Tartalomjegyzék

• Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából
• Impresszum
• Ajánló
• chevron_rightI. Bevezetés a pszichológiába
  • I.1. A pszichológia előzményei
  • chevron_rightI.2. A lelki jelenségek
    • I.2.1. Az érzékelés
    • chevron_rightI.2.2. Az észlelés
      • I.2.2.1. Aha-élmény
      • I.2.2.2. Miért fontos a percepció?
      • I.2.2.3. Az észlelés, mint a személyiség megnyilvánulása
      • I.2.2.4. Az észlelt realitás
      • I.2.2.5. Viselkedés és percepció
      • I.2.2.6. A Rorschach-próba
    • I.2.3. A figyelem
    • I.2.4. A motiváció
    • I.2.5. Az érzelem
    • I.2.6. A tanulás
    • I.2.7. Az emlékezet
    • I.2.8. A gondolkodás
    • I.2.9. Az álom
    • I.2.10. Az éberálom
  • chevron_rightI.3. A pszichológia alapkérdései
    • I.3.1. Az általános lélektan
    • I.3.2. A személyiséglélektan
    • chevron_rightI.3.3. Fejlődéslélektan
      • chevron_rightI.3.3.1. Eredettörténeti kérésfelvetés
        • I.3.3.1.1. Öröklődés (nature)
        • I.3.3.1.2. Tapasztalat (nurture)
      • chevron_rightI.3.3.2. Rendszertani megközelítések
        • I.3.3.2.1. Ontogenetikus fejlődéslélektan
        • I.3.3.2.2. A filogenezis
        • I.3.3.2.3. A szociogenezis
    • chevron_rightI.3.4. A szociálpszichológia
      • chevron_rightI.3.4.1. A pszichologizáló szociálpszichológia
        • I.3.4.1.1. A tömeglélektan
        • I.3.4.1.2. A szociális tanuláselmélet
      • chevron_rightI.3.4.2. A szociologizáló szociálpszichológia
        • I.3.4.2.1. A szociometria
    • chevron_rightI.3.5. Az alkalmazott lélektan
      • I.3.5.1. Egészséglélektan
      • I.3.5.2. Pedagógiai lélektan
      • I.3.5.3. Munka- és szervezetlélektan
      • I.3.5.4. A pszichológia egyéb alkalmazási területei
  • chevron_rightI.4. Pszichológiai irányzatok és alapiskolák
    • chevron_rightI.4.1. Neuropszichológia; biológiai-pszichológia; pszichofiziológia
      • chevron_rightI.4.1.1. A neuropszichológia és a szociálpszichológia érintkezése
        • I.4.1.1.1. A neuropszichológiai megközelítés
        • I.4.1.1.2. A szociálpszichológiai megközelítés
    • chevron_rightI.4.2. Pszichoanalízis vagy mélylélektan (freudizmus)
      • I.4.2.1. A pszichoanalízis budapesti iskolája
      • I.4.2.2. A pszichoanalízis és a szociálpszichológia kapcsolata
    • chevron_rightI.4.3. Behaviorizmus vagy viselkedéstan
      • I.4.3.1. A behaviorizmus és a szociálpszichológia kapcsolata
      • I.4.3.2. A klasszikus kondicionálás
    • chevron_rightI.4.4. A humanisztikus pszichológia
      • I.4.4.1. Empátia
      • I.4.4.2. Feltétel nélküli elfogadás
      • I.4.4.3. Kongruencia
      • chevron_rightI.4.4.4. Maslow szükségletpiramisa és az elmélet kritikája
        • I.4.4.4.1. Az éhség akkor is hajt, ha már kielégítették
        • I.4.4.4.2. Éhség, önmegvalósítás és vallásos élmény
        • I.4.4.4.3. Vannak, akik elfelejtenek enni
      • I.4.4.5. Az önmegvalósító személyiség legfontosabb jellemzői
      • I.4.4.6. A transzperszonális pszichológia
      • I.4.4.7. A humanisztikus pszichológia kapcsolata a szociálpszichológiával
    • I.4.5. Kognitív pszichológia
  • I.5. Ellenőrző kérdések
  • I.6. Irodalom
• chevron_rightII. Attitűdök jelentősége a kommunikációban, a politikában és a gazdasági életben
  • chevron_rightII.1. Az attitűd fogalma
    • II.1.1. Attitűdök az üzleti életben, a politikában és a társadalomtudományokban
    • II.1.2. Mi az attitűd?
  • II.2. Az attitűd tengelyei
  • chevron_rightII.3. A viselkedés előrejelzése
    • II.3.1. Az attitűd alkalmas a viselkedés előrejelzésére
    • II.3.2. Az attitűd nem mindig alkalmas a viselkedés előrejelzésére
    • chevron_rightII.3.3. A viselkedés előrejelzését nehezítő tényezők
      • II.3.3.1. Az attitűdmérés és a tényleges viselkedés között eltelt idő
      • II.3.3.2. A személyes kapcsolat hiányzik
      • II.3.3.3. A viselkedés több attitűd eredője
      • II.3.3.4. A viselkedést a társadalmi normák is befolyásolják
      • II.3.3.5. A viselkedést helyzeti tényezők is befolyásolják
      • II.3.3.6. Az attitűd intenzitása gyenge
      • II.3.3.7. Az attitűd inkonzisztens
  • chevron_rightII.4. Az attitűd tulajdonságai
    • II.4.1. Az attitűd iránya vagy minősége
    • II.4.2. Az attitűd intenzitása
    • II.4.3. Az attitűd stabilitása
    • II.4.4. Az attitűd relevanciája
    • II.4.5. Az attitűd perzisztenciája
    • chevron_rightII.4.6. Az attitűd konzisztenciája
      • II.4.6.1. Inkonzisztencia az attitűd szintjei között
      • chevron_rightII.4.6.2. Ellentmondás az attitűd szintjein belül
        • II.4.6.2.1. Ambivalens attitűd
        • II.4.6.2.2. Az attitűd kognitív disszonanciája és komplexitása
        • II.4.6.2.3. Az inkongruencia
      • II.4.6.3. Az attitűdinkonzisztencia hatásai
    • chevron_rightII.4.7. Az attitűdök funkciói
      • II.4.7.1. Az instrumentális / utilitárius / hasznossági / kiegyenlítési funkció
      • II.4.7.2. A szociális adaptív, avagy társas igazodási funkció
      • II.4.7.3. Az értékkifejező / önmegvalósító funkció
      • II.4.7.4. Az én-védő / ego-defenzív funkció
      • II.4.7.5. Az ismereti, gazdaságossági vagy ökonómiai funkció
      • II.4.7.6. Az attitűdfunkciók összehasonlítása
  • chevron_rightII.5. Az attitűdmérés lehetőségei
    • chevron_rightII.5.1. Az attitűdvizsgálatok rendszerezése
      • II.5.1.1. Kvalitatív versus kvantitatív vizsgálatok
      • II.5.1.2. Validitás és reliabilitás
      • II.5.1.3. Beavatkozó versus nem beavatkozó technikák
    • II.5.2. A fiziológiai reakciók mérése
    • chevron_rightII.5.3. A papír-ceruza módszerek
      • II.5.3.1. A Thurstone-skála
      • II.5.3.2. A Likert-skála
      • II.5.3.3. A rangsorolási eljárás
      • II.5.3.4. A páros összehasonlítás
      • II.5.3.5. A Bogardus-féle szociális distancia skála
      • chevron_rightII.5.3.6. Az Osgood-féle szemantikus differenciálskála
        • II.5.3.6.1. Attitűdtárgyak összehasonlítása
        • II.5.3.6.2. Összehasonlítás a versenytársakkal
        • II.5.3.6.3. Különféle célcsoportok attitűdjeinek összehasonlítása
        • II.5.3.6.4. Az attitűdmonitorizálás
        • II.5.3.6.5. Attitűddinamikai mérések
      • II.5.3.7. A hamis szonda eljárás
    • chevron_rightII.5.4. A projektív technikák
      • II.5.4.1. A verbális projektív technikák
      • chevron_rightII.5.4.2. A vizuális projektív technikák
        • II.5.4.2.1. A képértelmezés
        • II.5.4.2.2. A képi szimbólum alkotása
      • chevron_rightII.5.4.3. Az imaginatív eljárások
        • II.5.4.3.1. A magic-door technika
        • II.5.4.3.2. A magic-land technika
        • II.5.4.3.3. A magic-car technika
    • chevron_rightII.5.5. A konatív eljárások
      • II.5.5.1. A színes póló technika
      • II.5.5.2. Az elveszett levél technikája
      • II.5.5.3. Az internetes vírus technika
      • II.5.5.4. Közösségi oldalak és hűségkártyák
      • II.5.5.5. Az egyéb konatív eljárások
    • II.5.6. Az attitűdvizsgálati technikák összehasonlító táblázata
  • chevron_rightII.6. Az attitűd megváltoztatása
    • chevron_rightII.6.1. A szektásodás (a totális szervezetek kialakulásának) okai, jelei és dinamikája
      • II.6.1.1. Az információáramlás korlátozása
      • II.6.1.2. A zsargonképződés
      • II.6.1.3. Az erős ellenségkép
      • II.6.1.4. A vezető istenítése
      • II.6.1.5. A beavatás
      • II.6.1.6. A hittérítés
    • II.6.2. A reaktancia elmélete
    • chevron_rightII.6.3. A pszichoanalitikus meggyőzési technikák
      • II.6.3.1. Az álomnyelv
      • II.6.3.2. A szabad asszociáció
    • II.6.4. A behaviorista befolyásolási technikák
    • chevron_rightII.6.5. A Yale-program
      • II.6.5.1. A befolyásolt (befogadó)
      • II.6.5.2. A befolyásoló (forrás)
      • chevron_rightII.6.5.3. Az üzenet
        • II.6.5.3.1. Az üzenet helye
        • II.6.5.3.2. Az egyoldalú és a kétoldalú üzenet
        • II.6.5.3.3. A meggyőzés centrális és a periferiális útja
      • II.6.5.4. A kontextuális tényezők
    • chevron_rightII.6.6. A befolyásolás szintjei
      • II.6.6.1. A behódolás
      • II.6.6.2. Az azonosulás
      • II.6.6.3. A belsővé válás
    • II.6.7. A befolyásolás kognitív folyamatmodellje
    • chevron_rightII.6.8. A tudatküszöb alatti ingerlés
      • II.6.8.2. A tudatküszöb alatti ingerlést cáfoló tényezők
  • II.7. Ellenőrző kérdések
  • II.8. Irodalom
  • Internetes források
• chevron_rightIII. Kommunikációs paradoxonok
  • chevron_rightIII.1. Bevezetés
    • III.1.1. Kommunikációs paradoxonok
    • III.1.2. Az elméletek mérlegelési szempontjai
  • III.2. Szimmetriatendenciák
  • chevron_rightIII.3. Egyensúlyelmélet
    • III.3.1. Kiegyensúlyozott kapcsolatok • 3 + vagy 1 + 2 –
    • III.3.2. Kiegyensúlyozatlan kapcsolatok • 3 – vagy 2 + 1 –
  • III.4. Szemantikus kongruencia elmélet
  • chevron_rightIII.5. Kognitív disszonancia
    • III.5.1. A disszonancia mértékének és az attitűdváltozás mértékének összefüggései
  • III.6. A dogmatizmus és mérése
  • III.7. Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modellje
  • chevron_rightIII.8. Ambiguitás
    • III.8.1. Az ambiguus (paradox) ingerek diagnosztikus alkalmazása
  • chevron_rightIII.9. A reaktancia elmélete
    • III.9.1. A reaktancia mértékét meghatározó tényezők
    • chevron_rightIII.9.2. A reaktancia és a paradox intervenció alkalmazásai
      • III.9.2.1. Pedagógiai alkalmazás
      • III.9.2.2. Pszichoterápiás alkalmazás
      • III.9.2.3. Marketingalkalmazás
  • III.10. Az inkongruencia
  • chevron_rightIII.11. Szerepkonfliktusok
    • III.11.1. Szerepzavarok
    • III.11.2. Szerepkonfliktusok
    • III.11.3. A szerepkonfliktusok feloldási lehetőségei
  • chevron_rightIII.12. A double bind kommunikáció (kettős kötés)
    • III.12.1. A double bind kritériumai és példái
    • III.12.2. A forrás relevanciája
    • III.12.3. A felszólítóerő mértéke
    • III.12.4. Idői átfedettség
    • III.12.5. A kommunikációs állapot tartóssága
    • chevron_rightIII.12.6. A double bind kommunikációra vonatkozó empirikus kutatások
      • III.12.6.1. Retrospektív kutatások
      • III.12.6.2. Megfigyelés
      • III.12.6.3. Laboratóriumi kísérletek
      • III.12.6.4. Genetikai vizsgálatok
    • III.12.7. A double bind elméletre vonatkozó kritikák
    • chevron_rightIII.12.8. A double bind kommunikáció kutatásának kiterjesztése
      • III.12.8.1. Paradox üzenetek a vallásokban
      • III.12.8.2. Double bind üzenetek a médiában
      • III.12.8.3. Önparadoxon (auto-double bind)
      • chevron_rightIII.12.8.4. Különféle kommunikációs csatornák és szintek paradoxonja
        • III.12.8.4.1. A kommunikációs csatornák jelentősége a paradoxonokban
        • III.12.8.4.2. A lélektani szintek jelentősége a paradoxonokban
      • III.12.8.5. Az üzenet minősége
    • III.12.9. A double bind kommunikáció és a skizofrénia
    • III.12.10. A skizofrénia diagnosztikai jegyei
    • chevron_rightIII.12.11. A paradox kommunikációs módok összehasonlítása
      • III.12.11.1. Az inkongruencia és a reaktancia
      • III.12.11.2. A double bind és a reaktancia
      • III.12.11.3. A double bind és a szerepkonfliktusok
      • III.12.11.4. A double bind és a kognitív disszonancia
      • III.12.11.5. A paradox információk következménye a különféle elméletek szerint
      • III.12.11.6. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 1.
      • III.12.11.7. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 2.
    • III.12.12. Az antipszichiátria és a double bind
    • III.12.13. A lelki betegségek kommunikációs korrekciója
  • III.13. Ellenőrző kérdések
  • III.14. Irodalom
• chevron_rightIV. Konfliktusok kezelése
  • IV.1. Mi a konfliktus?
  • chevron_rightIV.2. A konfliktuskezelés tengelyei
    • IV.2.1. A tengelyek determinánsai
  • chevron_rightIV.3. A konfliktuskezelés stratégiái
    • chevron_rightIV.3.1. Magyar és nemzetközi konfliktuskezelési stratégiák arányainak összehasonlítása
      • IV.3.1.1. Versengés
      • IV.3.1.2. Problémamegoldás
      • IV.3.1.3. Kompromisszumkeresés
      • IV.3.1.4. Alkalmazkodás
      • IV.3.1.5. Elkerülés
    • chevron_rightIV.3.2. Az 5 konfliktuskezelési stratégia használatát megkívánó helyzetek
      • IV.3.2.2. Problémamegoldás
      • IV.3.2.3. Kompromisszumkeresés
      • IV.3.2.4. Elkerülés
      • IV.3.2.5. Alkalmazkodás
    • IV.3.3. Konfliktuskezelési stratégiák használatának jellemzői
  • IV.4. Konfliktustérkép
  • IV.5. A konfliktuskezelő módok gyorsdiagnosztikája
  • IV.6. Az 5 konfliktuskezelési mód nonverbális diagnosztikai jegyei
  • IV.7. Egy budapesti iskola pedagógusainak Thomas–Kilmann-értékei
  • IV.8. A Thomas–Kilmann-stratégiák interakcionista megközelítése
  • chevron_rightIV.9. Passzív-agresszív-asszertív kommunikáció
    • IV.9.1. Önértékelés és a partner megítélése a stratégiák függvényében
    • IV.9.2. Vezetői stílusok és a Thomas-Kilmann-féle konfliktuskezelő stratégiák
  • chevron_rightIV.10. Konfliktusmegoldó típusok (triádok)
    • IV.10.1. A túlfűtött menedzser
    • IV.10.2. Az ősmaszek, avagy Rambo (a magányos dzsungelharcos)
    • IV.10.3. A jó barát
    • IV.10.4. A csapatember
    • IV.10.5. A primadonna
    • IV.10.6. A kereskedő
    • IV.10.7. Atipikus triád
  • IV.11. A Thomas–Kilmann-teszt értelmezése
  • chevron_rightIV.12. Az önérvényesítési tengely és az együttműködési tengely hatótényezői
    • IV.12.1. A fogolydilemma
    • IV.12.2. A fogolydilemma és a Thomas–Kilmann konfliktuskezelési rendszer összefüggései
  • chevron_rightIV.13. Konfliktuskezelés a szervezetben
    • IV.13.1. Teljes érdekazonosság
    • IV.13.2. Teljes érdekütközés
    • IV.13.3. Tanult tehetetlenség
    • IV.13.4. Totális kiszolgáltatottság
    • IV.13.5. Kölcsönös függőség
  • IV.14. Ellenőrző kérdések
  • IV.15. Irodalom
  • chevron_rightIV.16. Mellékletek
    • IV.16.1. Konfliktusok kezelése
    • IV.16.2. Értékelő lap
• chevron_rightV. Tartozni valahová • Egy endokrinológiai beteg korai emlékei
  • V.1. Komplex elemzés Alfred Adler és Friedemann Schulz von Thun alapján
  • V.2. Alfred Adler és a korai emlékek elemzése
  • chevron_rightV.3. Friedemann Schulz von Thun négyrétegű kommunikációs modellje
    • V.3.1. Tárgyi-tartalmi szint
    • V.3.2. Én-üzenetek szintje
    • V.3.3. Kapcsolati szint
    • V.3.4. Felszólító szint
  • V.4. A pszichológiai iskolák a négyrétegű kommunikációs rendszer fényében
  • V.5. Esetismertetés
  • V.6. Ellenőrző kérdések
  • V.7. Irodalom
• chevron_rightVI. Társas támasz a gyászban
  • VI.1. A társas támasz
  • VI.2. Támasz a gyászban
  • chevron_rightVI.3. A támasz és a pszichikus státusz
    • VI.3.1. Önértékelés
    • VI.3.2. Depresszió
    • VI.3.3. Szorongás
  • chevron_rightVI.4. A támasz és a testi egészség
    • chevron_rightVI.4.1. Morbiditás (megbetegedés)
      • VI.4.1.1. Viselkedéses mediátor
      • VI.4.1.2. Perceptuális mediátor
      • VI.4.1.3. Fiziológiai mediátor
    • VI.4.2. Mortalitás (halálozás)
  • VI.5. Társadalmi integráció
  • chevron_rightVI.6. A társas támasz funkciói
    • VI.6.1. Információs támasz
    • VI.6.2. Emocionális támasz
    • VI.6.3. Komfort támasz
    • VI.6.4. Advokációs támasz
  • VI.7. Támaszigény
  • VI.8. Támaszforrás
  • VI.9. Észlelt támasz (támaszpercepció)
  • VI.10. Elégedettség a támasszal
  • chevron_rightVI.11. Támaszkeresés
    • VI.11.1. Kulturális hagyományok és szocializáció
    • VI.11.2. Szituációs tényezők
    • VI.11.3. Személyiségtényezők
  • VI.12. A támasz időzítése
  • VI.13. A támasz kontingencia
  • VI.14. Támaszkölcsönösség
  • VI.15. A társas támasz potenciális veszélyei
  • VI.16. Ellenőrző kérdések
  • VI.17. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 105 9

Ebben a kötetben azon válogatott előadások írásos változatát gyűjtöttük össze, melyeket Forgács Attila az utóbbi 30 évben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint a Kuopiói Egyetemen (Finnország) oktatott és a mai napig oktat. Az előadásai a szociálpszichológia, a kommunikációtudomány, a gazdaságpszichológia, a gasztropszichológia, valamint a pszichoszomatika ötszöge körül szerveződtek. A pszichoszomatikával kapcsolatos írásait Pszichoarcheológia címen az Aula Kiadó 2009-ben, illetve Az evés lélektana című gasztropszichológia könyvét az Akadémiai Kiadó 2004-ben, majd 2013-ban, illetve 2017-ben adta ki. Ezért ebben a gyűjteményben indokolatlan lenne e témákat érinteni.

A szerzőről:

Jelenleg az ELTE Pszichológia Kar oktatója, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője. Eddigi pályafutása során 5 alkalommal választották az év oktatójának különböző egyetemeken. 6 könyve jelent meg, összesen 21 kiadásban. 500-an idézik munkáit. Az egyetemi oktatás mellett a MindTitude™ piackutató cég kutatási igazgatója. Az Új Diéta, A Magyar Dietetikusok Lapjában, valamint az Élelmiszer Magazinban állandó rovata van. A rendszerváltás óta 250 szakmai médiaszereplése volt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-fejezetek-a-kommunikacio-szocialpszichologiajabol//