Strukturális magyar nyelvtan 2.
Fonológia
Adaffrikáció
(23) |
kötelező |
fakultatív | ||||
a. | /t/ + /s/ | → | [ts:] |
metszet, jutsz | két szelet | |
/d/ + /z/ |
→ |
[dz:] | madzag, edz |
vedd zokon | ||
/t/ + /š/ |
→ |
[č:] |
kétség, fűts | öt sor | ||
/d/ + /ž/ |
→ |
[ǰ:] |
hodzsa, bridzs (?) | vad zsivány | ||
b. | /t/ + /ts/ | → | [ts:] |
hat cica | – | |
/t/ + /č/ |
→ |
[č:] |
kalapot cserél | – | ||
/d/ + /ǰ/ |
→ |
[ǰ:] |
marad dzsem | – | ||
c. | /ts/ + /s/ | → |
[ts:] | – | nyolcszög | |
/č/ + /š/ |
→ |
[č:] |
– |
kovácssegéd | ||
/ǰ/ + /ž/ |
→ |
[ǰ:] |
– |
bridzs-zseni | ||
d. | /d/ + /s/ | → | [ts:] |
ötödször |
rádszóltak | |
/t/ + /z/ |
→ |
[dz:] | – | pótzokni | ||
/d/ + /š/ |
→ |
[č:] |
fáradság |
neked soha | ||
/t/ + /ž/ |
→ |
[ǰ:] |
– |
két zseb | ||
/ts/ + /z/ | → | [dz:] |
– |
Rácz Zoltán | ||
/č/ + /ž/ |
→ |
[ǰ:] |
– |
Takács Zsolt | ||
e. | /ts/ + /š/ | → |
[č:] |
– |
polcsor | |
/č/ + /s/ |
→ |
[ts:] | – | csúcsszerv | ||
/ts/ + /ž/ | → | [ǰ:] | – | malaczsír | ||
/č/ + /z/ |
→ |
[dz:] | – | Kovács Zoltán | ||
f. | /ty/ + /s/ | → |
[tyts] |
→ [ts:] | füttyszó | |
/dy/ + /z/ | → | [dydz] | → [dz:] |
nagy zongora | ||
/ty/ + /š/ | → | [tyč] |
→ [č:] |
korty sör | ||
/dy/ + /ž/ | → | [dyǰ] |
→ [ǰ:] |
úgy zsibong | ||
g. | /dy/ + /s/ |
→ |
[tyts] |
→ [ts:] | négyszer | |
/ty/ + /z/ | → | [dydz] | → [dz:] |
füttyzápor | ||
/dy/ + /š/ | → | [tyč] |
→ [č:] |
nagyságos | ||
/ty/ + /ž/ | → | [dyǰ] |
→ [ǰ:] |
pontyzsír | ||
h. | /dy/ + /ts/ | → | [tyts] | → [ts:] |
nagy cézár | |
/dy/ + /č/ | → | [tyč] |
→ [č:] |
hegycsúcs | ||
/dy/ + /ǰ/ | → | [dyǰ] |
→ [ǰ:] |
egy dzsóker |
Tartalomjegyzék
- STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 2. KÖTET – FONOLÓGIA
- Impresszum
- Előszó
- Jelek és rövidítések
- 1. A fonológia ma
- 2. A magánhangzók
- 2.1. Bevezetés a magánhangzókhoz
- 2.2. A magánhangzók hosszúsága
- 2.3. A magánhangzó-harmónia
- 2.3.1. Bevezetés
- 2.3.2. Az elölségi harmónia
- 2.3.2.1. A toldalékok harmóniabeli viselkedése
- 2.3.2.2. A tövek harmóniája
- □ IA. Egyszerű harmonikus tövek
- □ IB. Komplex harmonikus tövek
- □ IIA. Egyszerű semleges tövek
- □ IIB. Komplex semleges tövek
- 2.3.2.3. A semleges magánhangzók viselkedéséről
- 2.3.2.4. Az elölségi harmónia autoszegmentális elemzése
- 2.3.2.1. A toldalékok harmóniabeli viselkedése
- 2.3.3. A kerekségi harmónia
- 2.3.4. Újabb megoldások a harmónia leírásában
- 2.3.1. Bevezetés
- 2.4. Magánhangzók kiesése és betoldása
- 2.5. Felszíni jelenségek
- 2.6. Szakirodalmi hivatkozások
- 3. A mássalhangzók
- 3.1. A mássalhangzókészlet elemei
- 3.2. A mássalhangzók ábrázolása
- 3.3. Mássalhangzószabályok
- 3.4. Összefoglalás
- 3.5. Szakirodalmi hivatkozások
- 4. A szótag
- 5. A hangsúly
- 5.0. A fejezet felépítése
- 5.1. Hangsúlyos és hangsúlytalan szótag
- 5.2. A hangsúly fokozatai
- 5.3. Mi határozza meg a hangsúlyt?
- 5.4. Hangsúlyminták a magyarban I: spontán hangsúlyminták
- 5.4.0. Spontán és nem-spontán hangsúly
- 5.4.1. Névszói szerkezetek
- 5.4.2. Igei szerkezetek
- 5.4.3. További szerkezetek
- 5.4.4. Összefoglalás
- 5.4.0. Spontán és nem-spontán hangsúly
- 5.5. Hangsúlyminták a magyarban II: felülkerekedő hangsúlyminták
- 5.5.1. A ragozott ige tagadása
- 5.5.2. Topik/fókusz hangsúlyminták
- 5.5.3. Beszúrások, közbevetések
- 5.5.4. Sajátos majd+igekötő hangsúly
- 5.5.5. Mesélő hangsúly
- 5.5.6. Mechanikus hangsúlyminták
- 5.5.7. Összefoglalás
- 5.5.1. A ragozott ige tagadása
- 5.6. Szakirodalmi áttekintés
- 5.0. A fejezet felépítése
- 6. A hanglejtés
- 6.0. Bevezetés
- 6.1. Általános kérdések
- 6.2. A magyar prozodémák – kontúrelemző fonológiai keretben
- 6.3. A magyar beszéddallamok – autoszegmentális fonológiai megközelítésben
- 6.4. A magyar mondat dallami tagolása
- 6.4.1. A magyar mondat
- 6.4.2. A dallamhordozó tömbök
- 6.4.3. Az ikertömbök
- 6.4.4. A váltótömbök
- 6.4.5. A nyitott váltótömbök dallama α-típusú uralkodó dallam előtt
- 6.4.6. A nyitott váltótömbök dallama egyéb uralkodó dallamok előtt
- 6.4.7. A váltótömbként és ikertömbként egyaránt megvalósítható mondatrészletek
- 6.4.8. Az utólag csatolt mondatrészletek
- 6.4.9. A szabad dallamválasztás
- 6.4.1. A magyar mondat
- 6.5. Szakirodalmi hivatkozások és megjegyzések
- 6.0. Bevezetés
- 7. Túl a gondozott beszéden
- 8. A fonetikai háttér
- 8.1. A fonetika mint tudományos diszciplína
- 8.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
- 8.3. A magyar beszédhangok állománya
- 8.4. A beszédlánc fonetikai jelenségei
- 8.5. Szupraszegmentális hangjelenségek avagy a beszéd prozódiai elemei
- 8.6. Szakirodalmi hivatkozások
- 8.1. A fonetika mint tudományos diszciplína
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 803 3
A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.
A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero