MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából
A pszichológiai iskolák a négyrétegű kommunikációs rendszer fényében
Az egyes pszichológiai iskolák és pszichoterápiás paradigmák a Shulz-féle négyrétegű kommunikációs rendszer más-más rétegére helyezik a hangsúlyt. Természetesen valamennyi rendszer értékelhető valamennyi kommunikációs réteg szintjén, mégis vannak hangsúlyeltolódások. A freudi séma a páciens összes megnyilvánulását Én-üzenetnek tekinti, még ha az nyílt utasítást is tartalmaz (felszólító szint) vagy éppen a terapeutával kapcsolatos viszonyt (indulatáttétel és kapcsolati szint) érinti. A tranzakcióanalízis az értelmezés fókuszpontját az Én-üzenetek (Én-állapotok), a kapcsolati szint (kommunikációs tranzakciók), valamint a felszólító üzenetek köré szervezi. A felnőtt Én-állapot, de még a gyermeki Én-állapot is rendelkezik a partner kívánatos viselkedéséről. A gyermek például sír, mert valamilyen viselkedést vár a felnőttől. A korai emlékek (de még a tünetek is) bizonyos Én-állapotokat vázolnak fel, amelyek implikálják a többi szereplőtől elvárt viselkedést. A humanisztikus megközelítésben a kongruencia-inkongruencia spektrum az Én-üzenetek hitelességére vonatkozik. Amennyiben a közlő rendelkezik kellő önismerettel, nincsenek megoldatlan belső konfliktusai, képes hiteles (kongruens) üzeneteket küldeni magáról. Amennyiben a szíve mást diktál, mint amit a szája mond, a közlései hiteltelenek (inkongruensek) lesznek (III.10. alfejezet). A rogersi terápia hatótényezője, a feltétel nélküli elfogadás a kapcsolati szinten aktualizálódó tényező. Hasonló módon az Ovidius, G. B. Shaw, majd Rosenthal által leírt Pygmalion-effektushoz,1 ami szintén a kapcsolati szinten zajlik. A Gregory Bateson által leírt double bind kommunikáció a felszólító üzenetek zavara, tekintettel arra, hogy az utasítások kölcsönösen kizárják egymást. A Milton Erikson által bevezetett paradox intervenció is a felszólító üzenetek szintjén avatkozik be (A kommunikációs paradoxonok című III.9.1. alfejezetben). A korai emlékek elemzésének adleri módja szintén a felszólító üzenetek szintjéhez köthető. Adler szerint az emlékekkel lélektani szándéka van a személynek. Mintegy felszólítja a környezetének aktorait, hogy tegyenek meg valamit. Ez a jelenség a finalitás, szemben az oksági viszonyok feltételezésével.
Tartalomjegyzék
- Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából
- Impresszum
- Ajánló
- I. Bevezetés a pszichológiába
- I.1. A pszichológia előzményei
- I.2. A lelki jelenségek
- I.3. A pszichológia alapkérdései
- I.4. Pszichológiai irányzatok és alapiskolák
- I.4.1. Neuropszichológia; biológiai-pszichológia; pszichofiziológia
- I.4.2. Pszichoanalízis vagy mélylélektan (freudizmus)
- I.4.3. Behaviorizmus vagy viselkedéstan
- I.4.4. A humanisztikus pszichológia
- I.4.4.1. Empátia
- I.4.4.2. Feltétel nélküli elfogadás
- I.4.4.3. Kongruencia
- I.4.4.4. Maslow szükségletpiramisa és az elmélet kritikája
- I.4.4.5. Az önmegvalósító személyiség legfontosabb jellemzői
- I.4.4.6. A transzperszonális pszichológia
- I.4.4.7. A humanisztikus pszichológia kapcsolata a szociálpszichológiával
- I.4.4.1. Empátia
- I.4.5. Kognitív pszichológia
- I.5. Ellenőrző kérdések
- I.6. Irodalom
- I.1. A pszichológia előzményei
- II. Attitűdök jelentősége a kommunikációban, a politikában és a gazdasági életben
- II.1. Az attitűd fogalma
- II.2. Az attitűd tengelyei
- II.3. A viselkedés előrejelzése
- II.3.1. Az attitűd alkalmas a viselkedés előrejelzésére
- II.3.2. Az attitűd nem mindig alkalmas a viselkedés előrejelzésére
- II.3.3. A viselkedés előrejelzését nehezítő tényezők
- II.3.3.1. Az attitűdmérés és a tényleges viselkedés között eltelt idő
- II.3.3.2. A személyes kapcsolat hiányzik
- II.3.3.3. A viselkedés több attitűd eredője
- II.3.3.4. A viselkedést a társadalmi normák is befolyásolják
- II.3.3.5. A viselkedést helyzeti tényezők is befolyásolják
- II.3.3.6. Az attitűd intenzitása gyenge
- II.3.3.7. Az attitűd inkonzisztens
- II.3.3.1. Az attitűdmérés és a tényleges viselkedés között eltelt idő
- II.3.1. Az attitűd alkalmas a viselkedés előrejelzésére
- II.4. Az attitűd tulajdonságai
- II.4.1. Az attitűd iránya vagy minősége
- II.4.2. Az attitűd intenzitása
- II.4.3. Az attitűd stabilitása
- II.4.4. Az attitűd relevanciája
- II.4.5. Az attitűd perzisztenciája
- II.4.6. Az attitűd konzisztenciája
- II.4.7. Az attitűdök funkciói
- II.4.7.1. Az instrumentális / utilitárius / hasznossági / kiegyenlítési funkció
- II.4.7.2. A szociális adaptív, avagy társas igazodási funkció
- II.4.7.3. Az értékkifejező / önmegvalósító funkció
- II.4.7.4. Az én-védő / ego-defenzív funkció
- II.4.7.5. Az ismereti, gazdaságossági vagy ökonómiai funkció
- II.4.7.6. Az attitűdfunkciók összehasonlítása
- II.4.7.1. Az instrumentális / utilitárius / hasznossági / kiegyenlítési funkció
- II.4.1. Az attitűd iránya vagy minősége
- II.5. Az attitűdmérés lehetőségei
- II.5.1. Az attitűdvizsgálatok rendszerezése
- II.5.2. A fiziológiai reakciók mérése
- II.5.3. A papír-ceruza módszerek
- II.5.4. A projektív technikák
- II.5.5. A konatív eljárások
- II.5.6. Az attitűdvizsgálati technikák összehasonlító táblázata
- II.6. Az attitűd megváltoztatása
- II.6.1. A szektásodás (a totális szervezetek kialakulásának) okai, jelei és dinamikája
- II.6.2. A reaktancia elmélete
- II.6.3. A pszichoanalitikus meggyőzési technikák
- II.6.4. A behaviorista befolyásolási technikák
- II.6.5. A Yale-program
- II.6.6. A befolyásolás szintjei
- II.6.7. A befolyásolás kognitív folyamatmodellje
- II.6.8. A tudatküszöb alatti ingerlés
- II.7. Ellenőrző kérdések
- II.8. Irodalom
- Internetes források
- III. Kommunikációs paradoxonok
- III.1. Bevezetés
- III.2. Szimmetriatendenciák
- III.3. Egyensúlyelmélet
- III.4. Szemantikus kongruencia elmélet
- III.5. Kognitív disszonancia
- III.6. A dogmatizmus és mérése
- III.7. Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modellje
- III.8. Ambiguitás
- III.9. A reaktancia elmélete
- III.10. Az inkongruencia
- III.11. Szerepkonfliktusok
- III.12. A double bind kommunikáció (kettős kötés)
- III.12.1. A double bind kritériumai és példái
- III.12.2. A forrás relevanciája
- III.12.3. A felszólítóerő mértéke
- III.12.4. Idői átfedettség
- III.12.5. A kommunikációs állapot tartóssága
- III.12.6. A double bind kommunikációra vonatkozó empirikus kutatások
- III.12.7. A double bind elméletre vonatkozó kritikák
- III.12.8. A double bind kommunikáció kutatásának kiterjesztése
- III.12.9. A double bind kommunikáció és a skizofrénia
- III.12.10. A skizofrénia diagnosztikai jegyei
- III.12.11. A paradox kommunikációs módok összehasonlítása
- III.12.11.1. Az inkongruencia és a reaktancia
- III.12.11.2. A double bind és a reaktancia
- III.12.11.3. A double bind és a szerepkonfliktusok
- III.12.11.4. A double bind és a kognitív disszonancia
- III.12.11.5. A paradox információk következménye a különféle elméletek szerint
- III.12.11.6. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 1.
- III.12.11.7. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 2.
- III.12.11.1. Az inkongruencia és a reaktancia
- III.12.12. Az antipszichiátria és a double bind
- III.12.13. A lelki betegségek kommunikációs korrekciója
- III.12.1. A double bind kritériumai és példái
- III.13. Ellenőrző kérdések
- III.14. Irodalom
- IV. Konfliktusok kezelése
- IV.1. Mi a konfliktus?
- IV.2. A konfliktuskezelés tengelyei
- IV.3. A konfliktuskezelés stratégiái
- IV.4. Konfliktustérkép
- IV.5. A konfliktuskezelő módok gyorsdiagnosztikája
- IV.6. Az 5 konfliktuskezelési mód nonverbális diagnosztikai jegyei
- IV.7. Egy budapesti iskola pedagógusainak Thomas–Kilmann-értékei
- IV.8. A Thomas–Kilmann-stratégiák interakcionista megközelítése
- IV.9. Passzív-agresszív-asszertív kommunikáció
- IV.10. Konfliktusmegoldó típusok (triádok)
- IV.11. A Thomas–Kilmann-teszt értelmezése
- IV.12. Az önérvényesítési tengely és az együttműködési tengely hatótényezői
- IV.13. Konfliktuskezelés a szervezetben
- IV.14. Ellenőrző kérdések
- IV.15. Irodalom
- IV.16. Mellékletek
- IV.1. Mi a konfliktus?
- V. Tartozni valahová • Egy endokrinológiai beteg korai emlékei
- V.1. Komplex elemzés Alfred Adler és Friedemann Schulz von Thun alapján
- V.2. Alfred Adler és a korai emlékek elemzése
- V.3. Friedemann Schulz von Thun négyrétegű kommunikációs modellje
- V.4. A pszichológiai iskolák a négyrétegű kommunikációs rendszer fényében
- V.5. Esetismertetés
- V.6. Ellenőrző kérdések
- V.7. Irodalom
- V.1. Komplex elemzés Alfred Adler és Friedemann Schulz von Thun alapján
- VI. Társas támasz a gyászban
- VI.1. A társas támasz
- VI.2. Támasz a gyászban
- VI.3. A támasz és a pszichikus státusz
- VI.4. A támasz és a testi egészség
- VI.5. Társadalmi integráció
- VI.6. A társas támasz funkciói
- VI.7. Támaszigény
- VI.8. Támaszforrás
- VI.9. Észlelt támasz (támaszpercepció)
- VI.10. Elégedettség a támasszal
- VI.11. Támaszkeresés
- VI.12. A támasz időzítése
- VI.13. A támasz kontingencia
- VI.14. Támaszkölcsönösség
- VI.15. A társas támasz potenciális veszélyei
- VI.16. Ellenőrző kérdések
- VI.17. Irodalom
- VI.1. A társas támasz
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 105 9
Ebben a kötetben azon válogatott előadások írásos változatát gyűjtöttük össze, melyeket Forgács Attila az utóbbi 30 évben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint a Kuopiói Egyetemen (Finnország) oktatott és a mai napig oktat. Az előadásai a szociálpszichológia, a kommunikációtudomány, a gazdaságpszichológia, a gasztropszichológia, valamint a pszichoszomatika ötszöge körül szerveződtek. A pszichoszomatikával kapcsolatos írásait Pszichoarcheológia címen az Aula Kiadó 2009-ben, illetve Az evés lélektana című gasztropszichológia könyvét az Akadémiai Kiadó 2004-ben, majd 2013-ban, illetve 2017-ben adta ki. Ezért ebben a gyűjteményben indokolatlan lenne e témákat érinteni. A szerzőről: Jelenleg az ELTE Pszichológia Kar oktatója, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője. Eddigi pályafutása során 5 alkalommal választották az év oktatójának különböző egyetemeken. 6 könyve jelent meg, összesen 21 kiadásban. 500-an idézik munkáit. Az egyetemi oktatás mellett a MindTitude™ piackutató cég kutatási igazgatója. Az Új Diéta, A Magyar Dietetikusok Lapjában, valamint az Élelmiszer Magazinban állandó rovata van. A rendszerváltás óta 250 szakmai médiaszereplése volt.
Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-fejezetek-a-kommunikacio-szocialpszichologiajabol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
