Veszprémi Tamás

Általános kémia


Ellenőrző kérdések

  1. Hogyan definiálható az elektródpotenciál?
  2. Mi az elektródpotenciál és a kémiai potenciál közötti kapcsolat?
  3. Hogy alakul ki az elektrokémiai kettősréteg?
  4. Mi a jelentősége a standard hidrogénelektródnak?
  5. Mi határozza meg egy másodfajú elektród potenciálját?
  1. Hogyan működik az üvegelektród?
  1. Mi a Luther-szabály?
  2. Mit ábrázolunk az x- és y-tengelyen a Pourbaix-diagramon?
  3. Hogy épül fel egy Pourbaix-diagram, és milyen tartományok találhatók rajta?
  4. Egy redoxireakció iránya hogyan olvasható le a Pourbaix-diagramról?
  5. Hogyan kapcsolódik az elektródpotenciál az oxidáló-, illetve redukálóképességhez?
  6. Mi a termodinamikai kritériuma annak, hogy egy fém vízből hidrogént fejlesszen?
  7. Mit nevezünk cementációnak? Mi a folyamat lényege?
  8. Miért nem fejleszt a vízből oxigént az arany, noha elektródpotenciálja igen nagy pozitív érték?
  1. Mit értünk korrózió alatt?
  2. Mi a korrózió elleni katódos védelem lényege?
  1. Hogyan épül fel egy galvánelem?
  2. Mit nevezünk koncentrációs elemnek?
  3. Mi az elektromotoros erő és a kapocsfeszültség közötti különbség?
  4. Hogyan mérhető egy galvánelem segítségével egy kémiai reakció egyensúlya?
  5. Hogyan mérhető az oldhatósági szorzat rendkívül rosszul oldódó anyagok esetén?
  6. A gyakorlatban használatos galvánelemeket és akkumulátorokat milyen szempontok alapján hasonlíthatjuk össze?
  7. Milyen kémiai folyamatok játszódnak le egy Leclanché-elemben?
  8. Mi a „fordított” Leclanché-elem?
  1. Hasonlítsa össze a primer és szekunder lítiumcellát!
  1. Jellemezze az ólomakkumulátort! Milyen folyamatok játszódnak le egy ólomakkumulátorban?
  2. Milyen folyamatok játszódnak le egy lúgos akkumulátorban?
  1. Mi az áramtermelő folyamat egy tüzelőanyag-cellában?
  1. Elvileg mekkora feszültséggel bontható a víz? Miért kell ennél nagyobb feszültséget használni a víz elektrolízise során?
  2. Mikor pozitív, és mikor negatív a katód?
  3. Mire használható a galvanizálás?

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave