B) Atomabszorpció
      • chevron_right(C) Atomfluoreszcencia
        • (i) Folytonos színképű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
        • (ii) Folytonos színképű megvilágító forrás és nagy koncentrációk tartománya
        • (iii) Kis vonalszélességű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
        • (iv) Kis vonalszélességű megvilágító forrás és nagy koncentrációk tartománya
    • chevron_right1.2.19. Emissziós és abszorpciós háttérszínképek
      • (A) Emissziós háttérszínképek
      • (B) Abszorpciós háttérszínképek
  • chevron_right1.3. Nagyhőmérsékletű folyamatok spektroszkópiai forrásokban
    • chevron_right1.3.1. Lángok, grafitcsöves kemencék és induktív csatolású plazma fő paraméterei
      • chevron_right
        • A lokális termikus egyensúly (LTE) koncepciója
        • (A) Acetilén-levegő-és acetilén-dinitrogénoxid- (AC-DINOX) láng
        • (B) Grafitcsöves kemencék
        • (C) Induktív csatolású plazma
    • chevron_right1.3.2. Kondenzált és heterogén fázisú folyamatok
      • chevron_right1.3.2.1. Deszolvatáció
        • (B) Deszolvatáció grafitkemencében
      • chevron_right1.3.2.2. Hidrolízis és egyéb kémiai lebomlás-átalakulás
        • (B) Átalakulási reakciók lángokban és plazmákban. Felszabadító reagensek
      • chevron_right1.3.2.3. Kémiai reakciók és kémiai módosítás grafitkemencében
        • Halogenidsó-mátrixok lebontása
        • Karbidképződés
        • Hőstabilizálás
        • Halogénezés
      • chevron_right1.3.2.4. Nagyhőmérsékletű párolgás
        • Fizikai párolgás
        • Többkomponensű minták fizikai párolgása
        • Disszociatív párolgás
      • 1.3.2.5. Aeroszol képződés nagyhőmérsékletű gőz kondenzációjával
    • chevron_right1.3.3. Homogén gázfázisú folyamatok
      • 1.3.3.1. Gőzkoncentráció a források gázterében
      • 1.3.3.2. Fém-monoxidok disszociációja
      • 1.3.3.3. Gázfázisú ionizáció
      • 1.3.3.4. Ionizáció lángokban
      • 1.3.3.5. Ionizáció grafitkemencében
      • 1.3.3.6. Atomfrakció lángokban és grafitkemencében
      • 1.3.3.7. Gázfázisú halogenidképződés
      • 1.3.3.8. Atomizáció és ionizáció az ICP-ben
      • 1.3.3.9. Az atomok és ionok gerjesztése
    • chevron_right1.3.4. Gőztranszport és tartózkodási idő
      • chevron_right
        • (A) Acetilén-levegő-láng-modellforrás
        • (B) Grafitkemence-modellforrás
        • (C) ICP-modellforrás
  • chevron_right1.4. Az emissziós kalibrációs görbék linearitása
    • 1.4.1. Történeti áttekintés
    • 1.4.2. További lineáristól való eltérések önabszorpció nélkül
    • chevron_right1.4.3. Kalibrációs görbék ICP forrással az önabszorpció figyelembevételével
      • a, Közepesen nagy koncentrációk tartománya
      • b, Nagy koncentrációk tartománya
      • c, Következtetések
  • 1.5 Irodalom
• chevron_right2. Ultraibolya és látható elektromágneses sugárzás detektálására alkalmas spektrométerek felépítése
  • 2.1. Monokromátorok
  • 2.2. Kísérleti elrendezések
  • 2.3. Háttérkorrekció elvégzését biztosító technikai megoldások
  • chevron_right2.4. Fotodetektorok
    • 2.4.1. Az ideális fotodetektor
    • 2.4.2. Félvezető fotodetektorok
    • 2.4.3. Vákuum fotodetektorok
    • 2.4.4. Sokcsatornás fotodetektorok
  • 2.5. Jelfeldolgozási technikák fotodetektorokhoz
  • 2.6. Irodalom
• chevron_right3. Minta-előkészítés elemanalitikai vizsgálatokhoz
  • 3.1. Bevezetés
  • chevron_right3.2. Szilárd minták oldatba vitelére alkalmas mintaelőkészítési eljárások
    • 3.2.1. Oldás
    • chevron_right3.2.2. Feltárási módszerek
      • 3.2.2.1. Feltárás savakkal nagy hőmérsékleten és nyomáson hagyományos hőközléssel
      • 3.2.2.2. Mikrohullámú sugárzással támogatott feltárás
      • chevron_right3.2.2.3. Ömlesztéses feltárások
        • Sav-bázis reakciókon alapuló lúgos ömlesztések
        • chevron_rightRedoxi ömlesztéses eljárások
          • Lúgos oxidatív ömlesztés
          • Lúgos reduktív ömlesztés
        • Sav-bázis reakciókon alapuló savas ömlesztések
    • chevron_right3.2.3. Égetés és hamvasztás
      • Hidegplazmás hamvasztó berendezés
      • Infravörös hamvasztó berendezés
    • 3.2.4. A minta-előkészítéshez használt oldószerek és savak tisztaságának kérdésköre
    • 3.2.5. Minta-előkészítésre használt edényzet és annak tisztítása
  • 3.3. Minta-előkészítés hibaforrásai
  • 3.4. Dúsítási és elválasztási módszerek
  • chevron_right3.5. Mátrix specifikus minta-előkészítések
    • 3.5.1. Talajok, geológiai minták
    • 3.5.2. Biológiai anyagok és élelmiszerek
    • 3.5.3. Gyógyszerkészítmények
  • 3.6. Irodalom
• chevron_right4. Atomabszorpciós spektrometria
  • chevron_right4.1. Az atomabszorpciós mérés elve, a készülék felépítése
    • 4.1.1. Az atomabszorpciós mérés elve
    • chevron_right4.1.2. Az atomabszorpciós készülék felépítése
      • 4.1.2.1. Megvilágító fényforrások
      • 4.1.2.2. Atomizáló rendszerek
      • 4.1.2.3. Fényfelbontó rendszerek
      • 4.1.2.4. Detektálás
  • chevron_right4.2. Atomabszorpciós spektrometriás módszerek
    • chevron_right4.2.1. A láng-atomabszorpciós spektrometria
      • 4.2.1.1. Mintabevitel lángokba
      • 4.2.1.2. A lángban lejátszódó folyamatok
    • 4.2.2. Elektrotermikus atomabszorpciós spektrometria
    • 4.2.3. Hidrid- és más hideggőzös-eljárások
  • 4.3. Alkalmazás, az atomabszorpciós spektrometriás módszerek összehasonlítása
  • 4.4. Irodalom
• chevron_right5. Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria
  • 5.1. Az induktív csatolású plazma sugárforrás kifejlesztése
  • chevron_right5.2. Az ICP-sugárforrásban lejátszódó alapvető fizikai folyamatok
    • Penning-ionizáció
    • Töltésátadás
    • Ütközéses-sugárzásos plazmamodell
  • chevron_right5.3. Mintabevitel
    • chevron_right5.3.1. Oldatok plazmába vitelére kidolgozott porlasztórendszerek
      • chevron_right5.3.1.1. Pneumatikus porlasztók
        • Koncentrikus porlasztó
        • Keresztáramlásos porlasztó
        • Babington-típusú porlasztók
        • „Üvegszűrős” porlasztó
      • 5.3.1.2. Ultrahangos porlasztó
      • 5.3.1.3. Nagynyomású hidraulikus porlasztó
      • 5.3.1.4. Ködkamrák
      • chevron_right5.3.1.5. Aeroszolok jellemzése
        • A cseppméreteloszlás kísérleti meghatározása
      • chevron_right5.3.1.6. Az aeroszol előállítása és szállítása során fellépő zavarójelenségek
        • Ionok újraeloszlása az aeroszolban
        • A porlasztórendszer elektrosztatikus feltöltődése
    • chevron_right5.3.2. Szilárd minták közvetlen mintabeviteli módszerei
      • 5.3.2.1. Szilárd minták közvetlen plazmába juttatása
      • 5.3.2.2. Szuszpenziók pneumatikus porlasztása
      • chevron_right5.3.2.3. Aeroszol előállítása szilárd mintákból
        • Elektrotermikus párologtatás (ETV)
        • Lézerabláció
        • Aeroszolok előállítása szikrakisüléssel
    • 5.3.3. Gázok plazmába vezetése
  • 5.4. Spektrális zavarások
  • 5.5. Mátrixhatások
  • 5.6. Radiális és axiális irányú leképzést alkalmazó icp-aes-rendszerek analitikai teljesítőképességének jellemzése
  • 5.7. Irodalom
• chevron_right6. Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS)
  • 6.1. Bevezetés
  • chevron_right6.2. Az ICP-MS elvi alapjai és a műszer felépítése
    • 6.2.1. Az ICP mint ionforrás
    • chevron_right6.2.2. Ionextrakció és ionfókuszálás
      • 6.2.2.1. Ionextrakció. Interfész
      • 6.2.2.2. Az ionfókuszáló rendszer (ionoptika)
    • chevron_right6.2.3. Tömeganalízis
      • 6.2.3.1. Bevezetés
      • 6.2.3.2. Kvadrupol tömeganalizátorok
      • chevron_right6.2.3.3. Kettős fókuszálású tömeganalizátorok
        • Mágneses tömeganalizátor
        • Elektrosztatikus analizátor (ESA)
        • Kettős fókuszálású tömeganalizátorok
        • Adatgyűjtés a kettős fókuszálású ICP-MS készülékekben
      • chevron_right6.2.3.4. Repülésiidő (time-of-flight, TOF) tömeganalizátorok
        • A TOF tömeganalizátorok működésének elmélete
        • Ortogonális elrendezés
        • Axiális elrendezés
        • Iontükör
        • A TOF-tömeganalizátorok teljesítőképessége
    • chevron_right6.2.4. Az ionok detektálása és a jelek kezelése
      • chevron_right6.2.4.1. Elektronsokszorozók
        • Holtidő
        • Nagy ionáramok mérése, a dinamikus tartomány kiterjesztése
      • 6.2.4.2. Faraday-kollektor (Faraday-csésze)
      • 6.2.4.3. A Dynolite-detektor
      • 6.2.4.4. Szimultán detektálás
      • 6.2.4.5. Adatfeldolgozás
    • 6.2.5. Vákuumrendszer
  • chevron_right6.3. Zavaró hatások
    • 6.3.1. Nemspektroszkópiai zavarások (mátrixhatások)
    • chevron_right6.3.2. Spektroszkópiai (spektrális) zavarások
      • 6.3.2.1. Izobár zavarások
      • 6.3.2.2. Többatomos ionok
      • 6.3.2.3. Oxidok, hidroxidok, hidridek és kettős töltésű ionok
    • chevron_right6.3.3. A spektrális zavarások kiküszöbölésének lehetőségei
      • 6.3.3.1. Matematikai korrekciós egyenletek
      • 6.3.3.2. A mintabeviteli módszerek módosítása
      • 6.3.3.3. A minta módosítása
      • 6.3.3.4. A plazma, illetve a plazma működési körülményeinek módosítása
      • 6.3.3.5. Nagyfelbontású tömeganalizátorok alkalmazása
      • 6.3.3.6. Ütközési és/vagy reakciócellák
  • chevron_right6.4. Kalibrációs stratégiák
    • 6.4.1. A készülék kalibrálása
    • chevron_right6.4.2. Analitikai kalibráció
      • 6.4.2.1. Belső standard
      • 6.4.2.2. Standard addíció
      • 6.4.2.3. Izotóphígítás
  • 6.5. Izotóparányok mérése
  • Köszönetnyilvánítás
  • 6.6. Irodalom
• chevron_right7. Glimmkisülésű sugár- és ionforrást alkalmazó spektrometriai eljárások
  • 7.1. Történeti áttekintés
  • chevron_right7.2. A glimmkisülésű sugárforrások általános jellemzése
    • chevron_right
      • Elektronkiváltási folyamatok
      • Katódporlódás
      • A glimmkisülésű sugárforrások plazmájában végbemenő folyamatok
  • chevron_right7.3. Glimmkisülésű sugárforrások
    • 7.3.1. Üregkatódos sugárforrások
    • 7.3.2. Grimm-féle síkkatódos sugárforrás
  • chevron_right7.4. A GD-OES alkalmazási területei
    • 7.4.1. Mennyiségi vizsgálatok a fémipar területén
    • 7.4.2. Mélységi koncentráció-eloszlások meghatározása
  • 7.5. A GD-OES fejlődési irányai a hardver és a szoftver vonatkozásában
  • 7.6. Glimmkisülésű ionforrások tömegspektrometriai vizsgálatokhoz
  • 7.7. Elektrolitkatóddal atmoszférikus nyomáson üzemelő glimmkisülésű sugárforrás oldatok közvetlen vizsgálatára
  • 7.8. Irodalom
• chevron_right8. Lézeres elemanalitikai módszerek
  • chevron_right8.1. A lézerfényforrások működése és használata
    • 8.1.1. A lézerműködés alapjai
    • 8.1.2. Lézerfényforrások jellemzőinek befolyásolása kiegészítő optikai elemekkel
    • chevron_right8.1.3. A fontosabb lézertípusok jellemzői
      • 8.1.3.1. Gázlézerek
      • 8.1.3.2. Szilárdtest-lézerek
      • 8.1.3.3. Folyadéklézerek
      • 8.1.3.4. Félvezető lézerek
    • 8.1.4. A lézerfényforrások használatával kapcsolatos veszélyek
  • chevron_right8.2. Lézerek alkalmazása az elemanalitikában
    • chevron_right8.2.1. Lézer-atomabszorpciós spektrometriai méréstechnikák
      • 8.2.1.1. „Klasszikus” lézer-atomabszorpciós spektrometria
      • 8.2.1.2. Hullámhossz-modulációs diódalézeres atomabszorpciós spektrometria
    • 8.2.2. Lézer-atomfluoreszcens spektrometria
    • chevron_right8.2.3. Lézerionizációs spektroszkópiai méréstechnikák
      • 8.2.3.1. A lézerrel segített ionizációs spektroszkópia
      • 8.2.3.2. A rezonancia ionizációs spektroszkópia
    • chevron_right8.2.4. Lézer mikropróbás analitikai méréstechnikák
      • 8.2.4.1. Lézerindukált plazmaspektroszkópia
      • 8.2.4.2. Lézerablációs mintabevitel
  • 8.3. Irodalom
• chevron_right9. Röntgenfluoreszcens spektrometria
  • 9.1. A röntgenfluoreszcencia jelensége
  • chevron_right9.2. Gerjesztési módok, röntgenforrások
    • chevron_right
      • chevron_right
        • Röntgencsöves gerjesztés
        • Radioaktív izotópos gerjesztés
        • Újabb gerjesztőforrások
  • 9.3. Detektálási módok
  • 9.4. Röntgenspektrumok kiértékelése
  • chevron_right9.5. Mátrixhatások és mennyiségi elemzések
    • 9.5.1. A karakterisztikus röntgenintenzitás koncentrációfüggése
    • chevron_right9.5.2. Mennyiségi elemzések
      • chevron_right9.5.2.1. Kísérleti módszerek
        • Kompenzációs módszerek
        • Kémiai elemekre vonatkozó érzékenységek módszere
        • Hígításos módszerek
        • Vékonyréteg alkalmazásának módszere
        • Abszorpciós korrekciós módszerek
      • chevron_right9.5.2.2. Matematikai módszerek
        • Alapvető paraméterek módszere
        • Koefficiensmódszerek
        • Monte Carlo-módszer
        • Szimulációs modellek a röntgenfluoreszcenciában
        • A kvantitatív módszer algoritmusa
  • chevron_right9.6. Totálreflexiós röntgenfluoreszcencia spektrometria
    • chevron_right9.6.1. A teljes visszaverődés
      • chevron_right
        • Reflexióképesség
        • Behatolási mélység
        • Állóhullámok kialakulása
    • chevron_right9.6.2. A totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrométerek egységei
      • chevron_right
        • Sugárforrás
        • Detektor
        • Mintapozicionáló-nyalábellenőrző egység
    • chevron_right9.6.3. A TXRF-spektrometria gyakorlata
      • chevron_right9.6.3.1. Elemanalízis
        • A vizsgálati minta elkészítése
        • Minőségi analízis
        • Kvantitatív analízis
      • 9.6.3.2. Vékonyrétegek vizsgálata
      • 9.6.3.3. Felületi szennyezések meghatározása gőzfázisú roncsolás alkalmazásával
  • chevron_right9.7. Mikroszkopikus röntgenfluoreszcencia-analízis
    • 9.7.1. Egyedi részecskék nyomelemanalízise µ-XRF módszerrel
    • 9.7.2. Háromdimenziós elemanalízis: konfokális µ-XRF
  • 9.8. Irodalom
• chevron_right10. Műszeres neutronaktivációs analízis
  • 10.1. Bevezetés és alapfogalmak
  • chevron_right10.2. Az aktivációs analízis elve
    • 10.2.1. Aktiválás
    • 10.2.2. Egyszerű radioaktív bomlás kinetikája
    • 10.2.3. Összetett nukleáris átalakulások kinetikája
  • chevron_right10.3. Termikus nukleáris reaktor mint aktivációs neutronforrás
    • 10.3.1. Kutatóreaktorok felépítése
    • 10.3.2. Kutatóreaktorok neutronspektruma
    • 10.3.3. Fluxus és hatáskeresztmetszet konvenciók
    • 10.3.4. Fluxusparaméterek aktivációs mérése
  • chevron_right10.4. A radioaktivációs analízis standardizációs módszerei
    • 10.4.1. Abszolút standardizálás
    • 10.4.2. Relatív standardizálás
    • 10.4.3. Komparátor standardizálás
    • 10.4.4. Paraméteres standardizálás
  • chevron_right10.5. Prompt-γ aktivációs analízis
    • 10.5.1. Alapok és standardizálás
    • 10.5.2. Különleges besugárzási és mérési technikák
  • chevron_right10.6. Nukleáris interferenciák korrekciója
    • 10.6.1. Hasadási neutronok
    • 10.6.2. Maghasadás
    • 10.6.3. Másodrendű magreakciók
  • chevron_right10.7. A γ-spektrometria alapjai
    • 10.7.1. Az atommag γ-sugárzása
    • 10.7.2. Annihilációs sugárzás
    • chevron_right10.7.3. Sokcsatornás γ-spektrométerek
      • 10.7.3.1. Félvezető detektorok
      • 10.7.3.2. Mérési elektronika
    • 10.7.4. A γ-spektrométerek kalibrálása
    • 10.7.5. A γ-spektrumok és kiértékelésük
  • chevron_right10.8. Analitikai protokoll
    • 10.8.1. Kalibráció és minta-előkészités
    • 10.8.2. Besugárzás és mérés
    • 10.8.3. A γ-spektrumok kiértékelése
    • 10.8.4. A neutrontér jellemzői
    • 10.8.5. Analitikai és korrekciós számítások
    • 10.8.6. Eredmények áttekintése
  • 10.9. A neutronaktivációs analízis analitikai jellemzése
  • 10.10. Irodalom
• chevron_right11. Elektroanalitikai stripping technika
  • 11.1. Bevezetés
  • chevron_right11.2. A stripping technika módszerének elve
    • chevron_right
      • chevron_right
        • 1.a Az ellenőrzött potenciálon végzett dúsításról
        • 1.b A dúsítás második, befejező szakasza a várakozási 30 s időintervallum
        • 2. A dúsított termék visszaoldása, a stripping lépés
  • chevron_right11.3. A leggyakoribb dúsítási formák
    • chevron_right
      • 1. Dúsítás amalgám formájában
      • 2. Dúsítás szilárd fémfázis alakjában
      • 3. Dúsítás szilárd vegyület formájában
      • 3. Dúsítás adszorbátum formájában
  • 11.4. A visszaoldási módszerek
  • chevron_right11.5. A stripping technika analitikai teljesítőképességéről általában
    • 11.5.1. Szelektivitás
    • 11.5.2. A módszer érzékenysége és kimutatási határa
    • 11.5.3. A módszer pontosságáról és reprodukálhatóságáról
  • 11.6. A stripping technika felhasználási területe és felhasználásának módja
  • 11.7. A stripping technika műszerigénye
  • 11.8. Irodalom
• chevron_right12. Vizsgálati módszerek szerves vegyületek szén-, hidrogén-, nitrogén-, oxigén-, halogén- és kéntartalmának meghatározására
  • 12.1. Történeti áttekintés
  • 12.2. Szén és hidrogén meghatározása
  • 12.3. Nitrogén meghatározása
  • 12.4. Automatizálás
  • 12.5. Oxigén meghatározása
  • 12.6. Halogének meghatározása
  • 12.7. Kén meghatározása
  • 12.8. Egyéb meghatározások
  • 12.9. A szerves mikroanalízis jelenlegi szerepe
  • 12.10. Irodalom
• chevron_right13. Elemek kémiai formáinak vizsgálatára alkalmas kapcsolt méréstechnikák
  • chevron_right13.1. Bevezetés
    • 13.1.1. Nyomelem-analitika — speciációs analitika
    • 13.1.2. Az elemspeciáció és a frakcionálás fogalmi meghatározása
    • 13.1.3. Megoldandó kérdések a speciációs elemzéseknél
  • chevron_right13.2. Mintavétel speciációs elemzésekhez
    • 13.2.1. Levegő
    • 13.2.2. Vizek
    • 13.2.3. Biológiai anyagok
    • 13.2.4. Üledékek és talajok
  • chevron_right13.3. Mintaelőkészítési eljárások elemspeciációs vizsgálatokhoz
    • 13.3.1. A minta-előkészítés főbb lépései
    • chevron_right13.3.2. Fémorganikus vegyületek minta-előkészítése
      • chevron_right13.3.2.1. Extrakció vizes mátrixból
        • 13.3.2.1.1. Szorpció (szilárdfázisú extrakció, SPE)
        • 13.3.2.1.2. Szilárdfázisú mikroextrakció (SPME)
        • 13.3.2.1.3. Folyadék -folyadék extrakció
        • 13.3.2.1.4. Vízgöz-desztilláció
        • 13.3.2.1.5. Folyadék — gáz extrakció (tisztítás és csapdázás)
        • 13.3.2.1.6. Egycseppes mikroextrakció (SDME) ,
        • 13.3.2.1.7. Opálosodási pont (cloud point) extrakció (CPE) ,
      • chevron_right13.3.2.2. Elem-alkil-formák elválasztása szilárd mintákból
        • 13.3.2.2.1. Kioldási (kivonási) módszerek
        • 13.3.2.2.2. Biológiai minták oldása speciációs analízishez
        • 13.3.2.2.3. Szuperkritikus fluidextrakció
        • 13.3.2.2.4. Mikrohullámmal elősegített eljárás
      • chevron_right13.3.2.3. Származékképzési eljárások
        • 13.3.2.3.1. Származékképzés hidridek előállításával
        • 13.3.2.3.2. Származékképzés tetraalkil-(aril)-boráttal
        • 13.3.2.3.3. Származékképzés Grignard-reagenssel
    • chevron_right13.3.3. Szerves arzén- és szelénvegyületek minta-előkészítése
      • 13.3.3.1. Szerves arzénvegyületek
      • 13.3.3.2. Szerves szelénvegyületek
    • chevron_right13.3.4. Fém-bioligandum-komplexek minta-előkészítése
      • 13.3.4.1. Biológiai folyadékok
      • 13.3.4.2. Növényi és állati szövetek
  • chevron_right13.4. A speciációs analitika kapcsolt módszerei
    • 13.4.1. Kromatográfia + Atomspektrometria
    • 13.4.2. Kifagyasztás és hődeszorpció
    • 13.4.3. A kapcsolóelemek
    • 13.4.4. A kapcsolt méréstechnikák kimutatási határa
  • 13.5. Elektroanalitikai módszerek
  • chevron_right13.6. Elemformák és azok mennyiségi meghatározása
    • 13.6.1. Arzén a környezetben
    • 13.6.2. Arzénspeciációs módszerek
    • 13.6.3. Szerves ónformák
    • 13.6.4. Ónspeciációs módszerek
    • 13.6.5. A higanyspeciáció kérdésköre
    • 13.6.6. Higanyspeciációs módszerek
    • 13.6.7. Az ólom speciációs elemzése
    • 13.6.8. Alumínium -specieszek meghatározása
    • 13.6.9. Krómspeciációs módszerek
    • 13.6.10. Izotópok speciációs elemzése
  • 13.7. Irodalom
• chevron_right14. Az elemanalitikai módszerek teljesítményjellemzői
  • 14.1. Szelektivitás és/vagy specifikusság
  • 14.2. Linearitás
  • 14.3. Érzékenység
  • 14.4. Torzítatlanság (pontosság)
  • 14.5. Precizitás
  • 14.6. Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
  • 14.7. Stabilitás
  • 14.8. Kimutatási határ
  • 14.9. Meghatározási határ
  • 14.10. Zavartűrőképesség
  • 14.11. Robusztusság
  • 14.12. Méréstartomány
  • chevron_right14.13. Példa egy analitikai módszer teljesítményjellemzőinek a meghatározásához
    • A felhasznált műszer:
    • Szelektivitás és/vagy specifikusság
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Linearitás
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Torzítatlanság
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Precizitás
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Stabilitás
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Kimutatási határ
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Meghatározási határ
    • Elfogadási kritérium:
    • Megállapítások:
    • Méréstartomány:
    • Elfogadási kritérium:
    • Értékelés:
  • 14.14. Mérési bizonytalanság
  • 14.15. Az analitikai mérési eredmények megadása
  • 14.16. Összefoglalás
  • 14.17. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//