Füzesiné Hudák Mariann

Bevezetés a tudományos kommunikációba


Az ordinális skála

Az ordinális skálaváltozók információt szolgáltatnak az egyes egységek sorrendiségéről. Egy tanulmányi verseny helyezettjei között például meg lehet állapítani, ki végzett előkelőbb helyen, de a vizsgálati személyek iskolai végzettség szerinti kategorizálása is ordinális skála mentén helyezi el őket. Arról azonban nem ad információt, hogy a sorban előbbre lévő mennyivel előzi meg a másikat, vagy marad le mögötte, azaz a tényleges különbségekről semmit sem árul el, csupán a sorrendet mutatja meg. A pszichológiai kutatásokban többnyire a kérdőíves adatok is ordinális skálát alkotnak: például amikor 1-től 10-ig kell a vizsgálati személyeknek pontozniuk azt, hogy mennyire értenek egyet adott állításokkal, vagy adott tulajdonság milyen mértékig jellemző rájuk – bár Field és Hole (2003) szerint ezt sok pszichológus – tévesen – nem ordinális adatként kezeli. A nominális és az ordinális adatok statisztikai elemzése úgynevezett nem parametrikus tesztekkel lehetséges, amelyekre a későbbiekben még visszatérünk.

Bevezetés a tudományos kommunikációba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 244 5

A leendő elsőéveseknek szánt „Bevezetés a tudományos kommunikációba” című tárgyhoz készített jegyzet célja segíteni a hallgatókat a pszichológiai tárgyú tudományos közlemények elkészítéséhez szükséges ismeretek és készségek elsajátításában. A BA-diploma megszerzéséhez szükséges pszichológiai műhelymunkák kivitelezését alapozza meg a tárgy, és ehhez kíván segítséget nyújtani jelen kötet, a munkához elengedhetetlen háttérismereteket tartalmazó jegyzet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fuzesine-bevezetes-a-tudomanyos-kommunikacioba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave