A serdülőkor egyrészt a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka, másrészt ebben az életperiódusban a lelki egyensúly is komoly kihívásnak van kitéve, ami megmutatkozik a depressziós tünetegyüttes gyakoriságának emelkedésében [17]. Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti egészségügyi programjának, az „Egészséges emberek 2010” kampánynak a célkitűzései között a fiatalokat érintő cselekvésprogramok között az erőszak, a balesetek megelőzése és a reproduktív egészségvédelem mellett a káros szenvedélyek megelőzése és a mentális egészségvédelem előkelő helyen szerepel [18]. S bár az USA-ban a tinédzserkorúak dohányzásában, alkohol- és drogfogyasztásában már csökkenő tendencia érvényesül, az európai országokat ez kevésbé érinti, ami sajnos még fokozottabban igaz a kelet-európai országokra, és így hazánkra. Még a csökkenés ellenére is figyelemfelhívó jelenség azonban a nemek szerinti eltérésekben bekövetkezett változás, nevezetesen a serdülő lányok fokozódó szerfogyasztása. A dohányzás terén a lányok már sok helyen megelőzték a dohányzóstátusz szerint a fiúkat, csak a rendszerességben vannak még némileg előnyben a fiúk; a korábban hagyományosan férfiszokásnak tartott alkoholfogyasztásban még erőteljesebb a növekedés, ami az ún. „nagy ivászatra” is vonatkozik [19, 20]. A dohányzás és az alkoholfogyasztás lényegesen nagyobb mértékű a kelet-európai országokban lakó serdülők körében, mint az Európai Unió egyéb országaiban, ugyanakkor az illegális drogfogyasztás az utóbbi országokban mutat nagyobb előfordulást [21]. Ez részben a hozzáférés különbségeiből adódik, részben pedig függ a társadalom általános toleranciaszintjétől is; míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás a kelet-európai régióban általánosan elfogadott, addig a drogfogyasztás iránt sokkal nagyobb a szigorú elutasítás. Érdemes kiemelni azt is, hogy a nem – ami éppen egyre csökkenő szerepe miatt érdemel figyelmet – mellett az életkor szerint a középiskolás évek alatt a szerfogyasztás fokozatos növekedést mutat egészen a fiatalfelnőtt-korig. Emellett a társadalmi helyzet is gyakran mutat összefüggést a gyakoriságokkal. A magas társadalmi helyzetű, jobb vagyoni helyzetben élő fiatalok körében gyakoribb az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás viszont éppen ellenkező összefüggést mutat. A kétszülős családi struktúra, valamint a szülőkkel való jó kapcsolat, az együtt töltött idő, valamint a szülői kontroll védőhatást fejt ki csakúgy, mint a kiváló teljesítmény vagy az iskolai élet, például az iskolai normák elfogadása [4, 21].