Bevezetés a fordítás gyakorlatába
Mit tekintsünk átváltási műveletnek?
Tartalomjegyzék
- BEVEZETÉS A FORDÍTÁS GYAKORLATÁBA Angol/Német/Orosz fordítástechnikai példatárral
- Impresszum
- Előszó
- Első rész. Átváltási műveletek
- 1. Az átváltási műveletek rendszere a fordításban
- 2. Az átváltási műveletek osztályozása
- 2.1. Kötelező és fakultatív átváltási műveletek
- 2.2. Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek
- 2.3. Osztályozás a művelet szintje szerint
- 2.4. Osztályozás a művelet hatóköre és kiváltó oka szerint
- 2.5. Osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint
- 2.6. Mit tekintsünk átváltási műveletnek?
- 2.7. A könyvben kidolgozott átváltási tipológia
- 2.8. Fő típusok és típusok
- 2.9. Altípusok
- 2.1. Kötelező és fakultatív átváltási műveletek
- 3. Az átváltási műveletek a fordító szempontjából
- 4. Indoeurópai–magyar/magyar–indoeurópai átváltási tipológia
- Második rész. A lexikai átváltási műveletek
- Bevezetés
- 1. Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás)
- 2. Jelentések bővítése (generalizálás)
- 3. Jelentések összevonása
- 3.1. Összevonás rokonságnevek esetében
- 3.2. Összevonás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt
- 3.3. Kezdést kifejező ige beolvasztása a főigébe
- 3.4. Idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe
- 3.5. Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű főnévvel vagy melléknévvel
- 3.1. Összevonás rokonságnevek esetében
- 4. Jelentések felbontása
- 4.1. Felbontás rokonságnevek esetén
- 4.2. Felbontás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt
- 4.3. Felbontás körülíró fordítás esetén
- 4.4. Kezdést kifejező igék felbomlása
- 4.5. Állapotváltozást kifejező igék felbomlása
- 4.6. Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből
- 4.7. Idéző igék módhatározójának kiválása
- 4.8. A konkrét jelentésű ige felbomlása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre
- 4.1. Felbontás rokonságnevek esetén
- 5. Jelentések kihagyása
- 5.1. Márkanevek, étel- és italnevek kihagyása
- 5.2. Jelzőként használt ország-, város- és népnevek kihagyása
- 5.3. Városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása
- 5.4. Megszólítások, udvariassági formák kihagyása
- 5.5. Történelmi reáliák kihagyása
- 5.6. Vegyes reáliák kihagyása
- 5.7. Nyelvi utalások, szójátékok kihagyása
- 5.8. Testrészek megnevezésének kihagyása
- 5.1. Márkanevek, étel- és italnevek kihagyása
- 6. Jelentések betoldása
- 7. Jelentések áthelyezése
- 8. Jelentések felcserélése
- 8.1. A cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével
- 8.2. A cselekvés felcserélése a cselekvés tárgyával
- 8.3. A cselekvés felcserélése a cselekvés végzőjével
- 8.4. Cselekvés felcserélése a cselekvés helyével
- 8.5. A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel
- 8.6. A cselekvés hangjának felcserélése a cselekvéssel
- 8.7. A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel
- 8.8. A cselekvés tárgyának felcserélése a cselekvéssel
- 8.9. A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel
- 8.10. Állapot felcserélése cselekvéssel
- 8.11. Statikus megközelítés felcserélése dinamikussal és fordítva
- 8.1. A cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével
- 9. Antonim fordítás
- 10. Teljes átalakítás
- 10.1. Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor
- 10.2. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakor
- 10.3. Teljes átalakítás személynevek, állatnevek fordításakor
- 10.4. Teljes átalakítás megszólítások fordításakor
- 10.5. Teljes átalakítás történelmi reáliák fordításakor
- 10.6. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor
- 10.7. Teljes átalakítás helyzetmondatok fordításakor
- 10.8. Teljes átalakítás mennyiségi kifejezések fordításakor
- 10.9. Teljes átalakítás forrásnyelvi formára való utalásnál
- 10.1. Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor
- 11. Kompenzálás
- Bevezetés
- Harmadik rész. A grammatikai átváltási műveletek
- Bevezetés
- 1. Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
- 2. Grammatikai felbontás és felemelés
- 3. Grammatikai összevonás és lesüllyesztés
- 4. Grammatikai betoldás
- 5. Grammatikai kihagyás
- 6. Grammatikai áthelyezések (szórendi változtatások)
- 6.1. Jobbra álló jelzők balra helyezése
- 6.2. Balra álló jelzők jobbra helyezése
- 6.3. Hangsúlyos mondatrész balra helyezése
- 6.4. Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése
- 6.5. Szórendi átváltások a mondat elején
- 6.6. Az alany előrehozása
- 6.7. Kötőszók beljebb csúsztatása
- 6.8. Megszakítások áthelyezése
- 6.9. Idéző mondategység áthelyezése
- 6.1. Jobbra álló jelzők balra helyezése
- 7. Grammatikai cserék
- Bevezetés
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 194 3
A fordító, mikor átlép az egyik nyelvből a másikba, számtalan átváltási műveletet hajt végre. A forrásnyelvi szöveg lexikai elemeinek jelentését a célnyelvi szövegben konkretizálja vagy általánosítja, felbontja vagy összevonja, betoldja vagy kihagyja, felcseréli az ellenkezőjével, vagy teljesen átalakítja, esetleg kompenzálja, azaz más helyen, más eszközökkel adja vissza. A forrásnyelvi szöveg mondatainak szerkezetét kialakító grammatikai funkciókat a célnyelvi szövegben ugyancsak megváltoztatja: a mondatokat összevonja és felbontja, grammatikai elemeket hagy ki vagy told be, a tagmondatokat felemeli vagy lesüllyeszti, a szórendet megváltoztatja, a szófajokat és a mondatrészi szerepeket felcseréli. Ezeknek a műveleteknek egy része benne van a kétnyelvű szótárakban vagy megmagyarázható a nyelvek lexikai és grammatikai rendszerének különbségeivel. De csak egy része. És itt kezdődik a fordítástudomány feladata. A „Bevezetés a fordítás gyakorlatába” című könyv hat nyelvpár (angol–magyar, magyar–angol, német–magyar, magyar–német, orosz–magyar, magyar–orosz) autentikus fordításainak elemzése alapján leírja, kategorizálja, megmagyarázza a fordítási műveleteket. Objektív törvényszerűségeket vagy legalábbis tendenciákat keres ott, ahol eddig szubjektív fordítói döntésekről beszéltünk.
Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-gyakorlataba//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero