Sztraka Lajos

Méréstechnika biomérnököknek

A mérőműszer

A mérőműszerek általános felépítése az 3.1. ábrán látható. R a vizsgálandó rendszer, az mi-k a rendszer megmérendő értékei. É az érzékelő (detektor), amely a mérendő nem-elektromos mennyiséget elektromos jellé alakítja, ezért jeladónak, mérő-átalakítónak, jelátalakítónak is hívják. A JF jelfeldolgozó a mérőműszer fő része, amely az érzékelő kimenő elektromos jelét számunkra használhatóbb alakra hozza. K a műszer kijelzője. Talán meglepő, de a mérőműszer részének tekintjük a vizsgálandó rendszert is. A műszer konstrukciója, az alkalmazott mérési módszer függ attól a rendszertől, amelyet vizsgálni akarunk. Ugyancsak a mérőműszer részének tekintjük azokat a külső zavarokat, zajokat is, amelyek mellett a mérendő értékeket meg kell határozni. Ezek is beleszólnak a konstrukcióba, a módszer kiválasztásába.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 048 9

Műszaki tudományok

A jegyzet 2020. februári frissítése során módosult a 2. fejezet, illetve a jegyzetet egy Függelékkel egészítette ki a szerző.

A frissítésre azért volt szükség, mert 2019. május 20-án életbe lépet az SI rendszer 7 alapegységének új, egységes és végleges definíciója. A továbbiakban az alapegységeket természeti állandókkal definiálják, amelyek értékét rögzítették, tovább nem pontosíthatók. Ezzel az alapegységek definíciója és megvalósítása élesen szétvált. A definíciók tökéletesen pontos értékeket adnak, a megvalósítások (elsőrendű etalonok) pontossága viszont javulhat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sztraka-merestechnika-biomernokoknek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero