Szarka László (szerk.)

A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918

Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságban


Drótosok

A felső-magyarországi szlovák drótosok kezdetben a sérült cserépedények javításával foglalkoztak. A széttört darabokat a heftelésnek nevezett módszerrel, dróttal összeerősítve tették ismét használhatóvá. Ragasztóanyagként használták a liszt és víz keverékéből készült csirizt. A legelterjedtebb munkájuk a megrepedt cserépedények hálószerű bedrótozása volt, de a háziasszonyok gyakran előre is védőhálót fonattak a kedvesnek vagy fontosnak tartott edényekre. A kilyukadt cserépedényeket dróttal vagy szegeccsel összefogott két lemezfolttal javították. A 19. század közepétől az agyagedényeket kezdték felváltani a horganyzott és zománcozott fémedények (fazekak, bögrék, fedők), amelyeket ugyanilyen módszerrel foltoztak be, flekkelték. A változás következtében a drótosok fokozatosan átálltak a bádogosmunkára, de továbbra is drótosoknak hívták magukat, és a lakosság is így nevezte őket. A bádog mellett még a két világháború között is hordtak magukkal drótot, s ha szükséges volt, be is drótozták az edényeket. Amíg csak drótozással foglalkoztak, a kevés szerszám (csípőfogó, kalapács, ár) elfért egy bőrtarisznyában (torba), a dróttekercset pedig vállra vetve vagy kézben szállították. A trencséni és szepesi drótosok az edényjavításon túl apróbb használati tárgyakat (egérfogó, pipaszurkáló, drótkosárka, vasalótartó, fogas, szappantartó, habverő, szájkosár az állatoknak) is készítettek a magukkal vitt drótból, és vándorlásaik során értékesítették őket. (7., 8., 9. kép.) Az eladásra készített darabokat a mellükön átakasztott kötőféken szállították. Készítményeik díszítő elemeit a szlovák népművészetből, a hímzések és fafaragások motívumaiból merítették.178 A fémedények foltozásához és fenekeléséhez szükséges lemezt nehezebb szállítani, nem fér el egy tarisznyában. Ekkor terjedt el a hátra vehető szerszámos láda, aminek a neve Trencsén és Szepes megyében krošňa, drotárska krošňa, de hívták klomfának is.179 A zempléni hutákban a krošeňka, krošenka a legelterjedtebb neve, de emlékeznek a klomfa és branka elnevezésre is.180 A krosnyáknak volt egy lemeztartó részük és szerszámtartó dobozuk, ahol a sokféle kalapácsot, fogót, reszelőt, vésőt, szegeket tartották.181 (10. kép.)

A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 079 3

A mai kelet-közép-európai nemzeti társadalmak történeti fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a „hosszú 19. század" nemzetépítő nacionalizmusai, melyek fokozatosan átalakították a Baltikumtól az Adriáig nyúló soknemzetiségű „köztes" régiót. A magyarországi nemzetiségi elitek a modern polgári nemzetté válás alternatívája mellett tették le voksukat. A korszak többi nem magyar mozgalmához hasonlóan a 2-2,5 milliós szlovák nemzetiség társadalmának képviselői is az egységes szlovák irodalmi nyelv megteremtésének, az autonóm nemzeti tér kijelölésének és a soknyelvű Magyarországon belüli nemzeti egyenjogúság megteremtésének igényével léptek fel. A 19. századi modern szlovák nemzetépítő nacionalizmust ugyanakkor számos eredeti sajátosság jellemezte. Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei legújabb kötetének tanulmányai ennek a magyarországi politikai, társadalmi kontextusát vizsgálják, s a közös történelem kulcsfontosságú elágazódásának elemzéséhez, értelmezéséhez és értékeléséhez nyújtanak támpontokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szarka-a-modern-szlovak-nacionalizmus-evszazada-1780-1918//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave