Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?
Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése
Felhasznált magyar jogszabályok
- 1868. évi magyar polgári törvénykezési rendtartás
- 1893. évi XVIII. törvénycikk a sommás eljárásról
- 1896. évi XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról
- 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról
- 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
- 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás
- 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról (díjrendelet)
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
- 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
- 1994. évi LXXI. törvény a választottbíróságról
- 1995. évi XXXIII. törvény a szabadalmi perekben a találmányok szabadalmi oltalmáról
- 1997. évi XI. törvény a védjegyperekben a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról
- 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
- 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
- 2001. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
- 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
- 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól
- 18/2016. (VIII. 30.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól
- 1147/2002. (IX. 4.) Korm. határozat egyes polgári jogi igazságügyi együttműködési tárgyú európai közösségi jogszabályok végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről
- 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról
- 2004. évi I. törvény a sportról
- 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
- 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről
- 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői testületekről
- 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről
- 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
- 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről
- 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról
- 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről
- 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
- 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
- 2012. évi CXVII. törvény a bírósági közvetítői eljárás bevezetéséről
- OBH elnöke 21/2012. (X. 17.) utasítása a bírósági közvetítéssel kapcsolatos szabályzatáról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról
- 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozata az Alkotmánybíróság ügyrendjéről
- 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról
- 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
- 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
- 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról
- 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
- 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
- 2017. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
- 2017. évi CXXXVI. törvény az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
- 393/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
- 480/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról
Tartalomjegyzék
- Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb? Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése
- Impresszum
- Bevezetés
- Első rész
- Második rész
- II. fejezet. Jogszabályi közelítések a kontinentális és az angolszász jogrendszerek között a percél és a perelőkészítés vonatkozásában (A közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítéshez kapcsolódó beadványok)
- 1. Az igazság és az igazságszolgáltatás közötti kapcsolat
- 2. Az angolszász modell
- 3. Az új magyar Polgári Perrendtartás perelőkészítéssel kapcsolatos szabályrendszerére hatással bíró német és osztrák polgári eljárásjogi kódexek
- 4. A közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül
- 5. Intézkedések a tárgyalás kitűzése előtt, valamint az eljárás során
- 6. A keresetlevél kötelező tartalmi elemei és mellékletei
- 7. Egy helyét kereső jogintézmény: a bírósági panasznap
- 1. Az igazság és az igazságszolgáltatás közötti kapcsolat
- III. fejezet. Az alapelvek, az általános rendelkezések, az elsőfokú eljárás és a perorvoslatok szabályai az új magyar polgári perrendtartásban
- 1. A magyar Pp. alapelveinek kapcsolata az igazság kiderítésével (történeti elemzés)
- 2. Az új Pp. rendszere és alapelvei
- 3. A tárgyalás (előkészítésének) jelentősége
- 4. A járásbírósági és törvényszéki per (kötelező jogi képviselet és a kivételek)
- 4.1. A négyszintű bírósági szervezetrendszer
- 4.2. Az elsőfokú hatáskör és illetékesség lényeges változásai az új Pp.-ben
- 4.3. Változások a per alanyai körében
- 4.4. A perbeli képviseletre vonatkozó új szabályok
- 4.5. Jogi képviselővel vagy anélkül?
- 4.6. Az elektronikus kapcsolattartás a felekkel, képviselőikkel és a per egyéb résztvevőivel
- 4.1. A négyszintű bírósági szervezetrendszer
- 5. A jogorvoslati rendszer
- 6. A perrel kapcsolatosan felmerülő költségek
- 1. A magyar Pp. alapelveinek kapcsolata az igazság kiderítésével (történeti elemzés)
- IV. fejezet. A bizonyítási eljárás jellegzetességei az új magyar polgári perrendtartásban és a határon átnyúló jogvitákban
- 1. A bizonyítási eljárás és a per céljának jogtörténeti vizsgálata
- 2. A tényállás megállapítása a szabad és a kötött bizonyítási rendszer keretében
- 3. A tényállás szabad megállapításának elve
- 4. A felek tényállítási autonómiájától (tárgyalási elvtől) a bíróság ténymegállapítási monopóliumának módszerén át (bíróság mérlegelési tevékenysége) az érdemi döntés meghozataláig
- 5. Az első- és másodfokú eljárás, a felülvizsgálati és perújítási eljárás bizonyításfelvételével kapcsolatos szabályai az új Pp.-ben
- 5.1. Az elsőfokú eljárásban alkalmazandó szabályok
- 5.2. Az első- és másodfokú eljárásban is alkalmazható szabályok
- 5.3. Bizonyítás a másodfokú eljárásban
- 5.4. Bizonyítás a perújítási eljárásban
- 5.5. Bizonyítás a felülvizsgálati eljárásban
- 5.6. A bizonyítás módjaira és a bizonyítási eszközökre vonatkozó szabályok az első- és másodfokú eljárásban az új Pp.-ben
- 5.7. A bizonyítás lezárása és a tárgyalás berekesztése
- 5.8. Empirikus vizsgálat a bizonyítási folyamatról
- 5.1. Az elsőfokú eljárásban alkalmazandó szabályok
- 6. A bizonyításfelvételhez kapcsolódó szabályok az új Pp.-ben és a határon átnyúló polgári jogvitákban az európai és a nemzetközi magánjogi szabályozás keretében
- 1. A bizonyítási eljárás és a per céljának jogtörténeti vizsgálata
- II. fejezet. Jogszabályi közelítések a kontinentális és az angolszász jogrendszerek között a percél és a perelőkészítés vonatkozásában (A közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítéshez kapcsolódó beadványok)
- Harmadik rész
- V. fejezet. A magyar jogalkotó, az EU bírósága és a jogelmélet eszközei a bírói jogalkalmazás támogatására
- Befejezés
- Melléklet
- Felhasznált jogszabályok és szakirodalom
- Rövidítések:
- Felhasznált magyar jogszabályok
- Felhasznált nemzetközi szerződések és EK/EU jogszabályok
- Magyar nyelvű felhasznált szakirodalom
- Egyéb dokumentumok:
- Internetes források
- Az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának eseti döntései
- A magyar Alkotmánybíróság döntései
- A Kúria és más magyar bíróságok döntései
- Rövidítések:
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 190 5
A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero