Fenyő István

Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830


Alkata, gondolkodói formátuma

A kritika műfajának meggyökereztetésére tett erőfeszítések értéke akkor világosodik meg előttünk, ha e folyamatot szélesebb értelemben mérlegeljük. Annak a kritikai gondolkodásmódnak részeként, amely a liberális reformeszmék hazai terjedésével az irodalom (s természetesen a társadalom) jelenségeit illetően a húszas években kezdett kialakulni. Ez utóbbiért pedig senki sem tett többet Kölcsey Ferencnél. Épp e szinte minden elméleti igényű megnyilatkozásában érezhető kritikai indíttatás, újat kezdeményező-úttörő elvszerűség emeli őt irodalomteoretikus gondolkodásunk egyik legkimagaslóbb, össznemzeti kihatású alakjává. Amint azt a kortárs és barát Szemere Pál találóan meg is állapította: „… Minden munkáidon bizonyos honiság, nemzeti háziság (Hausslichkeit) látszik és érzik” — írta 1833. március 14-én himnuszunk költőjének, pár nappal később pedig így nyilatkozott: „… Te, édes jó Ferim, a publikum előtt legkitetszőbben tűntél fel eddig mint kritikus. Nem ezt kellene-e biográfiádban mindenekfelett kifejteni?”343Nemzeti karakter és kritikaiság: Kölcsey irodalomelméleti munkásságának e kettős elvi pólusa indokolja, hogy ilyen irányú tevékenységét külön fejezetben elemezzük.

Az irodalom respublikájáért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 898 9

Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave