C. Gallus Kr. e. 69-ben született Gallia Narbonensis Forum Iulii nevű városában (ma Fréjus) szegény családból, ám később lovagi rangra emelkedett. Rómában Vergiliusszal együtt tanult, majd 40-ben Gallia Cisalpinában tevékenykedett a földosztó bizottság tagjaként. Az Octavianus és Antonius között kitört polgárháborúban Octavianus mellé állt, s mint praefectus fabrum tevékenyen részt vett a harcokban, s hogy sikeresen, az nyilvánvaló abból, hogy Octavianus 30-ban praefectus Aegyptivé nevezte ki. Helytartói tevékenységéről tanulságos képet fest az a háromnyelvű felirata, amelyet 1896-ban fedeztek fel Philae szigetén. A felirat elején közli teljes nevét, lovagi rangját, majd kiemeli, hogy miután az isteni Caesar fia legyőzte Egyiptom királyait, őt tette meg Alexandria és Egyiptom első praefectusának. E minőségében két csatában győzött, öt várost elfoglalt, és hadseregét a Nílus vízesésén túlra vezette, ahová még „sem a római nép, sem Egyiptom királyai nem vitték el fegyvereiket”. Egyébként Augustus végrendeletében hasonlóképpen fogalmaz saját hódításairól: „ahová sem szárazföldön, sem tengeren korábban egyetlen római sem jutott el” (Res gestae 26, 4). Ekkorra azonban már kialakult a principatusnak az a gyakorlata, hogy a hadvezérek ductu et auspiciis Augusti (Augustus vezetésével és parancsára) hódítottak, s neki állítottak emlékműveket (monumenta). Gallus látványosan eltért ettől a kialakult gyakorlattól, s feltehetőleg ez okozta a vesztét. Igaz, más források szerint a zsarolás gyanújába keveredett (Ammianus Marcellinus 17, 4, 5), Ovidius pedig felelőtlen fecsegését hozza fel a kegyvesztettség okául: