Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


E) A levélírás magyar mestersége

Várdai Aladár legkorábbinak ismert magyar misszilisének (1486) feltűnése és az itt korszakhatárnak vett 1530-as évek közötti fél század legszabályosabb levelét a humanistává kiművelődött Szalkai László írta 1510-ben, de a legelső sem olyan, amely minden ízében formátlannak lenne minősíthető.786 Van megszólítása („Én jó uram”), amelynek „jó” jelzője akkoriban széltében elterjedt volt, van aláírása („Allada atyádfia”), aminek ugyancsak nem nehéz a latinját megtalálni, s a „tudja te kegyelmed” fordulat előképe sem ismeretlen Várdai Aladár egy másik, ugyancsak testvéréhez, Miklóshoz intézett leveléből.787 A legelemibb külalaki sajátosságok elhagyását fel sem lehet tételezni olyan úrról, aki a magyar mellett latinul is saját kezűleg levelezett, s emellett olyan korban, amikor a világtól elvonult Karthauzi Névtelen is tudta a deák levelekben állandóan ismétlődő valeas egyik magyar megfelelőjét („járj jó szerencsével”), és Alexandriai Szent Katalin verses legendájában szabályos oklevél olvasható.788 A korai magyar misszilisek írói nem annyira tudatlanságból vétettek a latinból jól ismert előírások ellen, mint inkább siettükben, hanyagságból.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave