A büntetőjog nem mindenütt avatkozhat be, ahol a társadalmi élet zavara lép fel, hanem a társadalmi rend alapértékeinek védelmére kell korlátozódnia. A büntetőjognak az a feladata, hogy ezeket az alapértékeket védje és oltalmazza. Minden büntetőjogi norma alapja az alapvető fontosságú értékekre, érdekekre vonatkozó pozitív értékítélet, amely értékek az emberek közösségi együttélése számára nélkülözhetetlenek és ezért az állam kényszerítő hatalmával védendők. Döntő kérdés, mely értékek, érdekek olyan súlyúak és jelentőségűek, hogy büntetőjogi védelmet igényelnek. Erre választ adhat az Alkotmány értékrendje, amelynek élén az alapvető, az elidegeníthetetlen emberi jogok állnak. Ennek megfelelően ilyen elementáris fontosságú értékek, „életjavak” közé tartozik például az emberi élet, a testi épség, a személyes cselekvési és mozgásszabadság, a tulajdon, a közlekedés biztonsága. Ezek az értékek a jogrend védelmi körébe való felvétellel – büntetőjogi kifejezéssel – jogi tárgyak lesznek. Természetesen nem csupán az egyes személyek elemi érdekei szorulnak büntetőjogi védelemre, hanem a társadalom, a közösség alapvető érdekei is. A jogi tárgyak védelme révén szolgálja tehát a büntetőjog a közösségi lét alapfeltételeinek megvalósítását és a jogbéke megóvását.87