Tartalomjegyzék

• BEVEZETÉS A FORDÍTÁS ELMÉLETÉBE
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightElső rész. A fordítás elmélete
  • chevron_right1. A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése
    • 1.1. A fordítói tevékenység jellege
    • 1.2. A fordítói tevékenység eszköze
    • 1.3. A fordítói tevékenység tárgya
    • 1.4. Van-e folytonosság a fordításelméletben?
    • 1.5. A fordítás mint szakma
    • 1.6. A fordítás mint tantárgy
    • 1.7. A fordítás mint kutatási tárgy
    • 1.8. A műfordítás és a szakfordítás aránya
    • 1.9. A nyelvészet megjelenése
    • 1.10. Az irodalmi és a nyelvészeti megközelítés
    • 1.11. Fordításelmélet és kontrasztív nyelvészet
    • 1.12. A fordításelmélet és a kontrasztív nyelvészet különbsége
    • 1.13. Fordításelmélet és kontrasztív szövegnyelvészet
    • 1.14. A fordítási szituáció nyelvi és nyelven kívüli elemei
    • 1.15. A fordításelmélet mint interdiszciplináris tudomány
    • 1.16. A fordításelmélet mint hasznos tudomány
    • 1.17. A fordításelmélet mint alkalmazott nyelvészet
    • 1.18. A fordításelmélet definíciója
    • 1.19. A nyelvészeti fordításelmélet első korszaka
  • chevron_right2. Fordításelmélet és szociolingvisztika
    • 2.1. Egyéni beszédsajátosságok visszaadása
    • 2.2. Tájnyelvi jellegzetességek visszaadása
    • 2.3. Alá- és fölérendeltségi viszonyok visszaadása
    • 2.4. Az ekvivalens nélküli lexika fordítása
    • 2.5. Fordíthatóság – fordíthatatlanság
    • 2.6. A reáliák és a fordíthatatlanság
    • 2.7. Mit nyújthat a fordítástudomány a szociolingvisztikának?
    • 2.8. Mit nyújthat a szociolingvisztika a fordítástudománynak?
    • 2.9. Új kihívások a fordítás szociolingvisztikája számára
  • chevron_right3. Fordításelmélet és pszicholingvisztika
    • 3.1. Percepció és produkció a fordításban
    • 3.2. Fordítás és kétnyelvűség
    • 3.3. A szinkrontolmácsolás mint pszicholingvisztikai kísérlet
    • 3.4. A hallgatás és a beszélés egyidejűsége
    • 3.5. A percepció aktivitása
    • 3.6. Tolmácsolástól független kísérletek
    • chevron_right3.7. A valószínűségi előrejelzés
      • 3.7.1. A hipotézisek fajtái
      • 3.7.2. A hipotézisalkotás jellege
    • 3.8. A fordítás/tolmácsolás egysége
    • 3.9. Anyaggyűjtési nehézségek
    • 3.10. A tolmács személyiségjegyei
    • 3.11. A fordító „belső beszéde” és az introspekciós módszer
  • chevron_right4. Fordításelmélet és szövegnyelvészet
    • 4.1. Szövegközpontúság a fordításban
    • 4.2. Eltávolodás a szövegtől
    • 4.3. Visszatérés a szöveghez
    • 4.4. A belső szerveződés felőli megközelítés
    • chevron_right4.5. A szövegtípusok felőli megközelítés
      • 4.5.1. A tartalomközpontú szöveg fordítása
      • 4.5.2. A formaközpontú szövegek fordítása
      • 4.5.3. A felhívásközpontú szöveg fordítása
      • 4.5.4. Az audio-mediális szöveg fordítása
    • 4.6. Szakszövegtipológia
    • 4.7. A két megközelítés integrációja
    • 4.8. A kvázi-helyesség kutatása
    • 4.9. Szkepticizmus a szövegszintű megközelítéssel kapcsolatban
    • 4.10. A szövegnyelvészet központi szerepe a fordítástudományban
  • chevron_right5. A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei
    • 5.1. Analízis és szintézis
    • 5.2. Az átváltási szakasz
    • 5.3. A fordítás folyamatának modellálása
    • chevron_right5.4. A denotatív (szituatív) modell
      • 5.4.1. A denotatív modell előnyei és hátrányai
    • chevron_right5.5. A transzformációs modell
      • 5.5.1. A transzformációs modell kialakulásának előzményei
      • 5.5.2. A fordítás folyamata a transzformációs modell szerint
      • 5.5.3. A transzformációs modell előnyei és hátrányai
    • chevron_right5.6. A szemantikai modell
      • 5.6.1. A szemantikai modell kialakulásának előzményei
      • 5.6.2. A fordítás folyamata a szemantikai modell szerint
      • 5.6.3. Melcsuk és Zsolkovszkij szemantikai modellje
      • 5.6.4. A szemantikai függvények
      • 5.6.5. A szemantikai modell előnyei és hátrányai
    • chevron_right5.7. Az ekvivalencia szintjeinek modellje
      • 5.7.1. Az ekvivalencia-szintek szerinti modell előnyei és hátrányai
    • 5.8. A fordítás, mint a két nyelv együttes működtetése
  • chevron_right6. Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben
    • 6.1. Az olvasó, a fordító és a kutató ekvivalencia-felfogása
    • 6.2. Az ekvivalencia különböző megközelítései
    • 6.3. Catford ekvivalencia-felfogása
    • 6.4. Nida ekvivalencia-felfogása
    • 6.5. Egyéb ekvivalencia-felfogások
    • 6.6. Mit kell megőrizni a fordításban?
    • 6.7. Komisszarov ekvivalencia-felfogása
    • 6.8. A kommunikatív ekvivalencia feltételei
    • 6.9. Az ekvivalencia fogalmának elvetése
    • 6.10. Az ekvivalecia fogalmának jelentősége
  • chevron_right7. Merre tart ma a fordítástudomány?
    • 7.1. Új elnevezés
    • 7.2. Új társadalmi feladatok
    • 7.3. Új műhelyek
    • 7.4. Új folyóiratok
    • 7.5. Új könyvsorozatok, enciklopédiák
    • chevron_right7.6. Új kutatási módszerek (empirikus módszerek)
      • 7.6.1. A cloze-teszt
      • 7.6.2. A kérdőíves módszer
      • 7.6.3. A kvázi-helyesség és az olvasói elvárások tesztelése
      • 7.6.4. Az explicitációs stratégiák tesztelése
      • 7.6.5. Az introspektív módszer
    • chevron_right7.7. Új kutatási módszerek (korpuszelemzés)
      • 7.7.1. A korpusznyelvészet fejlődése
      • 7.7.2. Két- és többnyelvű korpuszok felhasználása
      • 7.7.3. A várható eredmények
    • 7.8. Új tudományos paradigmák
    • 7.9. Új segédtudomány: az interkulturális kommunikáció
    • 7.10. Új témák – médiafordítás
    • 7.11. Hogyan születnek az új témák?
    • 7.12. A nyelvészeti fordításelmélet második és harmadik korszaka
    • 7.13. Merre tart a magyar fordítástudomány?
• chevron_rightMásodik rész. A fordítástudomány terminológiája
  • 1. Bevezetés
  • 2. Fordítástudományi szakkifejezések jegyzéke
• chevron_rightFüggelék
  • 1. Irodalomjegyzék
  • 2. Magyar fordítástudományi és fordítástechnikai szakirodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 193 6

A könyv első része a fordítás nyelvészeti megközelítésének keletkezését, a nyelvészeti fordítástudomány önálló tudománnyá válását írja le. Az egyes fejezetek bemutatják a fordítás folyamatában szerepet játszó összes nyelvi és nyelven kívüli tényezőt: a forrásnyelvet és a célnyelvet, a forrásnyelvi szöveget és a célnyelvi szöveget, a forrásnyelvi feladót, a fordítót és a célnyelvi olvasót, valamint a fordítás létrejöttének földrajzi, történelmi és társadalmi körülményeit, s megvizsgálják, hogy a fordításelmélet különböző „segédtudományai” – a kontrasztív nyelvészet, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika és a szövegnyelvészet – hogyan segítik a fordításelméletet e tényezők tanulmányozásában. Külön fejezetet szentelünk a fordításkutatás két nagy elméleti problémájának: a fordítási folyamat modellálásának és a fordítási ekvivalencia kérdésének.

A könyv második része több mint száz fordítástudományi és a fordítással összefüggő általános és alkalmazott nyelvészeti terminus magyarázatát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-elmeletebe//