Kállay Mihály

Automatizált módszerek a kvantumkémiában

Alkalmazások

A Mukherjee-féle módszerrel már korábban is számos tesztszámítást végeztek [173], [174], [200], [114], [116], [201], de ezek a tanulmányok – általános implementáció hiányában – csak két elektront tartalmazó aktív terekre korlátozódtak. Másik fontos hiányosságuk volt, hogy a módszer teljesítményét nem vetették össze az MRCI és a közelítően extenzív MRCI variánsok teljesítményével, csak az SRCC és más MRCC modellekkel szemben tesztelték. Mi számos tesztszámolást végeztünk, mind kételektronos, mind nagyobb aktív terekre. Számításainkban legtöbbször csak az egyszeres és kétszeres gerjesztéseket vettük figyelembe a klaszteroperátorban (SSMRCCSD közelítés), és összehasonlítottuk a módszert az említett MRCI-típusú közelítésekkel is. A két elektront tartalmazó aktív terek esetében – a korábbi tanulmányok megállapításaival összhangban – azt találtuk, hogy az SSMRCC módszer teljesítménye kielégítő. Ez a következtetés azonban nem bizonyult helytállónak nagyobb aktív terekre. A következőkben két ilyen példát mutatunk be.