A demográfiai átmenet elmélete

search

1. ábra

Forrás: Demográfiai mozgások 5 állomása. Thompson, W. (2003): Encyclopedia of Population. 2. Macmillan Reference. 939–940. ISBN: 0-02-865677-6

Tartalomjegyzék

• EGÉSZSÉGNEVELÉS
• Impresszum
• chevron_rightI. EGÉSZSÉGNEVELÉS
  • chevron_rightI.1. DEMOGRÁFIA (IHÁSZ FERENC)
    • chevron_rightI.1.1. A demográfiai változások tehetetlensége
      • I.1.1.1. A kiemelt megállapítások előtt néhány gondolat [1]
      • I.1.1.2. Általános bevezető
    • chevron_rightI.1.2. A demográfia értelmezése, meghatározásai
      • I.1.2.1. A demográfia fejlődésének rövid nemzetközi és hazai történeti áttekintése
      • I.1.2.2. A demográfiai átmenet elmélete
      • I.1.2.3. A demográfiai átmenet szakaszai
      • I.1.2.4. A földrészek népességének megoszlása
    • chevron_rightI.1.3. A föld népességével kapcsolatos jellemzők
      • I.1.3.1. Öregedő földrészek jelenlegi és becsült adatai 2000–2050
      • I.1.3.2. A 60 évnél idősebb populáció változása 1950–2050 között a világ fejlett és fejletlen területein
      • I.1.3.3. A demográfiai függőségi ráta változása 1950 és 2050 között
    • chevron_rightI.1.4. Népmozgalmi folyamatok
      • I.1.4.1. A népesedési folyamatok fontosabb jellemzői
      • I.1.4.2. Termékenységi trendek Európa országaiban
      • I.1.4.3. A születések száma és a termékenység
      • I.1.4.4. Nyers halálozási arányszám alakulása 1970 és 2009 között
      • I.1.4.5. Nyers élveszületési jellemzők Magyarország és az eurózóna-16 országai között
      • I.1.4.6. Természetes fogyás
      • I.1.4.7. Nyers halálozás Magyarország és az eurózona-16 országai között
      • I.1.4.8. A népesség tényleges változása
      • I.1.4.9. A teljes termékenységi arányszám (TTA) alakulása 1970 és 2009 között
      • I.1.4.10. A nők átlagos életkora Magyarországon gyermekük születésekor
      • I.1.4.11. Átlagos életkor az első házasságkötéskor
      • I.1.4.12. A népesség megoszlása háztartástípusok szerint
      • I.1.4.13. Az élettársi kapcsolatban élők aránya férfiak és nők körében
      • I.1.4.14. Teljes válási arányszám
      • I.1.4.15. Eltartottsági ráta
      • I.1.4.16. Vándorlások
    • I.1.5. Népesedés és egészség
    • I.1.6. A fejezetben használt legfontosabb kifejezések és definíciók magyarázata
    • I.1.7. Felhasznált irodalom
    • I.1.8. A fejezet feldolgozásához felhasznált alapirodalmak
  • chevron_rightI.2. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA: Az egészségi állapotot meghatározó tényezők. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzői
    • I.2.1. Társadalmi egyenlőtlenségek és ezek közvetett és közvetlen hatásai az egészségtudatra
    • chevron_rightI.2.2. Társadalmi osztályok alakulása 2002 és 2012 között
      • I.2.2.1. Egészségszemléletek
    • chevron_rightI.2.3. Az egészség meghatározásai
      • I.2.3.1. Társadalmi egyenlőtlenségek
      • I.2.3.2. Az egyén felelőssége saját egészségével szemben
      • I.2.3.3. Az egészség és a betegség közötti „láthatatlan” átmenet sajátosságai
      • I.2.3.4. Az egyéni döntés szabadsága
      • I.2.3.5. Önsorsrontó magatartásformák újratermelődése
    • chevron_rightI.2.4. A család mint az egészséges személyiségfejlődés egyik fontos színtere
      • I.2.4.1. A szereptanulás egyik legfontosabb színtere a család
      • I.2.4.2. Családi szocializáció és nevelés azonosságai és különbségei
      • I.2.4.3. A szülő és a gyermek közötti kapcsolat minden későbbi emberi kapcsolat alapmintája
      • I.2.4.4 Egyéb szocializációs színterek
      • I.2.4.5. Konfliktusmegoldási módok
      • I.2.4.6. A családi életciklus modellje
      • I.2.4.7. Családi társas támogatás és egészség
    • chevron_rightI.2.5. Az egészséget meghatározó szűkebb tényezők, azok kölcsönhatásai
      • I.2.5.1. Az egészséget meghatározó tényezők tágabb értelmezése [8]
      • I.2.5.2. Genetikatényezők [8]
      • I.2.5.3. A hatások sokszínűsége, azok hatásmehanizmusai
      • I.2.5.4. Az egészségdeterminánsok dinamikája, hatásainak súlypontváltozásai [8]
      • I.2.5.5. A korai felismerés jelentősége [8]
      • I.2.5.6. Életmód [8]
      • I.2.5.7. Az egészségfejlesztési projektmenedzsment során figyelembe vehető megközelítési módok
    • I.2.6. Az egészségi állapot szubjektív értékelése
    • I.2.7. A születéskor várható élettartam, valamint az egy főre jutó GDP és egészségügyi kiadás az OECD országaiban, 2003
    • I.2.8. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon
    • I.2.9. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az EU-15 országaiban és a visegrádi tömörülés országaiban
    • I.2.10. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon, az EU-27 tagállamaiban, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban
    • chevron_rightI.2.11. Okspecifikus halandóság bemutatása
      • I.2.11.1. A keringési rendszer betegségeinek legfontosabb jellemzői Magyarországon
      • I.2.11.2. Ischaemiás szívbetegség
      • I.2.11.3. Akut miokardiális infraktus (AMI) halálozása
      • I.2.11.4. Rosszindulatú daganatok
      • I.2.11.5. Légcső-, hörgő- és tüdőrák
      • I.2.11.6. Emésztőrendszer betegségei
      • I.2.11.7. Külső okok
      • I.2.11.8. Öngyilkosság
      • I.2.11.9. Az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás
      • I.2.11.10. A dohányzáshoz köthető halálozás
    • I.2.12. Egészségben eltöltött élettartam nemzetközi összehasonlításban
    • I.2.13. Halálokonkénti halálozás Magyarországon
    • I.2.14. Az életmódot közvetett és közvetlen módon befolyásoló tényezők kapcsolatainak elemzése
    • chevron_rightI.2.15. A dohányzás gyakorisága az EU-ban
      • I.2.15.1. Dohányzás
      • I.2.15.2. A dohányzók kor szerinti megoszlása a két nem tekintetében
    • chevron_rightI.2.16. Az alkohol és az alkoholfogyasztás néhány jellemzője
      • I.2.16.1. Alkohol és öngyilkosság
      • I.2.16.2. Az alkoholfüggés pszichológiai és szociális vetülete
      • I.2.16.3. Az alkohol és az egészség kapcsolata
      • I.2.16.4. Az alkoholizmus a család betegsége
    • I.2.17. A fizikai aktivitás hiánya és az elhízás mint az egészséget veszélyeztető tényezők
    • I.2.18. Egészség és kultúra. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése. Az egészségi állapothoz való viszony változásai
    • I.2.19. Javaslat az egészségfejlesztésben leggyakrabban használt szavak fordítására és értelmezésére
    • I.2.20. Felhasznált irodalom
    • I.2.21. A fejezet feldolgozásához használt egyéb irodalmak
  • chevron_rightI.3. Jólét- és jóllétmutatók összefüggései a munkaképes korú lakosság egészségi állapotával kapcsolatban (NAGYVÁRADI KATALIN)
    • I.3.1. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightI.4. Az egészségfejlesztés serdülő- és ifjúkorban: egészségmagatartás, életmód és a társas hatások jelentősége (PIKÓ BETTINA)
    • chevron_rightI.4.1. A serdülőkor pszichoszociális sajátosságai
      • I.4.1.1. A serdülőkor biopszichoszociális modellje
      • I.4.1.2. Serdülőkori problémaviselkedés-szindróma
      • I.4.1.3. Ifjúsági moratórium
    • I.4.2. Életmód és szabadidő serdülőkorban
    • I.4.3. A magyar fiatalok egészségmagatartása és pszichikai egészsége
    • I.4.4. Étkezési szokások, táplálkozáskontroll serdülőkorban
    • I.4.5. Sport, fizikai aktivitás serdülőkorban
    • I.4.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightGyőr-Moson-Sopron megye lakosságának egészségi állapota, 1996–2010I.5. (BURKALI BERNADETT, BAZSIKA ERZSÉBET, HAMBURGER ISTVÁN)
    • 1. Adat és módszerI.5.
    • chevron_rightI.5.2. Eredmények
      • I.5.2.1. Összhalálozás
      • I.5.2.2. Haláloki struktúra
      • I.5.2.3. Csecsemőhalandóság
      • I.5.2.4. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás
      • I.5.2.5. Rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozás
      • I.5.2.6. Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás
      • I.5.2.7. Külső okok miatti halálozás
      • I.5.2.8. Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás
    • I.5.3. Összegzés, teendők
    • chevron_rightI.5.4. Javaslatok a rosszindulatú daganatos halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára
      • I.5.5. Javaslatok a keringésszervi megbetegedés miatti halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára
    • I.5.6. Javaslatok az alkoholos májbetegségek és a befejezett öngyilkosságok miatti halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára
    • I.5.7. Fogalomtár
    • I.5.8. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightI.6. A komplementer medicina szerepe az egészség megtartásában (RIKK JÁNOS, LIZICZAI IMRE, LIZICZAINÉ BAZSÓ ANDREA)
    • I.6.1. Egészségszemléletek, azok közvetett hatása a kiegészítőgyógyítás kialakulására
    • I.6.2. A természetes gyógymódok mint a prevenció eszközei, a „komplementer” tartalmi jelentése…
    • I.6.3. A hagyományos és a komplementer medicinák összehasonlítása néhány velük kapcsolatban általánosan használt sztereotípia alapján
    • I.6.4. Klasszikus természetgyógyászati módszerek, azok követelményrendszere
    • I.6.5. Az elmúlt években elvégzett klinikai kutatások eredményeinek összefoglalása
    • I.6.6. Összefoglalás
    • I.6.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightI.7. A gyógynövények helye a komplementer medicinában (HALBRITTER ANDRÁS)
    • I.7.1. A fitoterápia története és jelentősége
    • I.7.2. A konvencionális és komplementer fitoterápia viszonya
    • I.7.3. A fitoterápia sajátosságai és jelentősége a népegészségügyben
    • I.7.4. A fitoterápia alkalmazása
    • I.7.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. PREVENCIÓ
  • chevron_rightII.1. PREVENCIÓ (IHÁSZ FERENC)
    • chevron_rightII.1.1. A fenntartható egészség
      • II.1.1.1. Az életminőség és a társadalmi mozgások kapcsolata, azok kölcsönhatásai
      • II.1.1.2. Kockázati tényezők hatása, azok kezelése, adekvát megoldási minták felkutatása
      • II.1.1.3. A prevenció szintjeinek szűkebb értelmezése
      • II.1.1.4. A kelet-európai országok egészségügyi ellátórendszerének sajátosságai (felelősség a saját egészség megóvásáért)
    • chevron_rightII.1.2. A prevenció fogalma, fajtái, színterei, tágabb értelmezése
      • II.1.2.1. Primordiális megelőzés
      • II.1.2.2. Az elsődleges megelőzés
      • II.1.2.3. A másodlagos megelőzés
      • II.1.2.4. A harmadlagos megelőzés
      • II.1.2.5. A megelőzésben és egészségfejlesztésben használt megoldási minták
      • II.1.2.6. A többszörös hozzárendelés lehetősége
      • II.1.2.7. A gyógyítással való összefüggés
      • II.1.2.8. Kockázati tényező vagy betegség?
      • II.1.2.9. A pontos határok hiánya
      • II.1.2.10. Következtetések
  • chevron_rightII.2. (HUMÁNBIÓLÓGIAI ALAPISMERETEK (IHÁSZ FERENC, SZMODIS MÁRTA)
    • chevron_rightII.2.1. Humánbiológiai összetevők: Növekedés, érés, testmagasság, testtömeg, testösszetétel, alkat és együttes hatásuk az egészségtudat alakításában
      • II.2.1.1. A növekedés, fejlődés, érés és a szekuláris trend
      • II.2.1.2. A testmagasság és a testtömeg allometriákus változása korcsoportonként és nemenként
      • II.2.1.3. A testösszetétel (zsír és az izom aránya) változásai, a naptári és a biológiai életkor néhány érdekessége
      • II.2.1.4. Az alkat meghatározásának jelentősége
    • chevron_rightII.2.2. A zsírokról általában
      • II.2.2.1. A zsírok biokémiai összetétele
      • II.2.2.2. Telített zsírsavak
      • II.2.2.3. Telítetlen zsírsavak
      • II.2.2.4. A koleszterin, a trigliceridek és foszfolipidek három formátumban keringenek a vérben
      • II.2.2.5. A zsírok szerepe, funkciói a szervezetben
    • II.2.3. Különböző testösszetétel-modellek
    • chevron_rightII.2.4. Az emberi test teljes zsírmennyisége elhelyezkedés és funkció szerint
      • II.2.4.1. A zsírmentes tömeg
    • II.2.5. A korai zsírtömeg-felhalmozás hatása a növekedés és az érés folyamatára
    • chevron_rightII.2.6. Mi az a testvíz?
      • II.2.6.1. A testvíz funkciói
    • chevron_rightII.2.7. A testösszetétel és becslése
      • II.2.7.1. A test zsírtartalmának becslése antropometriai jellegekből
      • II.2.7.2. Néhány kitüntetett testpont a bőrredő mérésére
      • II.2.7.3. A bőrredő mérésének néhány kitüntetett helye a test felszínén
      • II.2.7.4. A bioelektromos impedancia analízis (BIA) a testösszetétel meghatározásának módszere
      • II.2.7.5. Hogyan lehetséges a test zsírtartalmának mérése?
      • II.2.7.6. Mit jelent a szegmentált mérés?
      • II.2.7.7. Az empirikus korrekció
      • II.2.7.8. A vizsgálat menetének bemutatása
    • chevron_rightII.2.8. A testalkotók becslésének kapcsolata a hagyományos antropometriai, Parřízková-módszer testzsírszázalék [(F%P), haskerület (ADC)] és a bioimpedancia elvén működő [(InBody720) testzsírszázalék (PBF), zsigeri zsír (VFA)] módszerek alapján
      • II.2.8.1. A két módszerrel becsült relatív testzsírtartalom átlagai és szórásai
      • II.2.8.2. További módszerek a testösszetétel meghatározására
    • chevron_rightII.2.9. A testtömegindex (BMI) mint elterjedt tápláltsági mutató
      • II.2.9.1. A testtömegindex (BMI) és a relatív zsír (F%) átlagainak változásai korcsoportonként és nemenként
    • chevron_rightII.2.10. A testalkat és a testösszetétel kapcsolata
      • II.2.10.1. A Conrad-módszer alapján meghatározott metrikus (MIX) és a plasztikus index (PLX), illetve a Pařízková módszerével becsült zsír kapcsolata
      • II.2.11. Táplálkozás és növekedés
      • II.2.11.1. A testösszetétel változása a növekedés időszakában
    • chevron_rightII.2.12. Az elhízás
      • II.2.12.1. A testfelszín (BSA) változásai életkor és a nemek alapján
      • II.2.12.2. A relatív zsírtömeg (F%) életkortól függő változása
      • II.2.12.3. A relatív zsír (F%) és a hasüregi zsír (VFA) különbségei (10-95+) éves férfiak és nők körében
      • II.2.12.4. A hasüregi zsír (VFA) életkori és nemi különbségei
      • II.2.12.5. A relatív zsír (F%) és a hasüregi zsír (VFA) életkori változása 7-12 éves gyermekek körében
    • chevron_rightII.2.13. Az elhízást befolyásoló hatások
      • II.2.13.1 A zsírnövekedés patológiás jellemzői
      • II.2.13.2. A relatív testzsírtartalom és az élettani teljesítmények gyermek- és felnőttkorban
    • chevron_rightII.2.14. Az elhízás kezelésének általános elve
      • II.2.14.1. Első fázis
      • II.2.14.2. Második fázis
      • II.2.14.3. Harmadik fázis
      • II.2.14.4. Negyedik fázis
    • chevron_rightII.2.15. Az aerob és az anaerob teljesítmény mérésének (becslésének) módszerei
      • II.2.15.1. A legtöbbet használt pályatesztek bemutatása
    • II.2.16. A szív-, keringési rendszer fejlesztése a terhelés intenzitásának optimalizálásával
    • II.2.17. Terhelésesszívfrekvencia-diagram eredményeinek elemzése és értékelése
  • II.3. A fizikai aktivitás néhány fontos jellemzője a magyar lakosság körében (IHÁSZ FERENC)
  • II.4. Alapelvek a keringési rendszer fejlesztéséhez a rekreációban (KIRÁLY TIBOR)
  • II.5. Terheléses vizsgálatok preventív szerepe szabadjáték közben és laboratóriumi körülmények között (IHÁSZ FERENC)
  • II.6. A fejezetben használt meghatározások és kifejezések magyarázata
  • II.7. Felhasznált irodalom
  • II.8. Egyéb felhasznált irodalom
  • chevron_rightII.9. Az agilitás mint a „többszintű” motorikus képességek újszerű értelmezése (KOLTAI MIKLÓS)
    • II.9.1. Fogalmi meghatározások
    • II.9.2. Az agilitás teljesítmény-összetevői
    • II.9.3. Az agilitás mint önálló képesség
    • II.9.4. Döntéshozatal és agilitás
    • chevron_rightII.9.5. Az agilitás izomszerkezeti, energetikai háttere, fejleszthetősége
      • II.9.5.1. Illinois-teszt (Illinois Agility Test)
      • II.9.5.2. T-teszt (Agility T-test)
      • II.9.5.3. Nyílhegyteszt (Arrowhead Agility Drill)
      • II.9.5.4. Szlalomlabdavezetés-teszt (TDS Fussballdribbling)
    • II.9.6. Felhasznált irodalom
    • II.9.7. Egyéb felhasznált irodalom
  • chevron_rightII.10. Természetes környezetben végzett fizikai aktivitás egészségfejlesztési szempontjai (POLGÁR TIBOR)
    • chevron_rightII.10.1. Turisztika- és rekreációs tábor
      • II.10.1.1. Vízi tábor
      • II.10.1.2. Téli tábor
• chevron_rightIII. A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI
  • chevron_rightIII.1. Élettani alapok (SZŐTS GÁBOR)
    • chevron_rightIII.1.1. Egyes szervrendszerek működése nyugalomban és terhelés alatt
      • III.1.1.1. Az energiaszolgáltató rendszerek jellemzőinek leírása, az energianyerés fajtái
      • III.1.1.2. A fizikai aktivitás erőteljességi övezetei
  • chevron_rightIII.2. Légzés (IHÁSZ FERENC)
    • chevron_rightIII.2.1. A légzés élettana
      • III.2.1.1. A külső és belső légzés helyszínei, jellemzői nyugalomban
      • III.2.1.2. Külső légzés
      • III.2.1.3. Belső légzés
      • III.2.1.4. Az oxigénszállítás mechanizmusa
      • III.2.1.5. A szén-dioxid-szállítás mechanizmusa
      • III.2.1.6. A légzőrendszer fizikai aktivitás hatására bekövetkező adaptációs jelenségei
    • chevron_rightIII.2.2. A vér alkotórészei és működése
      • III.2.2.1. Vörösvérsejtek
      • III.2.2.2. Fehérvérsejtek
      • III.2.2.3. A vérplazma
      • III.2.2.4. Vérlemezkék
    • III.2.3. A szív felépítése, működése nyugalomban és a terhelés alatt
    • III.2.4. Szívvizsgáló eljárások
    • III.2.5. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere
    • chevron_rightIII.2.6. A vérkeringés élettana: A kardiovaszkuláris rendszer mint a szervezet (ellátó) szervrendszereinek része
      • III.2.6.1. A vérkeringési rendszer működésének alapelvei
      • III.2.6.2. A vérkeringési rendszer párhuzamos szerveződése
      • III.2.6.3. A vérkeringési rendszer biomechanikai jellegzetességei
      • III.2.6.4. Az erek élettani szerepe a szervezet működésében
      • III.2.6.5. Artériák. Az artériás pulzus vizsgálatának jelentősége
      • III.2.6.6. Szisztolés vérnyomás változásai a terhelés különböző szakaszaiban
      • III.2.6.7. Diasztolés vérnyomás változása a terhelés különböző szakaszaiban
      • III.2.6.8. Kapillárisok
      • III.2.6.9. Vénák
      • III.2.6.10. Vérnyomás és véráramlás, az erek áramlási rezisztenciája
      • III.2.6.11. Idegi szabályozás
      • III.2.6.12. A vérkeringést befolyásoló, illetve hatékonyabbá tevő adaptációs folyamatok
    • III.2.7. A rendszeres fizikai aktivitás hosszú távú hatásai a kardiovaszkuláris rendszerre
    • 8. Folyadék- és elektrolit-háztartásIII.2.
    • III.2.9. A neuroendokrin rendszer adaptációja terheléshez
    • III.2.10. Kórós állapotok, betegségek és a fizikai aktivitás kapcsolata
    • chevron_rightIII.2.11. Koszorúér-betegségek
      • III.2.11.1. Magas vérnyomás
    • III.2.12. A zsíranyagcsere
    • III.2.13. Elhízás
    • III.2.14. Cukorbetegség (diabetes mellitus)
    • chevron_rightIII.2.15. Terhelésélettani vizsgálatok
      • III.2.15.1. A laboratóriumi terheléses vizsgálatok
      • III.2.15.2. Kardiovaszkuláris jellemzők bemutatása a terhelés különböző szakaszaiban
      • III.2.15.3. Pulzusszám (ütés×min-1)
      • III.2.15.4. Életkorfüggő változások hatása a maximális pulzusszámra, edzetlen, 10-61 éves férfiakban
      • III.2.15.5. Oxigénpulzus (ml×ütés-1)
      • III.2.15.6. Perctérfogat (l×min-1) Q=(HR×SV)
      • III.2.15.7. Kardiovaszkuláris jellemzők (szívfrekvencia és volumenválaszainak) egyéni megjelenése sportolók körében
      • III.2.15.8. Relatív (testtömegre vonatkoztatott) maximális oxigénfelvétel (RVO2max) (ml×kg-1×min-1)
      • III.2.15.9. Relatív (testtömegre vonatkoztatott) maximális oxigénfelvétel (RVO2max) (ml×kg-1×min-1) átlagainak változása gyermekkortól áthajlókorig
      • III.2.15.11. A RER (respiratory exchange ratio)
      • III.2.15.12. A ventiláció (VE) és a szén-dioxid végkilégzési nyomása (PetCO2) a terhelés különböző szakaszaiban
      • III.2.15.13. Spiroergometriával vizsgálható küszöbök
      • III.2.15.14. Az anaerob küszöb fogalma
      • III.2.15.15. Tejsavküszöb
      • III.2.15.16. A pulzustöréspont mint küszöb
      • III.2.15.17. Ventilációs küszöb becslése az oxigén- (VE/VO2) és a szén-dioxid- (VE/VCO2) kihasználás arányában a terhelés (MET-es) különböző szakaszaiban
      • III.2.15.18. Laboratóriumban végzett spiroergometriás vizsgálatok eredményeinek értelmezése, aktivitási (edzés-) terv készítése
      • III.2.15.19. Spiroergometriás vizsgálat egyéni és csapatszintű elemzése, felkészülési terv készítése
      • III.2.15.20. Laboratóriumban vizsgált és edzés közben rögzített pulzusszámválaszok elemzése
  • III.3. A fejezetben használt idegen kifejezések, fogalmak magyarázata
  • III.4. Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 179 0

A könyv három fejezetből áll. A fejezetek első látásra önálló tartalommal bírnak, de a kapcsolat közöttük kifejezetten szoros. Ezt a tartalmi összetartozást jeleníti meg a könyv címe is (Egészségnevelés). Az első fejezet (Egészségmegőrzés) általános képet ad Magyarország, Európa és a világ demográfiai jellemzőiről, definiálja az egészség fogalmát, és elemzi az egészséget befolyásoló tényezőket.

A második fejezetben (Prevenció) a prevenció szerepe, jelentősége, gyakorlati elemei (amelyek az életmód során válnak igazán hasznossá) jelennek meg úgy, hogy azok már megoldási javaslatokat adnak az életminőség megtartásában.

A harmadik fejezet (A terhelésélettan alapjai) kifejezetten a versenysporttal kapcsolatos ismereteket tartalmazza: nevezetesen hogyan lehet pontosan tervezni fizikai aktivitást, mért adatok elemzésével, egyénre "szabva". A második és a harmadik fejezet saját kutatások eredményei alapján készült.

A mű 178 színes, saját szerkesztésű ábrát tartalmaz, az irodalmi hivatkozások száma meghaladja a 350-et. A könyv eredetileg egyetemi hallgatóknak készült, akik döntően az élettudományokban és azon belül is a sporttudományban kívánnak mélyebb ismereteket szerezni. A harmadik fejezet talán az egyetlen alkalmazott terhelésélettani alapismereteket tartalmazó magyar nyelvű dokumentum.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ihasz-egeszsegneveles//