Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára

A maison de plaisance

A századelő építészetének nagy változásait részben már XIV. Lajos uralkodásának kései szakasza előkészítette. Amikor a versailles-i kastély hivatalos királyi rezidencia lett, a király több kisebb vidéki kastély építésébe fogott, ahová a nyilvánosság elől visszavonulhatott. E kisebb mulatókastélyok egyike volt a Porcelán-Trianon-kastély, amelyet 1670-ben Louis Le Vau a király és kedvese, Montespan márkinő légyottjai számára épített. Az épület a versailles-i kastélytól északkeletre, a kert félreeső, erdővel és falakkal övezett szögletében helyezkedett el. A kínaias díszítésű kastélyt a király személyes instrukciói és Jules Hardouin-Mansart tervei alapján 1687 és 1688 között átépítették, így jött létre a ma is látható Márvány-Trianon (más néven Nagy Trianon) kastély. Az épület, amely XIV. Lajos utolsó építészeti megbízása volt, alaprajzi formáját és felépítését tekintve is típusteremtő alkotássá, a 18. századi mulatókastélyok, a maison de plaisance-ok sokszor követett mintájává vált. A kastély alaprajza U-alakú, de a francia rezidenciális építészet évszázados szabályát, a szimmetriát megbontva a központi tömb jobb oldali szárnyából hosszú galéria indul hátrafelé, és ennek végében merőlegesen újabb lakószárny húzódik. A tervezés fő szempontja a kényelmes használat volt: a hosszan elnyúló épülettömeg földszintes, közepét oszlopos loggia töri át, a szárnyakon magas franciaablakok sorakoznak, galériája nyitott. A külső és a belső tér határai így szinte eltűnnek, az épület nyitottsága a kert, a friss levegő élvezetét szolgálja.
Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

MűvelődéstörténetPPKE BTK jegyzetek

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave