MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános kémia
Összefoglaló feladatok
- Az alábbiak közül mely keverékek homogének: tej, majonéz, tea, Coca-Cola, narancslé, benzin, levegő, szmog, bableves?
- Ha ezüst-nitrát oldathoz nátriumklorid oldatot öntünk, fehér, nagyon rosszul oldódó ezüst-klorid keletkezik, mely fehér üledék, „csapadék” formában válik ki az oldatból. Hogyan távolítható el a fehér AgCl a vizes oldatból?
- Hogyan választaná szét a) a sót és a homokot, b) a vasport és a kénport, c) a benzint és a vizet?
- 40 °C-on 100 g vízben 64 g KNO3 oldódik. Hány %-os a 40 °C-on telített KNO3-oldat?
- 20 °C-on 31,2 g KNO3 oldódik 100 g vízben, 60 °C-on pedig 111,0 g. 500 g 60 °C-on telített KNO3-oldatot 20 °C-ra hűtünk le. Hány g KNO3 válik ki eközben az oldatból?
- Egy vizes oldat 40% Na2CO3-ot tartalmaz. Számítsuk ki a Na2CO3 mólszázalékát!
- Számítsuk ki valamely 3 mól% oldott anyagot tartalmazó vizes oldat Raoult-koncentrációját!
- A naftalin (C10H8) benzolos (C6H6) oldata 25 mól% naftalint tartalmaz. Fejezzük ki az oldat összetételét %-ban!
- A 2 mólos kénsavoldat sűrűsége 1,120 g/ml. Számítsuk ki az oldatban a víz és a kénsav tömegszázalékát! Számítsuk ki a kénsav mól%-os és Raoult-koncentrációját is!
- Egy vizes kálium-klorid-oldatban a KCl móltörtje 0,24. Az oldat sűrűsége 1,12 g/ml. Számítsuk ki az oldat Raoult-féle koncentrációját, tömegszázalékos összetételét és molaritását!
- A 10 mól%-os vizes sósavoldat sűrűsége 1,094 g/ml. Adjuk meg a HCl koncentrációját a) tömegszázalékban, b) molaritásban és c) molalitásban kifejezve!
- Adjuk meg a tömény, 98%-os kénsav (H2SO4; sűrűsége 1,836 g/ml) koncentrációját mol/l-ben, g/l-ben, mól%-ban!
- Számítsuk ki annak a CaCl2-oldatnak a koncentrációját Raoult-koncentrációban, (m/m)%-ban, molaritásban, melynek móltörtje 0,67, sűrűsége 1,324 g/ml!
- Mennyi kálium-hidroxid szükséges 200 ml 0,6 mólos KOH-oldat készítéséhez?
- Készítendő 24 mól% naftalint (C10H8) tartalmazó benzolos (C6H6) oldat. Mennyi naftalint és benzolt kell bemérni 450 g oldat készítéséhez?
- 64 g naftalint (C10H8) 156 g benzolban (C6H6) oldunk. Számítsuk ki a keletkező oldatban a naftalin tömegtörtjét, b) tömegszázalékát, c) móltörtjét, d) mólszázalékát! Számítsuk ki az oldat 1 móljának tömegét is!
- 100 g nátrium-kloridot annyi vízben oldunk, hogy a keletkező oldat térfogata 500 ml legyen. Az oldat sűrűsége 1,132 g/ml. Számítsuk ki a NaCl molaritását, mól%-át, valamint Raoult-féle koncentrációját!
- Készítendő 10 mól% karbamidot (CO(NH2)2) tartalmazó vizes oldat. Mennyi karbamidot és vizet kell bemérni 5 mól oldathoz? Számítsuk ki az oldat Raoult-féle koncentrációját is!
- 100 g 10 mól%-os kénsavoldatot elegyítünk 150 g 15 mól%-os kénsavval. Számítsuk ki a keletkező kénsavoldat mól%-os összetételét!
- Összeöntünk 75 ml 10%-os 1,09 g/ml sűrűségű és 220 ml 33%-os 1,32 g/ml sűrűségű kálium-hidroxid-oldatot. Adjuk meg a keletkezett oldatban a KOH móltörtjét!
- 78%-os és 48%-os oldatból 30 g 66%-os oldatot akarunk előállítani. Hány g-ot kell ehhez az egyes oldatokból vennünk?
- 585 g/l összetételű 1,440 g/ml sűrűségű és 99 g/l összetételű 1,100 g/ml sűrűségű nátriumhidroxid-oldatból hány ml-t kell venni 100 g 15%-os oldat készítéséhez?
- Hány g 60 °C-os vízből hány g BaCl2. 2H2O-t kell átkristályosítanunk, ha 50 g tiszta BaCl2. 2H2O-t akarunk kapni az oldat 20 °C-ra való lehűtésével. Hány % a termelés? Oldhatóságok: 60 °C-on 46,4 g vízmentes BaCl2/100 g víz, 20 °C-on 35,7 g vízmentes BaCl2/100 g víz.
- Mekkora lesz a kapott oldat tömeg%-os koncentrációja, ha 1,5 kg 9,8%-os és 2,5 l 3 mól/l (d = 1,20 g/cm3) kénsavoldatot keverünk össze?
- Milyen oldószerben lehet föloldani a következő anyagokat?
- nátrium-klorid
- naftalin
- grafit
- elemi jód
- elemi nátrium
- Hány kg vizet kell egy 40%-os glükózsziruphoz (d = 1,35 g/cm3) adnunk, hogy 1500 l 8%-os glükózoldatot (d = 1,10 g/cm3) kapjunk?
- Hány %-os lesz az az oldat, amelyet 3 mól CuSO4-ból és 200 mól vízből állítunk elő?
- 100 l 2 M konyhasóoldathoz 50 l 1 M konyhasóoldatot adunk. Hány tömegszázalékos lesz a keletkező oldat, ha a sűrűsége 1,080 g/cm3? Hány mólos lesz a keletkezett sóoldat?
- 10 000 t 23 V/V %-os víztartalmú gabona víztartalmát megfelelő szárító-berendezésben 12 V/V %-ra kell csökkentenünk. Hány t vizet kell a gabonából eltávolítani?
- Mi várható, ha NaCO3-oldatot elegyítünk CaCl2-oldattal?
- Mi történik, ha K2S-oldatot elegyítünk CuSO4·5H2O-oldattal?
- Mi történik, ha (NH4)2SO4-oldatot és MgCl2-oldatot elegyítünk?
- Egy szilárd, kristályos anyagot melegítve, anélkül, hogy vizet adnánk hozzá, homogén, vizes oldatot kapunk. Hogyan lehetséges ez?
- Hány mól kristályvíz van 90,6 g Ca(NO3)2·4H2O-ban?
- Mennyi a nitrogén tömegszázalékos aránya az a) NO, b) NO2, c) N2O és a d) N2O3 molekulákban?
- Egy vegyület 28,2% nitrogént, 8,1% hidrogént, 20,8% foszfort és 42,9% oxigént tartalmaz. A mérésekből az is tudható, hogy ammóniumion van benne. Írja fel a vegyület képletét, és nevezze el a vegyületet!
- Nagyon híg vizes oldat esetén mi a molaritás és a molalitás viszonya?
- 10 g glükózt oldunk vízben. A keletkező oldat 320 ml térfogatú. Számítsuk ki az oldat koncentrációját!
- Hány gramm ezüst-nitrátot tartalmaz 375 ml 1,5 M AgNO3-oldat?
- Hány milliliter 0,5 M NaOH-oldat tartalmaz 25 g NaOH-t?
- 65 ml 0,95 M Na2SO4-oldatot hígítunk 135 ml-re. Mi lesz az új koncentráció?
- 18 ml 2 M kénsav oldatot hígítunk 80 ml-re. Számítsuk ki az új koncentrációt!
- Hány g Na2CO3·10H2O-t és hány g vizet kell bemérni 1 kg 1,5 Raoultkoncentrációjú oldathoz?
- 200 g x=0,1 és 300 g x=0,15 móltörtű kénsavoldatot elegyítünk. Mi lesz a keletkező kénsavoldat koncentrációja?
- A 0,8 mólos Al2(SO4)3-oldatban mennyi az alumínium és mennyi a szulfátion koncentrációja?
- 100 g 2 mol/kg-os és 100 g 1 mol/ kg-os kénsavoldatot elegyítünk. Számítsuk ki az elegy molalitását!
- Elegyítsünk 100 g 10%-os és 200 g 20%-os oldatot! Adjuk meg az elegy koncentrációját!
- Hány ml koncentrált (15 M) ammóniát kell 500 ml-re hígítani ahhoz, hogy 6 M-os ammónia oldatot nyerjünk?
- Mi annak a cukoroldatnak (C6H12O6) a móltörtje, mely 30 g cukrot és 500 g vizet tartalmaz?
- Adjuk meg a 2,5 M-os HNO3-oldat koncentrációját tömegszázalékban és mólszázalékban, ha az oldat sűrűsége 1,01 g/ml.
- 5 liter 65,2%-os kénsavat (d=1,56 g/ml) hígítunk 17%-osra (d=1,12 g/ml). Hány liter vízre van szükségünk?
- Adjuk meg a tömény, 98%-os kénsav (d=1,83 g/ml) koncentrációját molalitásban és mólszázalékban!
- Mennyi 35%-os sósav (d=1,18 g/ml) szükséges 100 ml 1,5 M-os HCl-oldat készítéséhez?
- Egy üzemben 100 kg 7,5%-os sóoldatot 90%-ossá párolnak. Hány kg vizet kell eltávolítani?
- Egy ismeretlen anyagról tudjuk, hogy csak szénből és hidrogénből áll. Egy 27,65 g-os mintát oxigénben elégetve belőle 35,5 g vizet és 86,9 g szén-dioxidot nyerünk. Vajon mi a képlete az ismeretlen anyagnak?
- 30 ml 2 mólos ammóniaoldatot hígítunk vízzel 50 ml-re. Mennyi az új oldat koncentrációja?
- Mennyi 0,1 M kénsav szükséges 250 ml 0,02 M oldat készítéséhez?
- Nátrium-klorid koncentrált oldatához alkoholt csepegtetve fehér csapadék válik ki. Vajon mi az összetétele?
- Ugye ismerős Arkhimédész története? Ő volt az, aki egy kád vízben ülve merengett a király koronájának összetételén… Tegyük föl, hogy a korona 4,128 kg volt szárazon, levegőn mérve. És 3,822 kg, mikor Arkhimédész vízbe mártotta. Hogyan jött rá, hogy a korona nem tiszta arany, hanem jó adag ezüsttel van hamisítva? Mennyi ezüsttel is?
- Hány gramm alkoholból és hány gramm vízből hány gramm elegyet nyerünk?
Tartalomjegyzék
- Általános kémia
- Impresszum
- Előszó az új kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- 1. Fizikai állandók
- 2. Az elemek és tulajdonságaik
- 3. Oldhatóság vízben (%)
- 4. Elemek és ásványok kristályformái
- 5. Néhány anyag forráspontja különböző nyomásokon
- 6. Néhány anyag kritikus pontja és forráspontja (atmoszféranyomáson)
- 7. Néhány anyag olvadásponja különböző nyomásokon
- 8. Néhány anyag hármaspontja
- 9. Élelmiszerek energiatartalma
- 10. Néhány gyenge sav egyensúlyi állandója és pKs értéke
- 11. Néhány gyenge bázis egyensúlyi állandója és pKb értéke
- 12. Oldhatósági szorzatok
- 13. Standard elektródpotenciálok
- 1. Fizikai állandók
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 051 9
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
