Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


Korlátok

(i) Mint már említettük, a /ǰ/ zöngés affrikáta hosszúsága fonológiailag megjósolható. (Hagyományosan a madzag-féle szavak intervokális mássalhangzó-kapcsolatát is önálló fonémának, /dz/ zöngés affrikátának tekintik. Bár a 3.1.3.3.1. pontban látni fogjuk, hogy a [] ilyen (monofonematikus) elemzését a magyar fonológia tényei nem támasztják alá, megjegyzendő, hogy egy olyan elemzésben, amely valamilyen okból – például a szimmetria kedvéért – mégis számol a /dz/ mögöttes szegmentummal, az e pontban a /ǰ/-vel kapcsolatban mondottak erre a szegmentumra is érvényesek, mégpedig még erőteljesebben, mint a /ǰ/-re.) A hosszú és rövid /ǰ/ (majdnem teljes) kiegészítő eloszlásban van egymással: a /ǰ/ szó elején, valamint mássalhangzó előtt és után csak röviden fordul elő (dzsida, Tadzs Mahal, bandzsa), magánhangzók között és szó végén (magánhangzó után, szünet előtt) pedig csak hosszan: maharadzsa, bridzs. (Ez utóbbi megállapításnak a magánhangzók közötti helyzetre vonatkozó része alól egyes nevek (Lollobrigida, Roger), rövidítések (AGIP), valamint a fridzsider szó kivételt képeznek.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave