Berzeviczy Klára

A német felvilágosodás és klasszika irodalma


Goethe és Schiller együttműködése

Schiller, aki 1789 óta Jenában volt történelem professzor, és a Weimarban élő Goethe viszonya hosszú évekig igen feszült volt, mintegy féltékenység által fémjelzett szeretem-utálom és a távolságtartás jellemezte. Csak 1794-ben, a jénai „Naturforschende Gesellschaft” (Természetkutató Társaság) egy ülésén találkoztak, és kezdtek el közeledni egymáshoz, ami végül egy tartós, baráti együttműködéshez vezetett. Ekkor kérte meg Schiller Goethét, hogy az általa újonnan indított folyóiratban, a Die Horenban (Hórák) működjön közre.

A német felvilágosodás és klasszika irodalma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 236 0

Jelen munka elsősorban magyar szakos hallgatók számára készült azzal a céllal, hogy a német irodalomtörténet egyik fontos korszakáról áttekintést nyújtson a számukra, így nemcsak történelmi időhatárok, de terjedelmi korlátok is megszabták a lehetőségeket, így nem tér ki minden lírai műre, és a drámák közül is csak válogatást ad.

A XVIII. század a modern történettudomány szerint a változások korát jelenti, hiszen e század végét a régi európai társadalom szellemi, társadalmi és politikai rendjének krízise jellemzi. Az odáig vezető út azonban már a XVII. század végén elkezdődött. Ez az a korszak, amely elindítja a modern korhoz vezető folyamatokat. A XVIII. századot kettősség jellemzi: a múltból örökölt struktúrák és intézmények még állnak az egyik oldalon, de a másik oldalon a korszellem a változás irányába mutat, és az újkor igazi kezdetét jelzi. A XVIII. század második felében a német területeken olyan társadalmi viszonyok és intézmények alakultak ki, melyek az irodalmi életre a mai napig jelentős hatást gyakorolnak. Az átalakulás különféle folyamatait összefoglaló néven „felvilágosodás”-nak szokás nevezni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/berzeviczy-a-nemet-felvilagosodas-es-klasszika-irodalma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave