Király Lilla

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése


A perkoncentráció alapelvi jellege (Pp. 3. §)

A perindítás a polgári peres eljárásban a felperesen múlik (rendelkezési elv) és a bíróság csupán a felperesi kérelemben megfogalmazott anyagi jogi igényről határoz (kérelemhez kötöttség elve), mely igényhez kapcsolódó bizonyításfelvétel során a bíróság a felperes vagy az alperes által benyújtott vagy indítványozott bizonyítási eszközöket alkalmazza (tárgyalási elv),693 szabadon felhasználva a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amelyet a tényállás megállapítására alkalmasnak tart (a tényállás szabad megállapításának elve). Ezekkel az eljárásjogi szabályokkal keretezve a cél az anyagi jogi igényről történő döntés, mivel a polgári per egy olyan eljárás, amelyben a bíróság az általa hozott ítélet útján (felperesi oldalról nézve), a keresetnek helyt adás esetén jogot érvényesít, az alaptalan kereset esetében (alperesi oldalról nézve) jogvédelmet nyújt, mindezt a felekre háruló perviteli eljárási cselekményeik határidőben történő elvégzésére vonatkozó szabályok keretei között.694

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave