Tartalomjegyzék

• PSZICHOLÓGIA
• Impresszum
• chevron_right1. A pszichológia a 21. században
  • chevron_right1.1. Naiv és tudományos emberismeret
    • 1.1.1. A pszichológia mint átfogó embertudomány
  • 1.2. Az öntudatos új évezred
  • chevron_right1.3. Új módszerek és adatproblémák
    • 1.3.1. Finomabb viselkedési vizsgálómódszerek
    • 1.3.2. Új adatszerzési módok és nagy nyilvános adatbázisok
    • 1.3.3. A hálózati gondolkodás megjelenése a pszichológiában
    • 1.3.4. A statisztikai módszerek finomítása és szembenézés az adatválsággal
  • chevron_right1.4. Az evolúciós pszichológia mint új paradigma
    • chevron_right1.4.1. Az evolúciós pszichológia megkérdőjelezése
      • 1.4.1.1. Az evolúciós pszichológia változatai
    • 1.4.2. Az emberi elme építménye az evolúciós pszichológiában
  • chevron_right1.5. A társas élet mint biológiai adaptáció
    • 1.5.1. A kulturális tanulás mint fajspecifikus adaptáció
    • 1.5.2. A tudatelmélet mint a társas megismerés központi aspektusa
  • chevron_right1.6. Az agy és a lelki élet közti kapcsolat új megközelítései
    • 1.6.1. Kifinomultabb agy–lélek kapcsolat modell
    • 1.6.2. Az agyi képalkotás diadalmenete
    • 1.6.3. Elméleti agymodellek a lelki életről
    • 1.6.4. Kettős kognitív rendszerek és kettős agyi rendszerek
    • 1.6.5. Az idegtudomány és az elemi szocialitás
  • chevron_right1.7. Az EVO-DEVO: az evolúció és az egyedfejlődés összekapcsolása
    • chevron_right1.7.1. A genetikai gondolkodás és érvelés két fajtája a pszichológiában
      • 1.7.1.1. Generikus örökség elv
      • 1.7.1.2. Az innátizmus és az okos csecsemők
      • 1.7.1.3. Öröklés és egyéni különbségek
      • 1.7.1.4. Fejlődési zavarok és a moduláris fejlődés
  • Irodalom
• chevron_right2. Agy és lélek
  • chevron_right2.1. Történeti és fogalmi mozzanatok
    • 2.1.1. A lélek keresésének története. Az ókortól az agy-lélek dualizmusig
    • 2.1.2. Technológiai metaforák hatása a lelki élet megközelítésében
    • 2.1.3. Mesterséges intelligencia és az emberi elme
  • chevron_right2.2. Mai agymodellek
    • 2.2.1. Az emberi agy mint hálózat
    • 2.2.2. A főbb kognitív funkciók agyi reprezentációi (anatómia)
    • 2.2.3. Tanulás és plaszticitás az agyban
    • 2.2.4. Az információtárolás és -előhívás
    • 2.2.5. A külvilág modellje
    • 2.2.6. A szociális agy
    • 2.2.7. A Bayes-alapú agymodellek
    • 2.2.8. Különleges-e az emberi agy?
    • 2.2.9. Az oszcillációk szerepe az agyműködésben
  • chevron_right2.3. A lélek és a tudat kapcsolata
    • 2.3.1. A Tudat kérdése. Angolszász és kontinentális megközelítés
    • 2.3.2. A tudat mint éberség
    • 2.3.3. A tudat mint öntudat
    • 2.3.4. A kognitív hierarchia
  • 2.4. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right3. Etológia és pszichológia
  • chevron_right3.1. Bevezető: az etológia definiálása, elhelyezése más tudományterületekhez képest
    • 3.1.1. Az etológia definíciója
    • 3.1.2. Az etológia mint interdiszciplináris tudomány
    • 3.1.3. A kísérletes és megfigyelésen alapuló viselkedéskutatás
  • chevron_right3.2. Tudománytörténet: az etológia születésétől napjainkig
    • 3.2.1. Az etológia és pszichológia párhuzamos történelme
    • 3.2.2. A modern etológia
  • chevron_right3.3. Az etológia és a pszichológia határain
    • 3.3.1. Az emberi viselkedés evolúciós kontextusban
    • 3.3.2. Humánetológia ‒ Humán Viselkedési Komplex
    • chevron_right3.3.3. Összehasonlító (komparatív) pszichológia
      • 3.3.3.1. Filogenetikai rokonaink ‒ viselkedési homológiák
      • 3.3.3.2. Az emberi viselkedés analóg modellje ‒ domesztikált állatok vizsgálata
      • 3.3.3.3. Evolúciósan ősi viselkedések
      • 3.3.3.4. Mesterséges ágensek viselkedése
    • chevron_right3.3.4. Egy másik határ ‒ Az állati viselkedés mechanizmusai
      • 3.3.4.1. Genetikai háttér
      • 3.3.4.2. Agyi mechanizmusok
    • 3.4.3. Hormonális mechanizmusok
    • 3.4.4. A mikrobiom hatása a viselkedésre
  • Irodalom
• chevron_right4. A főemlősök és az ember: egy rokoni kapcsolat biológiai és pszichológiai alapjai
  • 4.1. Hogyan segít a főemlősök tanulmányozása megérteni az embert: témakörök és módszerek
  • chevron_right4.2. A főemlősök rendszertana és evolúciós múltja
    • 4.2.1. A jelenlegi főemlősfajok rendszertani besorolása
    • 4.2.2. A főemlősök és az ember evolúciója: a genomkutatás tanulságai
    • 4.2.3. A főemlősök szociális rendszerei
  • chevron_right4.3. A főemlősök személyisége és érzelmei
    • 4.3.1. Személyiségjegyek főemlősöknél
    • 4.3.2. A szülő és az utód kötődésének jellemzői
    • 4.3.3. Agresszió és morál
    • 4.3.4. A machiavelliánus intelligencia
    • 4.3.5. Depresszió, szorongás, lelki sebezhetőség
  • 4.4. A főemlősök vokális és nem vokális kommunikációja
  • chevron_right4.5. A megismerés lehetőségei és korlátai a főemlősöknél
    • 4.5.1. Az emlékezet összehasonlító elemzése
    • 4.5.2. A kognitív kontroll jelentősége: a viselkedés flexibilitása főemlősöknél
    • 4.5.3. Az érzelmek és a szociális képességek szabályozása
    • 4.5.4. Jutalmazásért felelős rendszerek a főemlősagyban: az emberi függőség gyökerei?
  • chevron_right4.6. Életstratégiák
    • 4.6.1. A főemlős-életciklus:l-e a majmoknál gyermekkor?
    • 4.6.2. Az agyméret jelentősége, evolúciós változása és hatása az életciklusra
    • 4.6.3. A korosodó főemlős: az öregedés biopszichológiája
  • chevron_right4.7. A főemlőskultúra
    • 4.7.1. Helyi tradíciók főemlőscsoportokban
    • 4.7.2. A kultúra evolúciója és kognitív háttere
    • 4.7.3. A főemlősök művészete: szimbolizmus, esztétikai érzékenység vagy csak játék
  • 4.8. Összegzés
  • 4.9. Köszönetnyilvánítás
  • Irodalom
• chevron_right5. A világ leképezése: az észlelés szerveződése és kifejlődése
  • chevron_right5.1. Látás
    • chevron_right5.1.1. A fény útja a látórendszerben
      • 5.1.1.1. Alacsony szintű feldolgozás – A retina
      • 5.1.1.2. Fotoreceptorok
      • 5.1.1.3. A fototranszdukció
      • 5.1.1.4. Az információ útja a receptoroktól a látókéregig
      • 5.1.1.5. Középszintű feldolgozás
      • 5.1.1.6. Dorzális és ventrális rendszer
      • 5.1.1.7. Tárgyészlelés
      • 5.1.1.8. Perceptuális konstanciák
      • 5.1.1.9. Kategorikus észlelés
      • 5.1.1.10. „Binding” probléma
    • chevron_right5.1.2. A látás fejlődése
      • 5.1.2.1. Prenatális fejlődés – Születés előtt
      • 5.1.2.2. Neonatális fejlődés – Újszülöttkor
    • chevron_right5.1.3. Színlátás
      • 5.1.3.1. A színek elméletei
      • 5.1.3.2. Az emberi színlátás
    • chevron_right5.1.4. Látásproblémák
      • 5.1.4.1. A látásélesség zavarai
      • 5.1.4.2. A színlátás zavarai
      • 5.1.4.3. A térlátás zavarai
      • 5.1.4.4. Vakság
    • chevron_right5.1.5. Amikor becsap minket a szemünk
      • 5.1.5.1. Pislogás
      • 5.1.5.2. Változási vakság
      • 5.1.5.3. Vaklátás
      • 5.1.5.4. Vizuális illúziók
    • 5.1.6. Tudattalan látás
  • chevron_right5.2. Hallás
    • chevron_right5.2.1. A hallás anatómiája
      • 5.2.1.1. Külső fül
      • 5.2.1.2. Középfül
      • 5.2.1.3. Belső fül
      • 5.2.1.4. Corti-féle szerv
    • 5.2.2. A mechanotranszdukció folyamata
    • 5.2.3. Tonotópia
    • chevron_right5.2.4. A hallás fejlődése
      • 5.2.4.1. A hallás fejlődésének folyamatai
      • 5.2.4.2. A hallórendszer fejlődése
    • chevron_right5.2.5. Halláskárosodás, öregedés
      • 5.2.5.1. Vezetéses halláskárosodás
      • 5.2.5.2. Érzékszervi-idegi halláskárosodás
      • 5.2.5.3. Kevert halláskárosodás
      • 5.2.5.4. Neurális halláskárosodás
      • 5.2.5.5. Hallókészülékek és cochleáris implantátum
    • chevron_right5.2.6. A hang
      • 5.2.6.1. Egyszerű hangok, összetett hangok, zajok
      • 5.2.6.2. A hang észlelése
    • chevron_right5.2.7. Hallási jelenetelemzés
      • 5.2.7.1. Mi a hallási jelenetelemzés?
      • 5.2.7.2. Primitív hallási jelenetelemzés
      • 5.2.7.3. Csoportosítási szakasz
      • 5.2.7.4. Gestalt-elvek a hallási jelenetelemzésben
      • 5.2.7.5. Kiválasztási/versengési szakasz
    • chevron_right5.2.8. Beszédészlelés
      • 5.2.8.1. A beszéd akusztikája
      • 5.2.8.2. A beszéd elemei
      • 5.2.8.3. Elméletek a beszédészlelésről
    • chevron_right5.2.9. A zene és az agy
      • 5.2.9.1. Harmónia, ritmus, dallam, hangnem
      • 5.2.9.2. A zene észlelésének neurológiai alapjai
      • 5.2.9.3. A zenei előadás
      • 5.2.9.4. Motoros funkciók a zenében
      • 5.2.9.5. Auditoros-motoros interakciók
      • 5.2.9.6. A zenész agy
      • 5.2.9.7. A zene és a nyelv
      • 5.2.9.8. Abszolút hallás
  • chevron_right5.3. Tapintás
    • chevron_right5.3.1. A tapintási érzékelés összetevői
      • 5.3.1.1. Mechanorecepció
      • 5.3.1.2. Propriocepció
      • 5.3.1.3. Thermorecepció
      • 5.3.1.4. Nocicepció
    • 5.3.2. A szomatoszenzoros pálya
  • chevron_right5.4. Szaglás
    • 5.4.1. A szaglás folyamata
    • chevron_right5.4.2. A szaglás központi idegrendszeri feldolgozása
      • 5.4.2.1. Szagadaptáció
      • 5.4.2.2. Nemi különbségek
    • 5.4.3. Szaglás és epizodikus emlékek
    • 5.4.4. Feromonok
  • chevron_right5.5. Ízlelés
    • 5.5.1. Az ízlelés folyamata
    • 5.5.2. Az ízérzet
  • 5.6. Multimodális integráció
  • Irodalom
• chevron_right6. Az emlékezet pszichológiája az agykutatás korában
  • chevron_right6.1. Egyedülálló emberi emlékezet?
    • 6.1.1. Egy kutya visszaemlékezései
    • 6.1.2. Egy meghatározó emlékezeti rendszertan és új kihívói
    • 6.1.3. Kizárólag emberre jellemző emlékezeti jelenségek születése az emlékezet és a kultúra interakciójából
    • chevron_right6.1.4. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban
      • 6.1.4.1. Az összehasonlítás alapjai
      • 6.1.4.2. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban – van eltérés?
      • 6.1.4.3. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban – a fókusz a hasonlóságon
    • 6.1.5. Az emberi emlékezet az emlékezeti rendszerek evolúciójának csúcsa?
    • 6.1.6. Az epizodikus emlékezet mint az egyedfejlődés csúcsa?
    • 6.1.7. Egy teszt, amely végre eldöntheti, hogy különleges-e az emberi emlékezet
  • chevron_right6.2. Az örökké változó agy és dinamikus emlékeink
    • 6.2.1. Az agy meglepő változékonysága
    • 6.2.2. Törölhető, újra előhívható és beültethető emlékek?
    • 6.2.3. Az emléknyom – engram – kutatása: a lokalizációtól a dinamikus neurokognitív hálózatokig
    • 6.2.4. Agyi komputációk: az emlékezet megvalósításának alappillérei
    • 6.2.5. Edzhető az emlékezetünk?
    • 6.2.6. A tudomány rögös útján: egy válasz helyett sok válasz, még több kérdés és paradigmaváltás az emlékezetkutatásban
    • 6.2.7. Mit tudtunk meg, és hová tart az emlékezetkutatás?
  • )Irodalom
• chevron_right7. Gondolkozás és emlékezés a gyermeknél s a kultúrában
  • chevron_right7.1. A kompetens csecsemő
    • 7.1.1. Alaptudás
    • 7.1.2. Tanulékonyság
    • 7.1.3. Társas támogatás
  • chevron_right7.2. A csecsemő- és kisgyermekkori kompetenciák mint az evolúció és a kultúra ajándékai
    • 7.2.1. Evolúciós örökségünk
    • 7.2.2. Kulturális hatások
    • 7.2.3. Biológiailag és kulturálisan meghatározott fejlődés
  • chevron_right7.3. A kognitív fejlődés és az agyfejlődés kapcsolata
    • 7.3.1. A moduláris megközelítés és az agyterületekhez kötött megismerési képességek elképzelése
    • 7.3.2. A neurokonstruktivista megközelítés
    • chevron_right7.3.3. Agyi plaszticitás
      • 7.3.3.1. Agyi plaszticitás és a környezet
  • chevron_right7.4. A megismerés fejlődése
    • chevron_right7.4.1. A fizikai világ megismerése
      • 7.4.1.1. Takarás
      • 7.4.1.2. Támasztás
      • 7.4.1.3. Számosság
  • 7.5. A tárgyak mint a kulturális tudás hordozói
  • chevron_right7.6. A társas világ megismerése
    • chevron_right7.6.1. A tudás tárháza, az emlékezet
      • 7.6.1.1. A nem deklaratív emlékezet fejlődése
      • 7.6.1.2. A deklaratív emlékezet fejlődése
      • 7.6.1.3. Szocio-kulturális hatások az emlékezet fejlődésében
  • 7.7. Útravaló
  • Irodalom
• chevron_right8. A nyelv mint rendszer
  • 8.1. Definíciók és keretek
  • chevron_right8.2. A nyelvek egyetemes jellemzői
    • 8.2.1. A génekben kódolt nyelv
    • chevron_right8.2.2. A nyelv mint szabályrendszer
      • 8.2.2.1. Kivétel vagy alszabály
  • chevron_right8.3. A nyelv különböző fizikai megvalósulásai
    • 8.3.1. Jelnyelvek és nyelvfejlődés
    • 8.3.2. Írás, olvasás mint tanult nyelvi képességeink
    • 8.3.3. Füttynyelvek
  • chevron_right8.4. A nyelvi elemzés szintjei
    • chevron_right8.4.1. Fonológia – Hangtan
      • 8.4.1.1. Hangok és hangváltozatok
    • 8.4.2. Morfológia – Alaktan
    • 8.4.3. Lexikon és szemantika
    • 8.4.4. Szintaxis – Mondattan
    • chevron_right8.4.5. A nyelv mint cselekvések rendszere – Pragmatika és diskurzus
      • 8.4.5.1. Társalgási stratégiák
  • 8.5. Nyelvi relativizmus
  • chevron_right8.6. Honnan jön ez a tudás? – A nyelv mint evolúciósan kibontakozott rendszer
    • 8.6.1. Állati kommunikáció vs. emberi nyelv – Kontinuitás vagy inkontinuitás
    • chevron_right8.6.2. Mitől nyelv a nyelv?
      • 8.6.2.1. A hangzó nyelv evolúciós jelentősége
    • 8.6.3. Eltérő vélekedések – Nyelv és törzsfejlődés
  • chevron_right8.7. A nyelv mint mentalizációs rendszer
    • 8.7.1. Társas kogníció
  • Irodalom
• chevron_right9. Nyelvfeldolgozás
  • chevron_right9.1. A nyelv mint pszichológiai és biológiai entitás
    • 9.1.1. A nyelv biológiai beágyazottsága a nyelvtanulásban
    • 9.1.2. A nyelv biológiai beágyazottságának genetikai háttere
    • 9.1.3. A nyelv elsajátításának kritikus periódusa
    • 9.1.4. A nyelv agyi reprezentációja
  • chevron_right9.2. Nyelvelsajátítás és nyelvfejlődés
    • 9.2.1. Beszédpreferencia, az anyanyelv felismerése és a nyelvtanulás kezdeti állapota: az újszülöttek nyelvi képességei
    • 9.2.2. A nyelv hangalakjának elsajátítása: hangok, fonotaktika, hangsúly, prozódia
    • 9.2.3. A szókincs elsajátítása
    • 9.2.4. A nyelvtan elsajátítása
  • chevron_right9.3. A felnőtt nyelvi rendszer
    • 9.3.1. Hangrendszerek
    • 9.3.2. A szavak megértése és produkciója
    • 9.3.3. Morfológiailag komplex alakok feldolgozása
    • chevron_right9.3.4. A mondatok megértése és produkciója
      • 9.3.4.1. A mondatok megértése
      • 9.3.4.2. Mondatprodukció
  • chevron_right9.4. A nyelv szerepe a kognícióban: mentális tartalom és jelentés
    • 9.4.1. A nyelv mint az elme nyelve
    • 9.4.2. Kognitív nyelvészet
    • 9.4.3. Metaforák és kogníció: rendhagyó nyelvfeldolgozás?
  • 9.5. Pragmatika, avagy a nyelv használata
  • 9.6. Nyelvi zavarok
  • 9.7. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_right10. A számok megértése
  • chevron_right10.1. A számmegértés alapmechanizmusai
    • 10.1.1. Mentális számegyenes
    • 10.1.2. A mentális számegyenes alternatívái
  • 10.2. A nyelv szerepe a számok megértésében
  • chevron_right10.3. A számok megértésének fejlődése
    • 10.3.1. Mit érthetnek a csecsemők?
    • 10.3.2. Hogyan kezdik meg megérteni a pontos számokat az óvodások?
  • 10.4. A számmegértés képességének sérülései
  • Irodalom
• chevron_right11. A szextől a szerelemig
  • chevron_right11.1. A szexualitás biológiai alapjai
    • 11.1.1. A szexualitás eredete
    • 11.1.2. A szexuális működés idegrendszeri háttere
    • 11.1.3. A szexualitás és a nemi identitás biológiai gyökerei
    • 11.1.4. A biológiai nem változatai
    • 11.1.5. A szexuális válaszkör
  • chevron_right11.2. A szexualitás pszichológiája
    • 11.2.1. Szexuális vágy, motiváció, orgazmus
    • 11.2.2. Párválasztási preferenciák: egyetemes és kontextuális hatások
    • 11.2.3. Személyiség és szexualitás
    • 11.2.4. A nemi identitás pszichoszociális összetevői
    • chevron_right11.2.5. A nemi orientáció
      • 11.2.5.1. A szexuális orientáció mérése
      • 11.2.5.2. A szexuális orientáció eredete
  • chevron_right11.3. Szexualitás és kultúra
    • 11.3.1. A szexuális viselkedési komplex és a kulturális szabályok
    • chevron_right11.3.2. Házasság: többnejűség, többférjűség, monogámia
      • 11.3.2.1. A többnejűség mai példája
      • 11.3.2.2. Az emberi monogámia tényezői
    • 11.3.3. Házasság: szülői választás vs. szabad választás
    • 11.3.4. Házasság, élettársi kapcsolat, válás
  • chevron_right11.4. Szerelem és pszichológia
    • 11.4.1. Mi a szerelem?
    • 11.4.2. Szerelemelméletek
    • 11.4.3. A szerelem biológiája
    • 11.4.4. A szerelem evolúciója
    • 11.4.5. A szerelem mint prototípus
  • chevron_right11.5. Zavarok a szexuális működésben
    • 11.5.1. A nemi identitás kifejeződése
    • 11.5.2. A szexuális működés zavarai: okok
    • 11.5.3. A szexuális működés zavarai: típusok
  • chevron_right11.6. Szex, szerelem, szövetség
    • 11.6.1. A párkapcsolatok fejlődése: az életciklusmodell
    • chevron_right11.6.2. A házastársi elégedettség
      • 11.6.2.1. A jó párkapcsolat jellemzői
    • 11.6.3. Stressz és párkapcsolati megküzdés
  • Irodalom
• chevron_right12. A csoporttól a hálózatig: egyén a társas közegben
  • 12.1. Csoportok
  • 12.2. Társas identitás és kategorizáció
  • 12.3. Szociológiai identitáselméletek
  • 12.4. Hálózatok
  • 12.5. Moreno és a szociometria
  • 12.6. Mérei magyar szociometriája
  • 12.7. Hálózatkutatás – kapcsolatháló-elemzés
  • 12.8. Van-e csoport a hálózatban?
  • 12.9. Big data
  • 12.10. Fizikusok a hálózatkutatásban
  • 12.11. A csoporteredet mint kapcsolatszervező
  • 12.12. Társas szerepek helyett kognitív modellek
  • 12.13. Hálózat- és csoportelméletek egymás mellett
  • 12.14. Emberi természet és társadalmi változás
  • chevron_right12.15. A csoportos agy
    • 12.15.1. A társas háló ösztönös megértése
  • 12.16. Egymást kiegészítő hálózat- és csoportelméletek
  • 12.17. Konklúzió, avagy kell-e egyesített modell?
  • Irodalom
• chevron_right13. Önzetlenség, megbízhatóság és együttműködés
  • chevron_right13.1. Biológiai gyökerek
    • 13.1.1. Önzetlenség és együttműködés az állatvilágban
    • chevron_right13.1.2. Segítségnyújtás rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek – evolúciós elméletek
      • 13.1.2.1. Az önzetlenség mint evolúciós rejtély
      • 13.1.2.2. Rokonszelekció
      • 13.1.2.3. Reciprok altruizmus – kölcsönös önzetlenség
      • 13.1.2.4. A fogolydilemma
    • chevron_right13.1.3. Idegenekkel szembeni önzetlenség evolúciós elméletei
      • 13.1.3.1. Önzetlenség mint nem előnyös viselkedés
      • 131.3.2. Költséges jelzés
      • 13.1.3.3. Csoportszelekció
  • chevron_right13.2. Társas/társadalmi normák
    • 13.2.1. Erős reciprocitás
    • 13.2.2. Altruista büntetés
    • 13.2.3. Általános társas normák
    • 13.2.4. Segítség válsághelyzetben
    • 13.2.5. A körülmények hatalma
  • chevron_right13.3. A normákon, szabályokon túl: társas hatások
    • 13.3.1. Hasonlóság, csoporttagság
    • 13.3.2. A csalók azonosítása
    • 13.3.3. Mutasd magad, megmondom, bízom-e benned!
  • chevron_right13.4. „Belső” tényezők: empátia és oxitocin
    • 13.4.1. Negatív állapot enyhítés modell
    • 13.4.2. Empátia-altruizmus modell
    • 13.4.3. Oxitocin
  • 13.5. Mindenki másként csinálja – nemi különbségek
  • 13.6. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right14. A politikai pszichológia
  • 14.1. A politikai pszichológia gyökerei
  • chevron_right14.2. Az evolúciós pszichológiai megközelítés
    • chevron_right14.2.1. Evolúciós megalapozottságú problémamegoldások, döntési mechanizmusok
      • 14.2.1.1. Döntés az elosztásról, az érdekekről: az igazságosságról
      • 14.2.1.2. A saját csoport mint a politikai viselkedés adaptív háttere
      • 14.2.1.3. Az evolúciósan megalapozott erkölcsi érzék és az ideológiai irányultság
    • 14.2.2. A genopolitika
  • chevron_right14.3. A neurobiológiai megközelítés („neuropolitika”)
    • 14.3.1. A faji előítélet és a csoportközi kapcsolatok
    • 14.3.2. Jobb- és baloldali politikai orientáció és az agyi aktivitások
    • 14.3.3. Az érzelmek szerepe a politikai viselkedésben
  • chevron_right14.4. Szociális és kulturális hatások
    • 14.4.1. Az értékek és a politika
    • 14.4.2. A kulturális kontextus hatásának rejtett útjai
    • 14.4.3. A csoportszintű döntések és érzelmek
  • chevron_right14.5. Személyiség a politikában
    • chevron_right14.5.1. A politikai orientáció fejlődése
      • 14.5.1.1. A politikai szocializáció
      • 14.5.1.2. Életciklus-megközelítés
    • chevron_right14.5.2. Személyiségpszichológiai megközelítés a politikában
      • 14.5.2.1. A szociális és politikai attitűdök motivációs megközelítései
      • 14.5.2.2. A személyiség Big Five megközelítése és a politika
    • chevron_right14.5.3. Az információfeldolgozás és a politikai viselkedés
      • 14.5.3.1. A vezetői információfeldolgozás
      • 14.5.3.2. A választók/közönség információfeldolgozási módja
  • 14.6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_right15. A humor szerepe a pszichológiában és a társalgásban
  • chevron_right15.1. Humor és pszichológia: különböző területek érdeklődésének középpontjában
    • 15.1.1. A humor univerzalitása
    • 15.1.2. A humor társas kontextusa
    • 15.1.3. A humor formái
  • chevron_right15.2. A humor pszichológiai funkciói – Kognitív és társas funkciók
    • 15.2.1. A humor etimológiája és társadalmi jelentése
  • chevron_right15.3. Humorelméletek
    • 15.3.1. Analitikus szemlélet
    • 15.3.2. Felsőbbrendűség-teória
    • 15.3.3. Arousalelméletek
    • 15.3.4. Átforduláselmélet (Reversal Theory)
    • 15.3.5. Kognitív elméletek – Összeférhetetlenség-elmélet
  • chevron_right15.4. A humor kognitív pszichológiája
    • 15.4.1. Sémák, forgatókönyvek, összeférhetetlenség
  • chevron_right15.5. A humor nyelvészeti megközelítései
    • 15.5.1. A társalgási humor formái és kognitív folyamatai – Az irónia
    • 15.5.2. A társalgási irónia fajtái
  • chevron_right15.6. A humor társas keretei – Társas-kognitív és szociálpszichológiai megfontolások
    • 15.6.1. A humor a társas célok szolgálatában – Státusz- és hierarchiaharcok
    • 15.6.2. Csoportidentitás és kohézió
    • 15.6.3. Humor és szociolingvisztika – Arculatvédő stratégiák a társalgásban
    • 15.6.4. Társalgás és humor
    • 15.6.5. Humor és meggyőzés, sztereotípiák, előítéletek
  • chevron_right15.7. A humor mint kognitív játék – Evolúciós szempontok
    • 15.7.1. A humor evolúciós értéke és előnyei
    • 15.7.2. Humor és párválasztás – A humorérzék fogalma és változásai: reaktív és produktív funkciók
    • 15.7.3. Humor és nemi különbségek
  • chevron_right15.8. Gyermekhumor – A humorértés fejlődési vonatkozásai
    • 15.8.1. Játék vs. humor a gyermeki fejlődésben
    • 15.8.2. Humor és kognitív fejlődés
    • 15.8.3. A humorértés fejlődésének empirikus tesztje
    • 15.8.4. Nonverbális, képi viccek – Kognitív kongruencia
  • chevron_right15.9. A humor biológiai és neurokognitív alapjai
    • 15.9.1. Az iróniaértés agykérgi folyamatainak empirikus tesztje
    • 15.9.2. A humorértés idegtudományi folyamatai és a jó neurokognitív képességekkel való kompenzáció
  • 15.10. Konklúziók, a humor alkalmazhatósága és pozitív társadalmi hatásai
  • Irodalom
• chevron_right16. A siker és az érvényesülés meghatározói
  • chevron_right16.1. Az evolúciós pszichológiai nézőpont a sikerről
    • 16.1.1. A párválasztás szempontjai
    • 16.1.2. Együttműködés és versengés: kikkel működünk együtt?
    • 16.1.3. Miért erős osztási norma az egyenlőség?
    • 16.1.4. Mi tesz valakit magas presztízsűvé?
  • chevron_right16.2. A társadalmi nézőpont a sikerről
    • 16.2.1. A siker kulturális értelmezései
    • 16.2.2. Struktúrakonzerváló mechanizmusok
    • 16.2.3. A siker és a biológiai, valamint társadalmi nem
  • chevron_right16.3. A neurobiológiai megközelítés a sikerről
    • 16.3.1. A célelérésben szerepet játszó idegrendszeri területek
    • 16.3.2. A célelérést és el nem érést kísérő élettani jelenségek és azok jelentősége a hatékony alkalmazkodásban
  • chevron_right16.4. A sikert és érvényesülést befolyásoló proximális hatások: a személyiség és a környezet szerepe
    • chevron_right16.4.1. A célkitűzésben, célelérésben és célkövetésben szerepet játszó személyiségtényezők
      • 16.4.1.1. Teljesítményigény
      • 16.4.1.2. A promóciós és prevenciós fókusz
      • 16.4.1.3. Fejlődési szemlélet
      • 16.4.1.4. A kudarccal való megküzdés mint a későbbi siker lehetséges előzménye
      • 16.4.1.5. A versengéssel kapcsolatos felfogásmód
    • chevron_right16.4.2. A célelérést és célkövetést befolyásoló viselkedésválasztások
      • 16.4.2.1. Eredményes célkitűzés
      • 16.4.2.2. Eredményes célkövetés és célelérés
    • chevron_right16.4.3. A siker környezeti, helyzeti meghatározói
      • 16.4.3.1. A teljesítmény társas kontextusa
      • 16.4.3.2. A cselekvő státusza
  • 16.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right17. A versengő ember
  • chevron_right17.1. A versengés helye az emberképben
    • 17.1.1. A versengés definíciója
  • chevron_right17.2. A versengő magatartás biológiai összetevői
    • chevron_right17.2.1. A versengő magatartás evolúciós, filogenetikai alapjai
      • 17.2.1.1. A versengés és az együttműködés evolúciós jelentősége
      • 17.2.1.2. A győzelem és a vesztés evolúciós perspektívában
    • 17.2.2. A versengő magatartás genetikai alapjai
    • chevron_right17.2.3. A versengő magatartás neuropszichológiája
      • 17.2.3.1. A győzelem és a vesztés neuropszichológiája
    • chevron_right17.2.4. A versengés neuroendokrinológiája és pszichofiziológiája
      • 17.2.4.1. Kardiovaszkuláris változások
  • chevron_right17.3. A versengő magatartás fejlődése
    • 17.3.1. Evolúciós és biológiai magyarázatok
    • chevron_right17.3.2. A versengő magatartás életkori fejlődése
      • 17.3.2.1. A győzelem és a vesztés a gyermekkorban
  • chevron_right17.4. A versengés kulturális megközelítése
    • 17.4.1. Antropológiai kutatások a versengéssel kapcsolatban
    • 17.4.2. Kulturális különbségek a laboratóriumban
    • 17.4.3. A versengés kulturális különbségeinek feltárása a laboratóriumon túl
    • 17.4.4. A győzelem és a vesztés átélésének kulturális különbségei
  • 17.5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right18. A kognitív képességek és a tehetség természete és meghatározói
  • 18.1. Kognitív képességek
  • 18.2. Mi a tehetség?
  • 18.3. A tehetség előfordulásának gyakorisága
  • 18.4. Tehetségmodellek
  • chevron_right18.5. A (kognitív) tehetség meghatározói
    • 18.5.1. Tehetség és intelligencia
    • chevron_right18.5.2. Tehetség és kreativitás
      • 18.5.2.1. A kreatív folyamat
      • 18.5.2.2. A kreatív személyiség
      • 18.5.2.3. Kreativitás mint produktum
      • 18.5.2.4. Kreativitás és környezet
    • chevron_right18.5.3. Tehetség és motiváció
      • 18.5.3.1. Érdeklődés és flow-élmény
    • chevron_right18.5.4. Jóllét és teljesítmény
      • 18.5.4.1. A környezet szerepe a tehetség kibontakozásában
  • 18.6. A tehetség fejlődése
  • 18.7. A tehetségkutatás és -gondozás jövője
  • Irodalom
• chevron_right19. A személyiség és az emberek típusai
  • 19.1. Történeti áttekintés: ókori tipológiák és naiv személyiségelméletek
  • chevron_right19.2. A személyiség evolúciója: szubhumán eredet és adaptivitás
    • 19.2.1. Az állatok személyiségéről
    • 19.2.2. A személyiségjegyek adaptivitásának kérdése
  • chevron_right19.3. A személyiség biológiai alapjai
    • 19.3.1. A temperamentum fogalma és elméletei
    • 19.3.2. Az affektív temperamentum
    • 19.3.3. Cloninger biopszichológiai temperamentumelmélete
  • chevron_right19.4. A személyiség átfogó modelljei
    • 19.4.1. Modern tipológiák a személyiség-lélektanban
    • chevron_right19.4.2. Bevezetés a vonáselméletekbe
      • 19.4.2.1. A biológiai szemléletű vonáselméletek
      • 19.4.2.2. A lexikális hipotézisen alapuló vonáselméletek
  • chevron_right19.5. A személyiség zavarai
    • 19.5.1. A Dark Triad és Dark Tetrad modellek mint a személyiség pszeudopatológiái
    • 19.5.2. Bevezetés a személyiségzavarokba
  • chevron_right19.6. A személyiség fogalma a kultúrában: érintkezések és konfliktusok
    • 19.6.1. A személyiség szerepe a társas viselkedésben
    • 19.6.2. A személyiség kulturális „változékonysága”
    • 19.6.3. A személyiség kultúraközisége
    • 19.6.4. A személyiség pozitív fejlődése
  • Irodalom
• chevron_right20. A nemek pszichológiai eltérései
  • 20.1. A pszichológiai nemi eltérések kutatása mint érzékeny téma
  • chevron_right20.2. Kognitív eltérések a nemek között. Sztereotípiák és valós eltérések
    • 20.2.1. Érzékelési és észlelési eltérések
    • 20.2.2. Szenzomotoros működések
    • 20.2.3. Téri képességek és téri orientáció
    • 20.2.4. Nemi eltérések az emlékezetben és a tanulásban
    • 20.2.5. Eltérések a nemek között iskolai jellegű feladatokban és az intelligencia szerkezetében
    • chevron_right20.2.6. Hogyan magyarázzuk a fenti kognitív nő/férfi eltéréseket?
      • 20.2.6.1. Társas moduláló tényezők
  • chevron_right20.3. A nyelv és a nyelvhasználat eltérései
    • 20.3.1. A szótár és a szókincs eltérései a két nem között
    • 20.3.2. Társalgási stratégiák eltérései a két nem között
  • chevron_right20.4. Az érzelmek és az érzelemfeldolgozás eltérései a két nemnél
    • 20.4.1. Arckifejezések és érzelmek a két nemnél
    • 20.4.2. Az érzelmek tényezői a két nemnél
  • chevron_right20.5. A nemek személyiségeltérései és az erre vonatkozó sztereotípiák
    • 20.5.1. A személyiségvonások eltérései
  • chevron_right20.6. A nemi különbségek kibontakozása az életút során
    • 20.6.1. Nemi eltérések csecsemőkorban
    • chevron_right20.6.2. Gyermekkor
      • 20.6.2.1. Agresszió és szövetségek alakulása a gyermekeknél
      • 20.6.2.2. A játék nemi különbségei iskolás korban
  • chevron_right20.7. Következtetések
    • 20.7.1. Vissza a sztereotípiák kérdéséhez
  • Irodalom
• chevron_right21. Kultúrák és személyiség
  • chevron_right21.1. A személyiség kontextuális beágyazottsága
    • 21.1.1. Kultúradefiníciók
  • chevron_right21.2. A kultúra–személyiség vizsgálatának módszertani buktatói
    • 21.2.1. A személyiség megismerésének integratív modellje
  • chevron_right21.3. A kultúrák hatása a személyiségvonások szintjén
    • 21.3.1. A személyiségvonások struktúrájának azonossága
    • 21.3.2. A személyiségvonások kvantitatív egyenértékűsége
    • 21.3.3. Egy lehetséges integratív megoldás
  • chevron_right21.4. A kultúrák hatása a karakterisztikus adaptációk szintjén
    • 21.4.1. A humán motiváció elméletek
    • 21.4.2. A szelfdetermináció-elmélet és viszonya a kultúrához
    • 21.4.3. A szociális-kognitív modellek kultúrafelfogása
  • chevron_right21.5. Integratív élettörténetek a kultúra hálójában
    • 21.5.1. Az identitás eriksoni koncepciója
    • 21.5.2. A narratív identitás
    • 21.5.3. A narratív identitásmodellek és a kultúra összefonódása
  • 21.6. Zárszó
  • Irodalom
• A kötet szerkesztői és szerzői
• Tárgyszójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 848 4

Az irányítástechnika a műszaki tudományoknak azon ága, amely a különféle (műszaki, biológiai, közgazdasági stb.) területeken az irányítási műveletek általános törvényszerűségeivel, vizsgálati módszereivel, az irányítások tervezésével és realizálásával foglalkozik. Az irányítástechnika elengedhetetlen alapját képezi a technikai fejlődésnek, nélküle nem hozhatók létre biztonságos erőművi rendszerek, robotizált gyártórendszerek, repülőgépek és űrtechnikai berendezések.

A három kötetre tervezett sorozat eme első kötete az irányítástechnika klasszikus és modern irányzatait mutatja be. Általános rendszertechnikai összefoglalót ad a folytonosidejű és diszkrétidejű rendszerekről, a rendszerek különféle leírásairól többváltozós (MIMO) rendszerek esetén. Bemutatja a nemlineáris rendszerek stabilitásvizsgálati módszereit (Ljapunov-tételek) és a lineáris rendszerek (Hurwitz, Nyquist és Bode) stabilitáskritériumait. A rendszerelméleti bevezetésre alapozva bemutatja az egyváltozós (SIPOS) lineáris szabályozások elméletét és a leginkább bevált SISO szabályozótervezési módszereket frekvencia tartományban és állapottérben mind folytonosidejű (analóg), mind pedig diszkrétidejű (mintavételes) esetben. A klasszikus, fázistöbbleten alapuló módszereket kiegészítik a korszerű, polinomiális tervezési módszerek, továbbá az állapot-visszacsatoláson és állapotmegfigyelőn alapuló állapottérbeli szabályozási módszerek. Részletesen tárgyalja a PID szabályozók tervezését, az analóg szabályozók mintavételes implementálását, a mintavételes szabályozók tervezését bilineáris transzformációval, a végesbeállású szabályozást, holtidős rendszerek szabályozását Smith-prediktorral, a kétszabadságfokú szabályozások tervezését, a pólusáthelyezési feladat megoldását állapot-visszacsatolással, a teljesrendű állapotmegfigyelő tervezését és a zavarójel becslést. Bemutatja a statikus optimalizálás és a paraméterbecslés módszereit és alkalmazásukat a diszkrétidejű rendszerek identifikációjánál, valamint a többváltozós (MIMO) rendszerek altér-bázisú identifikációját. A módszereket példák illusztrálják, amelyek a MATLAB-ot és toolboxait használják.

A kötet jól hasznosítható az egyetemi és főiskolai szabályozástechnikai alap-, szakirányú és PhD képzésben, és rendszertechnikailag megalapozza a sorozat további köteteit (II. Korszerű szabályozási rendszerek, III. Soft Computing: fuzzy, neurális és genetikus algoritmusok.)

Hivatkozás: https://mersz.hu/lantos-iranyitasi-rendszerek-elmelete-es-tervezese-i//