Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Az utrechti caravaggisták

Hendrick Terbrugghen (1588–1629) és Gerard van Honthorst (1590–1656) több évet töltött Rómában, ahol elsősorban Caravaggio művészete érintette meg őket. Mindenekelőtt históriafestőnek vallották magukat, de mindketten festettek zsánerképeket is, amelyek motívumaikban és megformálásukban sokat köszönhetnek Caravaggiónak és körének. Holland kortársaiktól eltérően, akiknek művein a nagyobb térben elhelyezett apró figurák jellemzőek, az itáliai mestert követve csupán néhány, gyakran egyetlen életnagyságú alakra koncentráltak, kedvelték a félalakos kivágást. Átvették a Caravaggio-iskola naturalista szemléletét és sajátos chiaroscuro technikáját, gyakran ábrázoltak sötét szobabelsőket, gyertyafénnyel megvilágított szereplőket (Honthorstot az olaszok Gherardo della Notténak nevezték el). Caravaggio művészetének legfontosabb közvetítőiként mindketten visszatértek Hollandiába, de Honthorst hírnevének köszönhetően Londonba és Hágába is eljutott, az orániai hercegek udvari festőként foglalkoztatták. Gyertyát gyújtó párt ábrázoló képének témája a moralizáló zsánerfestészet hagyományából ered. A fiatal nőalak a parázsra fújva gyújtja meg a gyertyát, amely a korszak szimbolikus nyelvén azt jelenti, szerelmi vágyat gerjeszt a férfiúban, aki a vágytól feltüzelve nyúl a kebléhez. A lányt szemérmetlen öltözete, kinyíló dekoltázsa kurtizánnak mutatja, míg divatos megjelenésű, tollas kalapos társa tipikus aranyifjú, az érzéki csábításnak könnyen engedő ember megtestesítője.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave