Korlátok

(i) Mint már említettük, a /ǰ/ zöngés affrikáta hosszúsága fonológiailag megjósolható. (Hagyományosan a madzag-féle szavak intervokális mássalhangzó-kapcsolatát is önálló fonémának, /dz/ zöngés affrikátának tekintik. Bár a 3.1.3.3.1. pontban látni fogjuk, hogy a [

search

] ilyen (monofonematikus) elemzését a magyar fonológia tényei nem támasztják alá, megjegyzendő, hogy egy olyan elemzésben, amely valamilyen okból – például a szimmetria kedvéért – mégis számol a /dz/ mögöttes szegmentummal, az e pontban a /ǰ/-vel kapcsolatban mondottak erre a szegmentumra is érvényesek, mégpedig még erőteljesebben, mint a /ǰ/-re.) A hosszú és rövid /ǰ/ (majdnem teljes) kiegészítő eloszlásban van egymással: a /ǰ/ szó elején, valamint mássalhangzó előtt és után csak röviden fordul elő (dzsida, Tadzs Mahal, bandzsa), magánhangzók között és szó végén (magánhangzó után, szünet előtt) pedig csak hosszan: maharadzsa, bridzs. (Ez utóbbi megállapításnak a magánhangzók közötti helyzetre vonatkozó része alól egyes nevek (Lollobrigida, Roger), rövidítések (AGIP), valamint a fridzsider szó kivételt képeznek.)

Tartalomjegyzék

• STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 2. KÖTET – FONOLÓGIA
• Impresszum
• Előszó
• Jelek és rövidítések
• chevron_right1. A fonológia ma
  • 1.1. A fonológia fogalma
  • 1.2. A fonetika
  • chevron_right1.3. Fonológiai elméletek
    • 1.3.1. A lexikális fonológia
    • 1.3.2. A metrikus fonológia
    • 1.3.3. Az autoszegmentális fonológia
    • 1.3.4. A természetes fonológia
  • 1.4. Melyik elméletet válasszuk?
  • 1.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right2. A magánhangzók
  • chevron_right2.1. Bevezetés a magánhangzókhoz
    • 2.1.1. Jelölés
    • chevron_right2.1.2. A magánhangzók képzési jegyei
      • 2.1.2.1. A nyelvállás (nyíltság)
      • 2.1.2.2. A többi jegyek: kerekség, elölség, hosszúság
    • 2.1.3. A magánhangzók fonológiai csoportosítása
    • chevron_right2.1.4. A rövid magánhangzók elemzési módjai
      • 2.1.4.1. Elemzés kétértékű, teljesen megszabott jegyekkel
      • 2.1.4.2. Elemzés kétértékű alulszabott jegyekkel
      • 2.1.4.3. Elemzés egyértékű jegyekkel
  • chevron_right2.2. A magánhangzók hosszúsága
    • 2.2.1. Hosszú-rövid párok
    • chevron_right2.2.2. A hosszúság és a nyelvállás összefüggése
      • 2.2.2.1. A felső (zárt) magánhangzók hosszúsága
      • 2.2.2.2. A középső (félzárt) kerek magánhangzók hosszúsága
      • 2.2.2.3. Az é hosszúsága és nyelvállása
      • 2.2.2.4. Az alsó (nyílt) magánhangzók hosszúsága
      • 2.2.2.5. Összefoglalás
    • chevron_right2.2.3. Hosszúsági váltakozás
      • 2.2.3.1. A nyílt-magánhangzó-nyúlás (NyMNy)
      • chevron_right2.2.3.2. A tőmagánhangzó-rövidülés (TMR)
        • 2.2.3.2.1. A végszótagi tőmagánhangzó-rövidülés (VTMR)
        • 2.2.3.2.2. A belszótagi tőmagánhangzó-rövidülés (BTMR)
        • 2.2.3.2.3. A tőmagánhangzó-rövidülés összefoglalása
    • chevron_right2.2.4. A hosszúság fonológiai elemzései
      • 2.2.4.1. A tisztán minőségi megoldás
      • 2.2.4.2. A tisztán mennyiségi megoldás
      • 2.2.4.3. Ötvözött megoldások
      • 2.2.4.4. Az időzítési tengely
  • chevron_right2.3. A magánhangzó-harmónia
    • 2.3.1. Bevezetés
    • chevron_right2.3.2. Az elölségi harmónia
      • 2.3.2.1. A toldalékok harmóniabeli viselkedése
      • 2.3.2.2. A tövek harmóniája
      • □ IA. Egyszerű harmonikus tövek
      • □ IB. Komplex harmonikus tövek
      • □ IIA. Egyszerű semleges tövek
      • □ IIB. Komplex semleges tövek
      • 2.3.2.3. A semleges magánhangzók viselkedéséről
      • 2.3.2.4. Az elölségi harmónia autoszegmentális elemzése
    • 2.3.3. A kerekségi harmónia
    • chevron_right2.3.4. Újabb megoldások a harmónia leírásában
      • 2.3.4.1. Alulszabottság
      • 2.3.4.2. Egyértékű jegyek
  • chevron_right2.4. Magánhangzók kiesése és betoldása
    • chevron_right2.4.1. A kötőhangzók
      • 2.4.1.1. Mi indokolja a kötőhangzót?
      • 2.4.1.2. A nyitótövek
      • 2.4.1.3. A toldalékkezdő magánhangzók
      • 2.4.1.4. A toldalékok fajtái
    • 2.4.2. Az ingatag tőmagánhangzók
    • 2.4.3. Összefüggés a harmóniával
  • chevron_right2.5. Felszíni jelenségek
    • chevron_right2.5.1. Diftongus és hiátus
      • 2.5.1.1. Félmagánhangzók
      • 2.5.1.2. Hiátus és töltése
    • chevron_right2.5.2. Pótlónyúlás
      • 2.5.2.1. Likvidák előtti magánhangzóknál
      • 2.5.2.2. Nazálisok előtti magánhangzóknál
    • 2.5.3. A magánhangzók időtartamának felszíni ingadozása
  • 2.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right3. A mássalhangzók
  • chevron_right3.1. A mássalhangzókészlet elemei
    • chevron_right3.1.1. A mássalhangzó-hosszúság
      • chevron_right3.1.1.1. Hosszú mássalhangzók vagy gemináták?
        • Korlátok
        • Megkülönböztető képesség
        • Expresszív funkció
        • Szabad váltakozás
        • Formális meggondolások
      • chevron_right3.1.1.2. Degemináció
        • Mögöttes gemináták
        • Levezetett gemináták
        • Összegzés
    • chevron_right3.1.2. Zengőhangok (szonoránsok)
      • 3.1.2.1. Nazálisok
      • 3.1.2.2. A /j/ státuszáról
      • 3.1.2.3. Likvidák
    • chevron_right3.1.3. Zörejhangok (obstruensek)
      • 3.1.3.1. Zöngésségi hasonulás
      • 3.1.3.2. Zárhangok
      • chevron_right3.1.3.3. Affrikáták
        • 3.1.3.3.1. Hány (mögöttes) affrikáta van a magyarban?
        • 3.1.3.3.2. Adaffrikáció
      • chevron_right3.1.3.4. Réshangok
        • 3.1.3.4.1. A szibilánshasonulás
        • 3.1.3.4.2. A /h/ posztlexikális viselkedése
  • chevron_right3.2. A mássalhangzók ábrázolása
    • 3.2.1. Megkülönböztető jegyes elemzés
    • 3.2.2. Geometria és egyértékűség
  • chevron_right3.3. Mássalhangzószabályok
    • Ikeredés
    • Degemináció
    • Nazálisszabályok
    • Likvidaszabályok
    • Zöngésségi hasonulás
    • chevron_right3.3.1. Palatalizáció
      • 3.3.1.1. Az igék felszólító módú alakja
      • 3.3.1.2. Lexikális palatalizáció
      • 3.3.1.3. Felszíni palatalizáció
    • 3.3.2. Szibilánsszabályok
    • 3.3.3. v-szabályok
    • chevron_right3.3.4. h-szabályok
      • 3.3.4.1. Posztlexikálisak
      • 3.3.4.2. A lexikális h-törlés
  • 3.4. Összefoglalás
  • 3.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right4. A szótag
  • 4.0. Bevezetés
  • chevron_right4.1. A szótagkezdet
    • 4.1.1. A nem elágazó szótagkezdet
    • 4.1.2. Az elágazó szótagkezdet
    • 4.1.3. A /s/, /š/ kezdetű szótageleji mássalhangzó-kapcsolatok
    • 4.1.4. A szótageleji mássalhangzó-kapcsolatok fonológiai státusza
  • chevron_right4.2. A kóda
    • 4.2.1. A nem elágazó kóda
    • chevron_right4.2.2. Az összetett szótagvég
      • 4.2.2.1. Az elágazó kóda
      • chevron_right4.2.2.2. A toldást tartalmazó szótagvég
        • 4.2.2.2.1. Kételeműek
        • 4.2.2.2.2. Háromeleműek
        • 4.2.2.2.3. A gemináták
    • 4.2.3. Összefoglalás
  • chevron_right4.3. A szótagmag és a rím
    • 4.3.1. A szótagmag
    • chevron_right4.3.2. A rím
      • 4.3.2.1. A szótagsúly
      • 4.3.2.2. A minimális rím
      • 4.3.2.3. A maximális rím
  • 4.4. Szótagolási szabályok
  • chevron_right4.5. A szótagok fűzése
    • chevron_right4.5.1. Bevezetés
      • 4.5.1.1. A nem monomorfemikus kapcsolatok
      • 4.5.1.2. A szonoritási viszonyok
      • 4.5.1.3. A kettőnél több elemből álló intervokális mássalhangzó-kapcsolatok
      • 4.5.1.4. A „hátrányosság” és a szótagfűzési szabályok státusza
    • chevron_right4.5.2. Szótagfűzési feltételek
      • 4.5.2.1. Az antilabiális feltétel
      • 4.5.2.2. Az antifrikatíva feltétel
      • 4.5.2.3. Az antipalatális feltétel
      • 4.5.2.4. A /h/ viselkedése
      • 4.5.2.5. Elegyes illesztési feltételek
    • 4.5.3. Az illesztési feltételek viszonya a általános megszorításhoz
  • 4.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right5. A hangsúly
  • 5.0. A fejezet felépítése
  • chevron_right5.1. Hangsúlyos és hangsúlytalan szótag
    • 5.1.1. A hangsúly mibenléte és jelölése
    • 5.1.2. Hangsúlytalanság: „spontán csüggés” és „irtás”
    • 5.1.3. A hangsúly helye a szóban
    • 5.1.4. Szilárd és ingatag hangsúlyhelyzet
  • chevron_right5.2. A hangsúly fokozatai
    • 5.2.1. Sok vagy kevés fokozat van?
    • chevron_right5.2.2. A mellékhangsúly problémája
      • 5.2.2.1. Ritmikus hangsúlyozáskor
      • 5.2.2.2. Szóösszetételekben
      • 5.2.2.3. Kiirtott főhangsúly helyén
    • 5.2.3. Az erős hangsúly kérdése
  • chevron_right5.3. Mi határozza meg a hangsúlyt?
    • 5.3.1. Egyedi szóhangsúly-kijelölés?
    • 5.3.2. Szófajhangsúly?
    • 5.3.3. Mondatrészhangsúly?
    • 5.3.4. A „szerkezet” szerepe a hangsúly kijelölésében
    • 5.3.5. Összefoglalás
  • chevron_right5.4. Hangsúlyminták a magyarban I: spontán hangsúlyminták
    • 5.4.0. Spontán és nem-spontán hangsúly
    • chevron_right5.4.1. Névszói szerkezetek
      • 5.4.1.1. Összetett szavak és hasonló szerkezetek
      • chevron_right5.4.1.2. A névszói szerkezetek hangsúlyszabályai
        • 5.4.1.2.1. Általában
        • 5.4.1.2.2. Mértékegységi fej
        • 5.4.1.2.3. Anyagnévi jelző
        • 5.4.1.2.4. Személyes névmási fej
        • 5.4.1.2.5. maga- tövű névmások
        • 5.4.1.2.6. Vonatkozó névmások
        • 5.4.1.2.7. Névszókat módosító szavak
      • 5.4.1.3. Tartalmas és nem-tartalmas módosítók
      • chevron_right5.4.1.4. Tulajdonneves szerkezetek
        • 5.4.1.4.1. Általában
        • 5.4.1.4.2. A tulajdonnév után álló azonosítók és megszorítók
        • 5.4.1.4.3. A tulajdonnév előtt/után állók
        • 5.4.1.4.4. A tulajdonnév előtt állók
      • 5.4.1.5. Névelők
      • 5.4.1.6. Mutató névmások
      • 5.4.1.7. Névutók
      • 5.4.1.8. Az -s, -ú, -i képzős szerkezetek
    • chevron_right5.4.2. Igei szerkezetek
      • chevron_right5.4.2.1. Az igei szerkezetek hangsúlyszabályai
        • 5.4.2.1.1. A főszabály. Az igevivő
        • 5.4.2.1.2. Az igemódosítók
        • 5.4.2.1.3. Topik és komment
        • 5.4.2.1.4. A kommentelőzmények
        • 5.4.2.1.5. Példák a főszabály működésére
        • 5.4.2.1.6. Elszakított igető
        • 5.4.2.1.7. Igető a komment elején
      • 5.4.2.2. A segédigék
      • 5.4.2.3. Igeneves szerkezetek
      • chevron_right5.4.2.4. Hátravetett igemódosító
        • 5.4.2.4.1. Valódi és ál-igemódosítók
        • 5.4.2.4.2. A közrefogottság mint ritmikai helyzet
      • 5.4.2.5. Kötőszavak
    • chevron_right5.4.3. További szerkezetek
      • 5.4.3.1. Határozói szerkezetek
      • 5.4.3.2. Az ilyen és így-félék hangsúlya
      • 5.4.3.3. A vala- kezdetű névmások
      • 5.4.3.4. Az ugyan- kezdetű névmások
    • 5.4.4. Összefoglalás
  • chevron_right5.5. Hangsúlyminták a magyarban II: felülkerekedő hangsúlyminták
    • 5.5.1. A ragozott ige tagadása
    • chevron_right5.5.2. Topik/fókusz hangsúlyminták
      • chevron_right5.5.2.1. A fókusz a fókuszos mondatban
        • 5.5.2.1.1. Ellentétezés
        • 5.5.2.1.2. Nyomatékosítás
        • 5.5.2.1.3. Egzisztenciális nyomatékosítás
        • 5.5.2.1.4. Rész-összetevők szembeállítása
      • 5.5.2.2. Megszorító értelmű jelző
      • chevron_right5.5.2.3. A fókuszos mondat fókuszon kívüli része
        • 5.5.2.3.1. A kontrasztív topik
        • 5.5.2.3.2. Az is-es összetevő
      • 5.5.2.4. Fókuszmódosítók
    • 5.5.3. Beszúrások, közbevetések
    • 5.5.4. Sajátos majd+igekötő hangsúly
    • 5.5.5. Mesélő hangsúly
    • chevron_right5.5.6. Mechanikus hangsúlyminták
      • 5.5.6.1. Ritmikus hangsúly
      • 5.5.6.2. Visszacsúszott ellentétező hangsúly
    • 5.5.7. Összefoglalás
  • 5.6. Szakirodalmi áttekintés
• chevron_right6. A hanglejtés
  • 6.0. Bevezetés
  • chevron_right6.1. Általános kérdések
    • chevron_right6.1.1. A prozodikus eszközök és az intonáció
      • 6.1.1.2.
      • 6.1.1.3.
    • 6.1.2. A prozodémák
  • chevron_right6.2. A magyar prozodémák – kontúrelemző fonológiai keretben
    • 6.2.1. Az intonáció kontúrelemző fonológiai felfogása
    • 6.2.2. A szünetprozodémák
    • chevron_right6.2.3. A dallamprozodémák
      • 6.2.3.1.
      • 6.2.3.2.
      • 6.2.3.3.
      • 6.2.3.4.
      • 6.2.3.5.
      • 6.2.3.6.
      • 6.2.3.7.
      • 6.2.3.8.
    • 6.2.4. A hangsúlyprozodémák
    • chevron_right6.2.5. A gátprozodémák
      • 6.2.5.1.
      • 6.2.5.2.
    • 6.2.6. A magyar prozodémák taxonomikus listája
    • 6.2.7. Részlet egy intonációs átiratból
  • chevron_right6.3. A magyar beszéddallamok – autoszegmentális fonológiai megközelítésben
    • chevron_right6.3.1. Az intonáció autoszegmentális fonológiai vizsgálata
      • 6.3.1.1.
      • 6.3.1.2.
    • 6.3.2. Szabályok és ábrázolások
    • 6.3.3. Az alapmelódiák
    • chevron_right6.3.4. A képzett melódiák
      • 6.3.4.1.
      • 6.3.4.2.
      • 6.3.4.3.
    • chevron_right6.3.5. A társítási konvenciók
      • 6.3.5.1.
      • 6.3.5.2.
    • 6.3.6. Megvalósítási mozgástér
  • chevron_right6.4. A magyar mondat dallami tagolása
    • 6.4.1. A magyar mondat
    • chevron_right6.4.2. A dallamhordozó tömbök
      • 6.4.2.1.
      • 6.4.2.2.
      • 6.4.2.3.
    • chevron_right6.4.3. Az ikertömbök
      • 6.4.3.1.
      • 6.4.3.2.
    • 6.4.4. A váltótömbök
    • chevron_right6.4.5. A nyitott váltótömbök dallama α-típusú uralkodó dallam előtt
      • 6.4.5.1.
      • 6.4.5.2.
      • 6.4.5.3.
      • 6.4.5.4.
      • 6.4.5.5.
    • 6.4.6. A nyitott váltótömbök dallama egyéb uralkodó dallamok előtt
    • 6.4.7. A váltótömbként és ikertömbként egyaránt megvalósítható mondatrészletek
    • 6.4.8. Az utólag csatolt mondatrészletek
    • 6.4.9. A szabad dallamválasztás
  • chevron_right6.5. Szakirodalmi hivatkozások és megjegyzések
    • (i) Az intonáció és a prozodikus eszközök általános kérdéseivel kapcsolatban
    • (ii) A magyar intonáció kontúrelemző felfogású leírásával kapcsolatban
    • (iii) A magyar intonáció autoszegmentális elemzésével kapcsolatban
    • (iv) A magyar mondat dallami tagolásával kapcsolatban
• chevron_right7. Túl a gondozott beszéden
  • 7.1. Bevezetés
  • 7.2. A fonológiai megközelítés: gyorsbeszéd-folyamatok
  • chevron_right7.3. Törlések
    • 7.3.1. Magánhangzótörlések
    • 7.3.2. Mássalhangzótörlések
  • chevron_right7.4. Hasonulások
    • 7.4.1. Nazálishasonulás
    • 7.4.2. Szibilánshasonulás
    • 7.4.3. Az intervokális mássalhangzó-kapcsolatok teljes hasonulása
  • chevron_right7.5. Redukciók
    • 7.5.1. Magánhangzó-rövidülés
    • 7.5.2. Degemináció (= mássalhangzó-rövidülés)
    • 7.5.3. Egyéb gyengülési folyamatok
  • 7.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right8. A fonetikai háttér
  • 8.1. A fonetika mint tudományos diszciplína
  • chevron_right8.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
    • chevron_right8.2.1. A beszédképzés mechanizmusa
      • chevron_right8.2.1.1. A beszédszervek
        • 8.2.1.1.1. A tüdő
        • 8.2.1.1.2. A gégefő
        • chevron_right8.2.1.1.3. A toldalékcső (gége feletti, szupraglottális üregek)
          • 8.2.1.1.3.1. A toldalékcső felépítése
          • 8.2.1.1.3.2. A toldalékcső szerepe a hangképzésben
          • 8.2.1.1.3.3. A toldalékcsőben keletkező hangzók szerkezete
    • chevron_right8.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
      • chevron_right8.2.2.1. Zenei hang
        • 8.2.2.1.1. A formánsok
      • 8.2.2.2. Zörejhang
      • 8.2.2.3. A beszédhangok színképe
    • chevron_right8.2.3. A beszédészlelés mechanizmusa
      • 8.2.3.1. A hallás
      • 8.2.3.2. Az azonosítás
      • 8.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők
  • chevron_right8.3. A magyar beszédhangok állománya
    • chevron_right8.3.1. A magánhangzók (vokálisok: V)
      • 8.3.1.1. Artikulációs jellemzés
      • 8.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
    • chevron_right8.3.2. A mássalhangzók (konszonánsok: C)
      • 8.3.2.1. Artikulációs jellemzés
      • 8.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
    • 8.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
  • chevron_right8.4. A beszédlánc fonetikai jelenségei
    • chevron_right8.4.1. A jólformált hangsor fonetikai feltételei
      • chevron_right8.4.1.1. A gazdaságossági elv
        • 8.4.1.1.1. A gazdaságossági elv a képzésben és az észlelésben
        • 8.4.1.1.2. A gazdaságossági elv érvényesülése
    • chevron_right8.4.2. Simító és erősítő folyamatok fonetikai vetülete
      • 8.4.2.1. A koartikuláció lehetőségei
      • 8.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői
      • 8.4.2.3. A rövidülések és nyúlások fonetikai magyarázata
      • 8.4.2.4. Hangkivetés és hangbetoldás
      • 8.4.2.5. Távhasonulás és metatézis
  • chevron_right8.5. Szupraszegmentális hangjelenségek avagy a beszéd prozódiai elemei
    • 8.5.1. Rezgéssszám, hangmagasság, hanglejtés
    • 8.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
    • 8.5.3. Időtartam és beszédsebesség
    • 8.5.4. A szünet és a szünethordozók
    • 8.5.5. Ami kimaradt
  • chevron_right8.6. Szakirodalmi hivatkozások
    • 8.1. A fonetika mint tudományos diszciplína
    • 8.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
    • 8.3. A magyar beszédhangok állománya
    • 8.4. A beszédlánc fonetikai jelenségei
    • 8.5. Szupraszegmentális hangjelenségek
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//