Tartalomjegyzék

• Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb? Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése
• Impresszum
• chevron_rightBevezetés
  • 1. Közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasz
  • 2. Az osztott perszerkezet (főtárgyalási modell)
  • 3. A rendes és rendkívüli perorvoslatok
• chevron_rightElső rész
  • chevron_rightI. fejezet: Az új magyar polgári perrendtartás megszületése és legújabb szabályai (kodifikáció vagy reform?)
    • 1. Az új Pp. jogtörténeti előzményei
    • 2. Az új Pp. kodifikációja
    • chevron_right3. Az európai eljárásjogi kodifikációk, reformok és az új Pp. kapcsolata
      • 3.1. Az állami igazságszolgáltatás és a bírósági vagy a bíróságon kívüli közvetítői eljárás (mediáció) kapcsolata
      • 3.2. Az osztott perszerkezet (fő tárgyalási modell)
      • 3.3. A perfelvételi szakasz
      • 3.4. Az érdemi tárgyalási szakasz
      • 3.5. A jogorvoslatok
• chevron_rightMásodik rész
  • chevron_rightII. fejezet. Jogszabályi közelítések a kontinentális és az angolszász jogrendszerek között a percél és a perelőkészítés vonatkozásában (A közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítéshez kapcsolódó beadványok)
    • 1. Az igazság és az igazságszolgáltatás közötti kapcsolat
    • 2. Az angolszász modell
    • 3. Az új magyar Polgári Perrendtartás perelőkészítéssel kapcsolatos szabályrendszerére hatással bíró német és osztrák polgári eljárásjogi kódexek
    • chevron_right4. A közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül
      • 4.1. Történeti előzmények
      • 4.2. Bírósági (kötelező és választható) közvetítői eljárás Magyarországon
    • chevron_right5. Intézkedések a tárgyalás kitűzése előtt, valamint az eljárás során
      • 5.1. Az előzetes bizonyítás
      • 5.2. Az egyezségi kísérletre idézés
      • 5.3. Az ideiglenes intézkedés
    • 6. A keresetlevél kötelező tartalmi elemei és mellékletei
    • 7. Egy helyét kereső jogintézmény: a bírósági panasznap
  • chevron_rightIII. fejezet. Az alapelvek, az általános rendelkezések, az elsőfokú eljárás és a perorvoslatok szabályai az új magyar polgári perrendtartásban
    • 1. A magyar Pp. alapelveinek kapcsolata az igazság kiderítésével (történeti elemzés)
    • chevron_right2. Az új Pp. rendszere és alapelvei
      • 2.1. A rendelkezési elv
      • 2.2. A perkoncentráció alapelvi jellege (Pp. 3. §)
      • 2.3. A felek eljárástámogatási (per-előbbreviteli), igazmondási kötelezettsége és a jóhiszeműség elve (Pp. 4–5. §)
      • 2.4. A bíróság közrehatási tevékenysége (anyagi pervezetés)
    • chevron_right3. A tárgyalás (előkészítésének) jelentősége
      • 3.1. Az osztott perszerkezet: perfelvétel és érdemi tárgyalás
    • chevron_right4. A járásbírósági és törvényszéki per (kötelező jogi képviselet és a kivételek)
      • 4.1. A négyszintű bírósági szervezetrendszer
      • 4.2. Az elsőfokú hatáskör és illetékesség lényeges változásai az új Pp.-ben
      • 4.3. Változások a per alanyai körében
      • 4.4. A perbeli képviseletre vonatkozó új szabályok
      • 4.5. Jogi képviselővel vagy anélkül?
      • 4.6. Az elektronikus kapcsolattartás a felekkel, képviselőikkel és a per egyéb résztvevőivel
    • chevron_right5. A jogorvoslati rendszer
      • 5.1. A fellebbezés
      • 5.2. A perújítás
      • 5.3. A felülvizsgálat
      • 5.4. Az alkotmányjogi panasz
    • chevron_right6. A perrel kapcsolatosan felmerülő költségek
      • 6.1. Költségek előlegeztetése
      • 6.2. Költségek viselése
      • 6.3. Költségkedvezmények
      • 6.4. A perköltség alakulása a házassági bontóperben
  • chevron_rightIV. fejezet. A bizonyítási eljárás jellegzetességei az új magyar polgári perrendtartásban és a határon átnyúló jogvitákban
    • 1. A bizonyítási eljárás és a per céljának jogtörténeti vizsgálata
    • 2. A tényállás megállapítása a szabad és a kötött bizonyítási rendszer keretében
    • 3. A tényállás szabad megállapításának elve
    • chevron_right4. A felek tényállítási autonómiájától (tárgyalási elvtől) a bíróság ténymegállapítási monopóliumának módszerén át (bíróság mérlegelési tevékenysége) az érdemi döntés meghozataláig
      • 4.1. Az 1952. évi Pp. és az új Pp. – összehasonlító – szabályozása
      • 4.2. Empirikus kutatások a bírói mérlegelés tárgykörében
    • chevron_right5. Az első- és másodfokú eljárás, a felülvizsgálati és perújítási eljárás bizonyításfelvételével kapcsolatos szabályai az új Pp.-ben
      • 5.1. Az elsőfokú eljárásban alkalmazandó szabályok
      • 5.2. Az első- és másodfokú eljárásban is alkalmazható szabályok
      • 5.3. Bizonyítás a másodfokú eljárásban
      • 5.4. Bizonyítás a perújítási eljárásban
      • 5.5. Bizonyítás a felülvizsgálati eljárásban
      • 5.6. A bizonyítás módjaira és a bizonyítási eszközökre vonatkozó szabályok az első- és másodfokú eljárásban az új Pp.-ben
      • 5.7. A bizonyítás lezárása és a tárgyalás berekesztése
      • 5.8. Empirikus vizsgálat a bizonyítási folyamatról
    • chevron_right6. A bizonyításfelvételhez kapcsolódó szabályok az új Pp.-ben és a határon átnyúló polgári jogvitákban az európai és a nemzetközi magánjogi szabályozás keretében
      • 6.1. A bizonyításfelvétel különös szabályai az új Pp.-ben
      • 6.2. A bizonyítás tárgyaláson kívüli lefolytatásának egyéb módja (az előzetes bizonyítás)
      • 6.3. Bizonyítás külföldön
• chevron_rightHarmadik rész
  • chevron_rightV. fejezet. A magyar jogalkotó, az EU bírósága és a jogelmélet eszközei a bírói jogalkalmazás támogatására
    • chevron_right1. A bírói függetlenség, pártatlanság és a nyilvános döntéshozatal biztosítása Magyarországon
      • 1.1. A bírói függetlenség
      • 1.2. A tisztességes eljáráshoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog
    • 2. Az Európai Unió Bírósága ítélkezésének hatása a magyar (tagállami) jogalkalmazásra
    • chevron_right3. A jogelmélet és a joggyakorlat összefüggései (a keresetjog-elméletek érvényesülése a joggyakorlatban)
      • 3.1. Az egyes keresetjog-elméletek
      • 3.2. A keresetjog-elméletek érvényesülése a joggyakorlatban
• chevron_rightBefejezés
  • chevron_rightMelléklet
    • I. Jegyzőkönyv az elsőfokú polgári peres eljárás perfelvételi tárgyalásához (törvényszéki hatáskör)
    • II. Jegyzőkönyv az elsőfokú polgári peres eljárás érdemi tárgyalásához (törvényszéki hatáskör)
  • chevron_rightFelhasznált jogszabályok és szakirodalom
    • Rövidítések:
    • Felhasznált magyar jogszabályok
    • Felhasznált nemzetközi szerződések és EK/EU jogszabályok
    • Magyar nyelvű felhasznált szakirodalom
    • Egyéb dokumentumok:
    • Internetes források
    • Az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának eseti döntései
    • A magyar Alkotmánybíróság döntései
    • A Kúria és más magyar bíróságok döntései

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//