Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


Nyílt és zárt szövegek a magyarban

Aligha lehet tagadni, hogy a Jókai-kódex nyelve olyannyira „könyvnyelv”, hogy latinja nélkül gyakran nem érthető. Nem is annyira régisége miatt, hanem mert fordítója a magyart teljesen a latin rámájára húzta, s ezt az akkori olvasónak (vagy hallgatónak) éppúgy éreznie kellett, mint ahogy a mai kutató megállapíthatja. Félreérthető még a jóval későbbi Cornides-kódex is, ha nem olvassuk bilingvis kiadásban szövegét.584 Ha a „könyvnyelv” azt jelenti, hogy az előbbi kódex nyelve „nyers, sőt különc latinizmusai”-val távol áll az élőbeszédtől, a kifejezés helyes. Ebben az értelemben könyvnyelv még a Cornides-kódexé is, bár meg kell jegyezni, hogy ebben és a szóvá tett esetben a félreértést az okozta, hogy a középkorban magyar nyelven nem tudtak beszélni filozófiáról.585 E hiány mindenekelőtt szókészleti fogyatékosságot árul el; megbocsátható, ha arra gondolunk, hogy a magyar bölcseleti terminológiát Apáczai Csere János és Martonfalvi György próbálkozásai után csak a XIX. században tudták megalkotni. A nyelvészek a kor „könyvnyelvének” állapotáról beszélve nem is a lexikális viszonyokat veszik döntő ismérvnek, hanem azt, hogy „a hangtani és alaktani egységesülés … nem indult el”, ilyenről inkább „csak a mondattan szempontjából lehet szó”, „egyéb téren legföljebb halvány jelei mutatkoznak egy írott nyelvi norma ködös alakulgatásának”.586 Némileg hasonló a helyzet a szövegek terén, amelyeknek szilárdsága az irodalmi gondolkodás bizonyos fejlettségének, ingadozása fejletlenségének jele.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave