Tartalomjegyzék

• BEVEZETÉS A FORDÍTÁS GYAKORLATÁBA Angol/Német/Orosz fordítástechnikai példatárral
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightElső rész. Átváltási műveletek
  • chevron_right1. Az átváltási műveletek rendszere a fordításban
    • 1.1. Az átváltási művelet fogalma
    • 1.2. A fordítás folyamata és az átváltási műveletek
    • 1.3. Behelyettesítés és transzformáció
    • 1.4. A fordítás mint választások sorozata
    • 1.5. Esettanulmány a választási szempontokról
  • chevron_right2. Az átváltási műveletek osztályozása
    • 2.1. Kötelező és fakultatív átváltási műveletek
    • 2.2. Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek
    • 2.3. Osztályozás a művelet szintje szerint
    • 2.4. Osztályozás a művelet hatóköre és kiváltó oka szerint
    • 2.5. Osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint
    • 2.6. Mit tekintsünk átváltási műveletnek?
    • 2.7. A könyvben kidolgozott átváltási tipológia
    • 2.8. Fő típusok és típusok
    • 2.9. Altípusok
  • chevron_right3. Az átváltási műveletek a fordító szempontjából
    • 3.1. A célnyelvi norma követésének elve
    • 3.2. Az explicitáció elve
    • 3.3. A fordítási norma követésének elve
    • 3.4. A fordítási norma
    • 3.5. Fordításspecifikus átváltási műveletek
    • 3.6. Nyelvspecifikus átváltási műveletek
    • 3.7. Kultúraspecifikus átváltási műveletek
    • 3.8. A fordítástechnika meghatározása
  • chevron_right4. Indoeurópai–magyar/magyar–indoeurópai átváltási tipológia
    • 4.1. Nyelvtipológiai okok
    • 4.2. Fordítói tapasztalatok
    • 4.3. A korpusz tanulságai
    • 4.4. Az együttes kezelés nehézségei
    • 4.5. Egy indoeurópai–magyar átváltási tipológia körvonalai
    • 4.6. A példaanyag forrásai
• chevron_rightMásodik rész. A lexikai átváltási műveletek
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás)
    • 1.1. Testrészek konkretizálása
    • 1.2. Mozgást jelentő igék konkretizálása
    • 1.3. Idéző igék konkretizálása
    • 1.4. Kezdést kifejező igék konkretizálása
    • 1.5. Igék általános jelentésszűkítése
  • chevron_right2. Jelentések bővítése (generalizálás)
    • 2.1. Testrészek általánosító fordítása
    • 2.2. Napszakok általánosító fordítása
    • 2.3. Mozgást jelentő igék általánosító fordítása
    • 2.4. Az igék általános jelentésbővülése
    • 2.5. Reáliák általánosító fordítása
  • chevron_right3. Jelentések összevonása
    • 3.1. Összevonás rokonságnevek esetében
    • 3.2. Összevonás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt
    • 3.3. Kezdést kifejező ige beolvasztása a főigébe
    • 3.4. Idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe
    • 3.5. Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű főnévvel vagy melléknévvel
  • chevron_right4. Jelentések felbontása
    • 4.1. Felbontás rokonságnevek esetén
    • 4.2. Felbontás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt
    • 4.3. Felbontás körülíró fordítás esetén
    • 4.4. Kezdést kifejező igék felbomlása
    • 4.5. Állapotváltozást kifejező igék felbomlása
    • 4.6. Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből
    • 4.7. Idéző igék módhatározójának kiválása
    • 4.8. A konkrét jelentésű ige felbomlása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre
  • chevron_right5. Jelentések kihagyása
    • 5.1. Márkanevek, étel- és italnevek kihagyása
    • 5.2. Jelzőként használt ország-, város- és népnevek kihagyása
    • 5.3. Városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása
    • 5.4. Megszólítások, udvariassági formák kihagyása
    • 5.5. Történelmi reáliák kihagyása
    • 5.6. Vegyes reáliák kihagyása
    • 5.7. Nyelvi utalások, szójátékok kihagyása
    • 5.8. Testrészek megnevezésének kihagyása
  • chevron_right6. Jelentések betoldása
    • 6.1. Magyarázó betoldás márkaneveknél, étel- és italneveknél
    • 6.2. Magyarázó betoldás földrajzi neveknél
    • 6.3. Magyarázó betoldás intézményneveknél
    • 6.4. Magyarázó betoldás történelmi reáliáknál
    • 6.5. Betoldás testrészek megnevezésénél
  • chevron_right7. Jelentések áthelyezése
    • 7.1. Áthelyezés a lexikai kollokációk különbségei miatt
    • 7.2. Áthelyezés a névhasználati szokások különbségei miatt
  • chevron_right8. Jelentések felcserélése
    • 8.1. A cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével
    • 8.2. A cselekvés felcserélése a cselekvés tárgyával
    • 8.3. A cselekvés felcserélése a cselekvés végzőjével
    • 8.4. Cselekvés felcserélése a cselekvés helyével
    • 8.5. A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel
    • 8.6. A cselekvés hangjának felcserélése a cselekvéssel
    • 8.7. A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel
    • 8.8. A cselekvés tárgyának felcserélése a cselekvéssel
    • 8.9. A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel
    • 8.10. Állapot felcserélése cselekvéssel
    • 8.11. Statikus megközelítés felcserélése dinamikussal és fordítva
  • chevron_right9. Antonim fordítás
    • 9.1. Előjelváltás
    • 9.2. Nézőpontváltás
    • 9.3. Nyomatékosító előjelváltás
    • 9.4. Enyhítő előjelváltás
  • chevron_right10. Teljes átalakítás
    • 10.1. Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor
    • 10.2. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakor
    • 10.3. Teljes átalakítás személynevek, állatnevek fordításakor
    • 10.4. Teljes átalakítás megszólítások fordításakor
    • 10.5. Teljes átalakítás történelmi reáliák fordításakor
    • 10.6. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor
    • 10.7. Teljes átalakítás helyzetmondatok fordításakor
    • 10.8. Teljes átalakítás mennyiségi kifejezések fordításakor
    • 10.9. Teljes átalakítás forrásnyelvi formára való utalásnál
  • chevron_right11. Kompenzálás
    • chevron_right11.1. A veszteségek típusai
      • 11.1.1. Sorozatos veszteségek
      • 11.1.2. Veszteségek a latinizmusok fordításakor
      • 11.1.3. Veszteségek a forrásnyelvi utalások fordításakor
      • 11.1.4. Veszteségek a célnyelvi utalások fordításakor
    • chevron_right11.2. A kompenzálás típusai
      • 11.2.1. Lokális kompenzáció
      • 11.2.2. Globális kompenzáció
• chevron_rightHarmadik rész. A grammatikai átváltási műveletek
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
    • 1.1. A nemek konkretizálódása
    • 1.2. A nemek generalizálódása
    • 1.3. Tudatos konkretizálás
    • 1.4. A konkretizálás eszközei
  • chevron_right2. Grammatikai felbontás és felemelés
    • 2.1. Mondathatárok felbontása (több mondategység)
    • chevron_right2.2. Mondategységek felemelése a mondat szintjére (több mondategység)
      • 2.2.1. Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére
      • 2.2.2. Határozói és melléknévi igeneves szerkezetek felemelése a mondat szintjére
      • 2.2.3. Főnévi igeneves szerkezetek felemelése mondat szintjére
  • chevron_right3. Grammatikai összevonás és lesüllyesztés
    • 3.1. Mondatok összevonása (kevesebb mondat)
    • chevron_right3.2. Mondategységek lesüllyesztése a mondat szintje alá (kevesebb mondategység)
      • 3.2.1. Önálló mondategység lesüllyesztése határozói vagy melléknévi igenévi szerkezetté
      • 3.2.2. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi szerkezetté
      • 3.2.3. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté
  • chevron_right4. Grammatikai betoldás
    • 4.1. Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt
    • chevron_right4.2. Alany betoldása
      • 4.2.1. Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban
      • 4.2.2. Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban
    • 4.3. Tárgyi bővítmény betoldása
    • 4.4. Birtokos jelző betoldása
    • 4.5. Névelő betoldása
    • 4.6. Hiányos mondatok kiegészítése
    • 4.7. Nyomatékosító elemek betoldása
  • chevron_right5. Grammatikai kihagyás
    • 5.1. Kihagyás a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt
    • 5.2. Kihagyások a mondat elején – explicit alany kihagyása
    • 5.3. Tárgyi bővítmény kihagyása
    • 5.4. Birtokos jelző kihagyása
    • 5.5. Névelő kihagyása
    • 5.6. Hiányos mondatok keletkezése a fordításban
  • chevron_right6. Grammatikai áthelyezések (szórendi változtatások)
    • 6.1. Jobbra álló jelzők balra helyezése
    • 6.2. Balra álló jelzők jobbra helyezése
    • 6.3. Hangsúlyos mondatrész balra helyezése
    • 6.4. Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése
    • 6.5. Szórendi átváltások a mondat elején
    • 6.6. Az alany előrehozása
    • 6.7. Kötőszók beljebb csúsztatása
    • 6.8. Megszakítások áthelyezése
    • 6.9. Idéző mondategység áthelyezése
  • chevron_right7. Grammatikai cserék
    • chevron_right7.1. Formaváltások
      • 7.1.1. Az ige formájának megváltoztatása
      • 7.1.2. Többes szám → egyes szám átváltás
    • chevron_right7.2. Szófajváltások
      • 7.2.1. Névszó felváltása igével („igésítés”)
      • 7.2.2. Ige felváltása névszóval
    • chevron_right7.3. Mondatrészi szerepek megváltoztatása
      • 7.3.1. Határozóból és jelzőből állítmány és fordítva
      • chevron_right7.3.2. Alanyváltás: szenvedő → cselekvő átváltás
        • 7.3.2.1. A mondatból kiemelt élő alannyal
        • 7.3.2.2. A mondatból kiemelt élettelen alannyal
        • 7.3.2.3. A szövegből kiemelt (konstruált) alannyal
        • 7.3.2.4. Általános vagy határozatlan alannyal
      • 7.3.3. Alanyváltás: cselekvő → szenvedő átváltás
      • 7.3.4. Alanyváltás szövegszerkesztési okokból
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 194 3

A fordító, mikor átlép az egyik nyelvből a másikba, számtalan átváltási műveletet hajt végre. A forrásnyelvi szöveg lexikai elemeinek jelentését a célnyelvi szövegben konkretizálja vagy általánosítja, felbontja vagy összevonja, betoldja vagy kihagyja, felcseréli az ellenkezőjével, vagy teljesen átalakítja, esetleg kompenzálja, azaz más helyen, más eszközökkel adja vissza. A forrásnyelvi szöveg mondatainak szerkezetét kialakító grammatikai funkciókat a célnyelvi szövegben ugyancsak megváltoztatja: a mondatokat összevonja és felbontja, grammatikai elemeket hagy ki vagy told be, a tagmondatokat felemeli vagy lesüllyeszti, a szórendet megváltoztatja, a szófajokat és a mondatrészi szerepeket felcseréli. Ezeknek a műveleteknek egy része benne van a kétnyelvű szótárakban vagy megmagyarázható a nyelvek lexikai és grammatikai rendszerének különbségeivel. De csak egy része. És itt kezdődik a fordítástudomány feladata. A „Bevezetés a fordítás gyakorlatába” című könyv hat nyelvpár (angol–magyar, magyar–angol, német–magyar, magyar–német, orosz–magyar, magyar–orosz) autentikus fordításainak elemzése alapján leírja, kategorizálja, megmagyarázza a fordítási műveleteket. Objektív törvényszerűségeket vagy legalábbis tendenciákat keres ott, ahol eddig szubjektív fordítói döntésekről beszéltünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-gyakorlataba//