Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


A fókusz a fókuszos mondatban

A fókusz a mondat valamely elemének kiemelése, előtérbe állítása. Értelmileg a fókusz legtöbbször a szembeállítás (a megnyilatkozás szintjén pedig a korrekció, visszavágás, vagy pedig a kérdésfeltevés és a kérdésre való válaszolás) eszköze, mint sok más nyelvben is. A fókuszos (szembeállított) összetevő szokásos helye közvetlenül a ragozott igető előtt, a komment elején van: ilyenkor az igemódosítónak az ige után kell kerülnie. A fókusz irtóhangsúlyt visel, utána a komment többi része ezért (rendesen) hangsúlytalan. Az alábbi példákban a fókuszt aláhúztuk.
A FÓKUSZ HASZNÁLATAI
(3)
a.
Szembeállítás:
 
 
A ˈvölgyben ][ a <ˈszél süvöltött>.
 
 
Nem <ˈKati hozta fel a szenet>, hanem <ˈPista>.
 
b.
Kérdések és válaszok:
 
 
– ˈJó volt ˈott lenni? – <ˈRossz volt ott lenni>.
 
 
– <ˈBehozta a palántákat>? – <ˈIgen>, <ˈbehozta a palántákat>.
 
c.
Visszavágás:
 
 
– ˈNyissa meg az ˈalelnök. – <Az ˈelnök nyissa meg! >
 
d.
Új elem előtérbe állítása az ismertek rovására:
 
 
– ˈKi hempergett a ˈbokorban? – <ˈ Karl> és <ˈBrigitte hempergett a bokorban>.
 
 
ˈMátrai ][ <ˈ szervező>.

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave