Király Lilla

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése


Az egyezségi kísérletre idézés

Az 1952. évi Pp.-ben még megtaláljuk az egyezségi kísérletre idézés,540 mint perelhárító nemperes eljárás szabályait, ami az új Pp.-ből már kimaradt. A jogalkotó célja a szabályozásnak az 1952. évi Pp.-be – 1957-ben – történt beiktatásával az volt, hogy a felek a bíróság előtt önkéntessen megjelenve, jogvitájukat a bíróság által jóváhagyott – ezért ítélet hatályú – egyezséggel541 rendezzék, a jóval hosszadalmasabb peres út igénybevétele helyett. A jogalkotó céljai között szerepelt továbbá a költségtakarékossági szempontok fokozott érvényre juttatása, valamint a bíróságok munkaterhének csökkentése is. A rendelkezés az évek során nem tett szert említésre méltó gyakorlati jelentőségre, ami azzal magyarázható, hogy Magyarországon a bíróság előtti igényérvényesítés előtt az egyezségkötési hajlandóság tipikusan alacsony, és növekvő tendenciát majd csak később, általában a perben kialakult bizonyítási pozíciók és ennek ismeretében a per kimenetelének körvonalazódó kilátásai ismeretében mutat.

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave